Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-24 / 34. szám
Nagykároly, 1910. augusztus 24. V. évfolyam. — 34. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ ------ ff egjelenik minden szerdán reggel. Ér lelés szerkezte és laptulajdonos: ROSENFEi D ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-ter" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissz fi hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes szászok nem adatnak el. A 5 ^ ' V /«a. \ Létesítsünk városi takarékpénztárt. Hégi dal, régi dal. régi nyomorúságról. A nagt károlyi községi pótadó horribilis magasságáról. Az «sem uj dolog, liogv a folyton és indo-k tulanul szaporodó községi terhekkel szemben semmi láthnó, haszon háj tó ellenértékét nem kapunk A villamos világításunkat amellett, hogy g.wura, külön fizetjük meg. Az aszfaltjaiba költségeit a háztulajdonosok viselik. A köves kocsiút miatt vámok terhe alatt nyögünk. Rendőrségünk szervezete felháborítóan botrányos; vízvezetéknek, csatornázásnak hire sincs, a közegészségügyi intézmények elhanyagoltak, hiányosak. Szórakozó helyünk soha nem is volt, arról pedig; hng, a városrendezéseknél a szépészeti szempontok csak egyetlenegy esetben is figyelembe vétettek volna: beszélni se lehet. Ilyen körölmómek közölt nagyon is érthető, miszerint a város polgárságának nagy része folyton azon töpreng, li gy miként lehetne a példátlanul magas és improduktív községi potadót csökkenteni. A Nagykároly ezen őzéiből, mint e_yik legalkalmasabb eszközt: a községi takarékpénztár létesítését ajánlotta. Sokat irtunk ez ügyben. Még akkor, midőn a pénzintézetek száma kettővel kevesebb volt Nagykárolyban, mint most. Addig irtunk, addig lármáztunk, mig a városi képviselőtestület, * ' ez "dgty1 ~ got küldött ki, melynek feladatává tette a községi takarékpénztár létesítésének tanulmányozását. A kitűnő képviselőtestület a bizottság tagjait roppant ügyesen, nagy körültekintéssel válogatta meg. Csupa olyan embert küldött ki a bizottságba, akik a meglevő pénzintézeteknél részint mint igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, részint mint főrészvényesek érdekeltséggel bírtak. Ezek az érdekelt bácsik azután egy darab ideig hallgattak, újból hallgattak, megint hallgattak. A hosszú hallgatás után üléseztek, gyüléseztek, albizottságokra oszlottak, ismét összeverődtek és végre elhatározták, hogy a községi takarékpénztárra nincs szükség. A képviselőtestület ennek folytán ezt a kérdést levette a napi rendről. Kevéssel azután pedig megalakult a Hitelbank és a Fillér-, illetve Köz- gazdasági bank. Most, Imgy Nagykárolyban legújabban is két uj pénzintézet alapításán fáradoznak, ismét alkalomszerűnek tartjuk a községi takarékpénztár ügyével foglalkozni. Az a nagy érdeklődés, mely a tervbe vett két. uj bank létesítése iránt megnyilvánul, bizonyítja, hogy jó üzletet fognak csinálni Meg kell tehát sürgősen csinálni a községi takarékpénztárt, ha nem akarjuk, hogy a pótadó posványába fulladjunk. Abból kifolyólag; hogy az erősen érdekelt és befolyásos városatyák annaii idején ellenezték a községi takarékpénztár felállítását, a városi tanács se volt valami nagy lelkesedéssel az eszme iránt és azzal igyekezett a dplgot elütni, hogy a kormány (az; elmúlt koalicziós) úgy sem engedné meg a községi takarékpénztár létesítését, mert az álláspontja e kérdésben, hogy országo-an