Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-16 / 11. szám

Ng ykároly, 1910. márczius 16. V. évfolyam. — 11. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÄROLyBflN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. • • - - Megjelenik minden szerdán reggel. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. ■— , ■... , • HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „TJvilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Szatmárvármegye hétfö'i ünnepe. A főispán a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány képviselője. Mint ilyen ellenőrzi a törvényhatósági önkormányza­tot és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett. A törvényhatóságok a mindenkori fő­ispánt bizonyos ünnepségek keretében ik­tatják be. A régi időkből megmaradt szo­kás ez, abból az időből, mikor még bol­dog volt a magyar, volt kedve és oka az áldomásra. A vármegye urai, a rossz utak miatt a világtól csaknem elzárt fal­vakból a megyeszékhelyre sereglettek össze és egy-egy főispán-beiktatásból sok­szor napokig, sőt hetekig tartó czeczót csaptak, amelyeken — természetesen — dikcziókban sem volt hiány. A szokás máig fentmaradt és ezért két szempontból fontos a főispáni installáczió. Az egjűkaz ünnepség külső kerete, a másik a főispán székfoglaló beszéde. Az ünnepség külső kereteiből állapít­ható meg, hogy a vármegye vezető ele­mei, az ez idő szerint számottevő ténye­zői mennyiben vallják és osztják a végre­hajtó hatalom . kormányzási irányelveit és a székfoglaló beszédből állapítható meg, hogy miként gondolkodik az a férfiú, akitől a vármegye haladása és fejlődése nagy részben függ és aki arra van hivatva, hogy a megyei közérdek jog-os és méltá­nyos kívánalmait a kormánynál tolmá­csolja és kieszközölje. Ebből a két szempontból kiindulva, a hétfői installácziós ünnepből megállapít­hatjuk, hogy Szatmárvármegye közönsége megundorodott az eddigi és büszke jel­szavak jegyében űzött országbolonditástól és lelkes hive a mai kormánynak, amely helyre akarja állitani a rendet, a békét, nyugalmat. Hive azért, mert kilátás van rá, hogy a közjogi kakas-viadalok, az elvi szófecsérlések, a meddő párt-tussák helyett a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők a nemzeti fejlődés, boldo­gulás, virágzás szolgálatába lesznek állítva. Megállapíthatjuk, hogy Csaba Adorján főispán liberális gondolkodású egyén, aki főispánságát első sorban szülőföldje, Szatmárvármegye javára fogja kamatoz­tatni. Mert régen nem volt Szatmármegyé- ben olyan meleg, bensőségteljes főispáni installáczió, mint amilyen melegséggel, igaz lelkesedéssel, tüntetés-számba menő ünneplés keretében lett beiktatva hétfőn főispáni méltóságába Csaba Adorján. Ez az ünnepség szólt annak az izzó bizalom­nak a hangján, amely az uj főispán egyé- I niségéhez kapcsolódik. És méltán, mert Csaba Adorján nyiltan, férfiasán kijelen­tette, hogy nincsen birtokában a nagyhangú frázisoknak és ezek használata helyett szorgalmasan munkálkodni kíván. A pártkülönbség nélküli Szatmár- megye ünnepe volt a hétfői nap, mert mindenki átlátta és érezte, hogy a függet­lenségi és 48-as párt és az alispán ellen- zékieskedő es kuruczkodó kijelentései csak kényszerítő formai jelentőségűek voltak. * Az installácziós ünnepségek lefolyásáról itt adunk részletes tudósítást: Előkészületek, fogadás a vasútnál. Már szombaton szokatlanul élénkek vol­tak Nagykároly város utczái. Idegenek sürgése- forgása, úri fogatok — a bakon diszruhás haj­dúval — robogása jelezték, hogy nagysza­bású ünnep van készülőben. A főbb utczák házait fellobogózták. A szállodák szobái mind elfoglalva. Hétfőn a reggeli órákban nagy tömeg lepte el a vasúti indóházat és környékét. A főispán vonatát várta. Előbb azonban egy kü­lön vonat jött, mely Domahidy Elemér hajdú- megyei főispán vezetésével Hajdumegye és Debreczen város küldöttségét hozta. A szatmári vonat, amelyen Csaba Ador­ján főispán nejével és .nagyszámú kísérettel érkezett meg, háromnegyed Í0 órakor robogott be. Zeneszó és harsogó éljenzés fogadta. Deb- reczeni István polgármester üdvözlésére a főis­pán röviden válaszolt és megköszönte a lelkes fogadtatást. A főispán nejét a nagykárolyi két Nőegylet elnökei Rooz Samuné • és dr. Serly Gusztávné úrnők fogadták, akinek egy-egy virágcsokorral is kedveskedtek. Az uj főispánt és vendégeket hosszú kocsisor kisérte a vármegye- házához. Az ünnepélyes menet élén egy 80 tagú bandérium haladt. Az útvonalon minde­nütt zugó éljenzés hangzott fel. Fogadás a vármegyeházánál. A megyeszékház lépcsőházában ősi szo­kás szerint, az uj főispánt Ilosvay Aladár alis­pán