és törvényileg kell szabályozni az ügyet és csak akkor fogja engedélyezni a községi takarék pénztárakat, ha erre vonatkozólag országos törvérty lesz. Nos, rövid idő alatt ez az egyedüli I alapos kifogás is elfog esni. Ugyanis Dr. Bikidi Antal országgyűlési képviselő, közvetlenül parlament nyári szünete előtt a községi takarérpénztárak engedélyezése tárgyában a belügyi- fis pénzügyminiszterhez jntexpelláczié' intézeti amelynek .indokolásában azt. kéri, hogy a községi takarékpénztárt, ott ahol az anyagi és intellektuális ‘ feltételek meg vannak, meg kell adni, mert az engedélyezés kinyerése iránti törekvés a minisztérium részéről a legnagyobb pártfogást érdemli. Dr. Bikádi, a jelzett interpellácziója kapcsán tartott beszédében feltűnőnek tartja, hogy különösen egyes városok vezetői nem kultivál- ják a községi takarékpénztár ügyét. Nem csodálnám, — úgymond — ha itt valami uj intézmény lótesité érői volna szó mert egy uj intézményt helyesen, jól szervezni nagy feladat. De itt élő példákkal állunk szemben úgy a külföldön, mint nálunk Magyarországon. A külföld takarékpénztárainak, különösen Németországban és Ausztriában, 90—95°/o-a községitakarékpénztáréscsak az azon fölüli rész, alig 2—3% nyugszik részvénytársasági alapon. Nálunk alig 10°/()-a községi takarékpénztár; mindössze talán tizenkettő van. De úgy látjuk, hogy ezek a meglevő takarékpénztárak, akár kisebb, akár nagyobb községekben alakíttatnak, mindenütt kitünően prosperálnak ; mindenütt jövedelmező intézmények, életképességük ma már minden kétségen felül áll. Ilyen községi takarékpénztárak vannak Magyarországon a köv.Luző helyeken: Bégaszentgyörgy kisközségben 3 i 65 kiköss d ; 1883-ban alakúit községi takarékpénztár 22157- koronával, ma évi 5900 K hasznot hajt, ami 26.5°/0-n-k felel meg. Fiume 48000 íakossal, a községi takarékpénztár 1,055000 K alaptőkével l859-ben alakult és ma 181000 K évi tiszta jövedelmet produkál. Feronczhalma kisközség 4177 lakossal, 40000 K alaptőkével 2!421 K évi jövedelmet produkál, vagyis 53V2° '0-ot. Hajdúböszörmény 25000 lakossal, a-községi takarékpénztár alaptőkéje 100000 K, évi tiszta jövedelme 60424 K ami 60%-nak felel meg. Karczag 18197 lakossal, a községi takarékpénztár alapja 200000 K, évi jövedelme 40393 K, ami 20% nak felel meg. Katalinfalva 2071 lakossal, az alaptőke 80000 K. az évi tiszta jövedelem 5756 K, vagyis 7V-2%. Kisújszállás 12500 lakossal 213000 K alaptőke mellett évi 32924 K, vagyis 15V2% tiszta jövedelmet mutat ki. Azután itt van Nagybánya 9388 lakossal, 500000 K alaptőkével, 10042: II hozta- jövedelmet mutat ki,- umr- 20o/o-nak felel meg stb. Ugyanígy vannak a többiek is és úgy látszik, teljesen mindegy, hogy a községi takarékpénztár akkor alakult e meg, amikor még más takarékpénztárak a községben nem voltak, avagy később. Ferenezhalmon, Katalin- falván, Bégaszentg'yörgyön más pénzintézet nincsen. Fiúméban azonban hét önnálló pénzintézet és négy fiókintézet van Hajdúböszörményben van három pénzintézet, Karczagon négy, Kisújszálláson kettő a községi takarékpénztáron kívül stb. Briquet kisasszony házikója. , Guernod asszony hirtelen mozdulattal nyitotta ki az ebédlő ajtaját és csukta be maga után. Az alkonyat félhomályában a pislákoló tűz mellett szunyókálva várta az ura. Izgatottan sietett feléje, lihegve és ezt súgta titokzatosan a fülébe: — Úgy látszik tüdőhurutja