a következő beszéddel fogadta: A tisztelet és szeretet kijelentésével fo­gadom Méltóságodat, amikor a vármegye szék- házába, mint e megye újonnan kinevezett főis­pánja belép. Kötelességem azonban kijelente­nem, hogy ezen üdvözletem melege nem a kormány küldöttjének, hanem a mi emberünk­nek szól, kinek érzése, gondolata, érdeke egy a megyével, szól a régi tisztviselő társnak, a pontos, a buzgó hivatalnoknak. Méltóságod itt mi köztünk is otthonn fogja érezni magát. Mi­enk volt eddig is és semmi sem változik uj állásában, csak lakása. Mienk volt eddig is, mienk lesz ezután is. És amikor én, mint a vármegye ez idő szerinti alispánja lakásába be­vezetem, teszem ezt azzal az igaz, őszinte jó kívánsággal, hogy e régi falak küz’ött, me­lyeknek minden egyes zuga ifjúságának egy- egy elfelejtett álmát fogja szivében felébreszteni, érezze magát jól, találjon kellemes, békés ott- honnra. Isten hozta Méltóságodat. Csaba Adorján erre a következőleg vála­szolt : Igazán nem találok szavakat, amelyek hasonlóak lennének azokhoz a megható sza­vakhoz, amelyekkel az alispán ur elhalmozni kegyes volt. Legyenek meggyőződve, hogy amikor a vármegye székházába beléptem : első­sorban úgy jöttem ide, mint e vmjgmgye fia. Minden politikai szine tét félre akarWc tenni és akarom, hogy amit az alispán uFTufejtett, azok megnyilvánulásának semmi akadálya ne­legyen. Fogadjanak azzal az igaz barátsággal, amilyennel én önök közzé jöttem. Az installáló Szatmármegye. D. e.10 és fél órakor vette kezdetét az instal­láló közgyűlés. A tágas közgyűlési terem az utolsó széksorig zsúfolásig megtelt bizottsági tagokkal, akik az ünnepies alkalomra ünnepies ruhában jelentek meg. A karzatról elegáns, tavaszi ru­hát viselő hölgyek nézték végig a beiktatást. Néma csendben, ünnepi hangulatban nyitotta meg a közgyűlést Ilosvay Aladár alispán. Je­lentést tett, hogy a kormány a vármegye, főis­páni székébe Csaba Adorjánt nevezte ki, (Élénk éljenzés, taps) akinek a beiktatása szerepel a napirenden. Ismertette továbbá az állandó választmány határozatát, mely kimondja, hogy a közgyűlés a főispánt méltóságába beiktatja. Dr Péchy István főjegyző felolvassa a ki­nevező leiratot. A határozati javaslathoz Luby Géza a vármegyei függetlenségi párt elnöke, pártja nevében szólalt fel. Különös — úgy­mond — hogy a 67-es pártok szervezkedése és tömörülése akkor történik, mikor a bank­kérdésben a nemzet és a korona közt eltérés van. Kijelenti, hogy a főispán politikája ellen bizalommal nem viseltetik, (lelkes felkiáltások: éljen Csaba Adorján!) mindazonáltal, ha a függetlenségi párt tiltakozik is, nem gördít akadályt az installáczió elé és ha az uj főis­pán az ország törvényeit megtartja, akkor ké­szek a vele való együttműködésre. Több oly eset volt már — folytatta — hogy olyan főis­pánt ültettek nyakunkra, kinek e megyében gyökere nem volt, ki a vármegye érdekeit szi­vén nem viselte és annak részére nem csinált semmit. — Örvendetes jelenség az a mostani kinevezésnél, hogy a kormány Csaba Adorjánt (lelkes éljenzés) küldte Szatmárvármegyébe, ki e vármegye érdekei iránt érzékkel bír és azokat szivén fogja viselni, bízom abban, hogy a főispán ur a bekövetkezendő kormányintéz­kedéseknél mérlegelni fogja azok jelentőségét és törvenytelen intézkedéseket nem fog alkal­mazni és nem fog bennünket ellene küzde­lemre kényszeriteni. Ez esetben szívesen segí­tünk neki abban, hogy a megye érdekei javára és a közigazgatás tisztasága érdekében működ­jön. (Élénk helyeslés.) A fó'ispán meghívása. Ilosvay Aladár alispán ezután kimondja, a közgyűlés egyhangú határozatát, amely szerint az eskütételre felhívja a főispánt. A főispán meghívására küldöttséget küld ki, melynek tagjai Kende Zsigmond mint elnök, Gr. Teleki Sándor, Nagy Béla, Gr. Dégenfeld Sándor, Debreczeni István,-. Kovács Jenő és Szuhányi Ferencz. Pár pillanat múlva megjelenik a főispán. Kitörő, meg-megujuló éljenzés és taps fogadja a belépő főispánt, aki elfoglalja az elnöki széket és leteszi az esküt. Az éljenzés lecsilapultá- val Dr. Péchy István főjegyző állott fel szó­lásra és politikai aggodalmainak kifejezése után a következőket mondotta: A midőn tehát Méltóságodat, mint a vm. fiát, szeretett és nagyrabecsült tisztviselőjét a főispáni székben üdvözlöm, hangsúlyozni kívá­nom, hogy ezen üdvözlet azon bizalmon alapul, mely bizalom Méltóságod eddigi közéleti mükö- désén felépülve, azon meggyőződést oltotta szi­Tompa-utcza 17. — Különlegesség: HIDEG HÚSÉTELEKBEN és SAJTOKBAN. — Kitűnő pggr* K£ 0 R 0 K. Világos és barna üveges SÖR. — Éjfélig nyitva. NAGYKÁROLY msEi Miül

Next

/
Oldalképek
Tartalom