van! — Kinek ... kiáltotta ijedtében fölugorva Guernod ur. — Hát kiről lehetne szó másról, mint Briquet kisasszonyról ? Guernod ajkait szarkasztikus mosoly hagytci e1 — Ó ! Ó ! Tüdőhurut! Az ő tüdőhurutjai! Minden télen keresztül megy egyszer rajta és utána csak még jobban érzi magát. De Guernodné asszony az ura mellett helyet foglalva, igy folytatta: — Ügy hiszem, hogy ezúttal komoly bajról van szó — szólt halk sutogással. — Útközben a háziorvosával találkoztam, aki igy szólt hozzám : „A szegény Briquet kisasszonytól jövök. De istenem, az ő korában az ember sohasem tudhatja ... Mondhatom, igen nyugtalan vagyok .. ______________________________________ A két házastársra jelentőségteljes, gon dolatterhes csönd bocsátkozol t alá. Guernodék bádogosok voltak Párisban. Hossu éveken keresztül nyomorult kis odúban laktak, dolgoztak, törték magukat, minden garast félrerakva, hogy majdan életük alkonyán, saját házat szerezhessenek szülővárosukban, Brochant-Sur-le-Thou- ban. Fluszóvi baromi munka után végre any- nyira jutottak, hogy álmuk valóra váltásán gondolkozhattak. A megtakarított pénzecskéjükkel és azzal az összeggel, amit bádogosüzletük eladásából remélhettek, 10-12 ezer frankra rúgott az évi jövedelmük. Ahogy erről meggyőződtek, Írtak a Brochant-tyeli jegyzőnek. Le Dunois mesternek, közölvén vele szándékukat és megkérvén, hogy alkalmas lakás után érdeklődjék és annak árát velük közölje. A jegyző pár hét elmúltával egy igen kedveshangu levélben üdvözölte őket, hogy az ő városába szándékoznak letelepedni. De amint irta, a lakással kis baj van. A brochanti lakosok legtöbbike egyedül lakik a saját házában, amelyek már ősidőktől fogva, nemzedékről-nemzedékre öröklődnek. A többiek pedig nyomorult kis viskók. Azonban ezúttal a véletlen kezükre játszik, volna valami jelenleg, ami az ő izlésük- nek megfelelhetne. Egy vén kisasszony, Rose Briquet, az apjától, az öreg Briquet doktortól örökölte igen kényelmes, igen szép házát, egy csekély életjáradékkal együtt. S mivel anyagi viszonyai nem a legkedvezőbbek, eladná a házat egy életfogytiglani évi járadékért. Az ősz- szeg 1500 frank. A hölgy, Briquet kisasszony, 70 éves és igen beteges állandóan. Féllábával már a koporsóban van és orvosi vélemény szerint alig élhet 3—4 évet. Ez utolsó értesítést egész bizalmasan közölte velük Le Dunois mester. Szóval, 1500 frankos járadék mellett, amelyből azonban le is lehet valamit alkudni, 5000 usque 6000 frankért egy legalább 15,000 frank értékű ház megy a tulajdonukba Hosszas tanácskozások után Guernodék megvették a Briquet kiasszony házikóját 1250 fr.-os életjáradékért azon föltételei alatt, hogy azt halálig lakhatja. És elhatározták, hogy még négy éven keresztül Parisban folytatják bádogos-mesterségüket. Négy évre számítottak legfeljebb! Addig élhet még a haszonélvező. Négy év múlva visszavonulnak Brochantba és 5000 frankért olyan házuk lesz, an.ely legalább a háromszorosát éri. Azonban négy év multáü, bár lélegzeni is alig tudott, élt még Briqet kisasszony. Guernodék azonban megunták Párist és a bádogos-mesterséget. Pénzzé tették ingósáKészitek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetű fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyNagykároly, Könyök-utcza II .................. hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben.................. fogtechnikus. NA GYKÁROLY-
