Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-10 / 32. szám
NA GYKAROL Y A vármegyei tisztviselői nyugdijválasztmány ma délelőtt 11 órakor a vármegyei székház emeleti nagytermében ülést tart. A jegyzői és körjegyzői nyugdijválasztmány ma délelőtt 11 órakor az alispán! kisteremben ülést tart. Vármegyei közigazgatás. Szatmármegye a múlt hóban. Szatmárme- gye közigazgatási bizottsága e hó 12-én, pénteken d. e. fél 11 órakor tartja augusztus havi rendes ülését, amelyen a szakelőadók jelentést tesznek a vármegye közigazgatásának múlt havi menetéről. A katonai felülvizsgálat elhalasztása. A honvédelmi miniszter a íősorozás eltolódására való tekintettel az állandó vegyes felülvizsgáló bizottság működését augusztus és szeptember hóra beszüntette és azt október hóra halasztotta el. Az alispáni hivatal utasította a polgármestereket és a főszolgabirákat, hogy a behívásokat vonják vissza és a bebivandókat az uj határidőről értesítsék. Indítvány a megyei telefonhálózat ügyében Szálkái Sándor országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, Szatmárvármegye közönségének holnap tartandó rendkívüli közgyűléséhez oly indítványt adott be, hogy a megyei telefonhálózat költségeit a holnapi közgyűlés elvben szavazza meg. Továbbá, hogy utasittassék az alispán, hogy a részletes költségvetést a legközelebbi közgyűléseié terjessze, úgy, hogy a megyei távbeszélő 1911. január 1-re megépíthető legyen. Főispánbeiktatás. Gróf Vay Tibornak, Sza- bolcsvármegye főispánjának beiktatása folyó hó 16-án lesz. A beiktatásra Mikecz Dezső alispán meghívta Szatmárvármegye törvényhatóságát is. Szabolcs nem kap községeket. — Elutasított felebbezés — Jelentettük annak idején, hogy a Szabolcs- megyei nyírbátori járás közönsége különös kérelemmel fordult Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságához. Elmondta a megyeközgyiiléséhez beadott instáncziájában, hogy az ő járásához kevés közügyészi állásával cserélte fel. 1905-ben lett először Szatmár képviselője, most Keresztszeghy Lajos 878 szavazatával szemben 973 szóval került ismét az országgyűlésbe. Luby Géza. (Pártonkivüli 48-as. — Fehérgyarmat kerület.) Született 1848-ban. Most ötödször tagja a háznak. A múlt országgyűlésen csak a megyei politikában vett részt. Mán Lajos. (Nemzeti munkapárti. — Nagysomkut kerület.) Földbirtokos, született Felsővisőn 1859-ben, gim. tanulmányait Máramarosszigeten végezte. A budapesti egyetem bölcsészeti karán 1881-ben nyerte el a gyógyszerészmesteri oklevelet. 1884-ben megvette a nagj^somkuti gyógyszertárt, hol a kővárvidéki takarékpénztár igazgatója lett. 1901-ben gyógytárát haszonbérbe adta s azóta minden erejét a közügyek szolgálatának szentelte. Vármegyei bizottsági tag, a régi szabadelvű pártnak elnöke Ellenfele dr. Vajda Voj- voda Sándor volt, kivel szemben 558 szótöbbséggel lett megválasztva. Szálkái Sándor. (48-as Ivossuth-párti. — Mátészalka kerület.) Született Mátészalkán 1853-ban. Középiskoláit Budapesten a református gimnáziumban végezte el. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta és itt nyert absolutoriumot. Szatmár- megyében közigazgatási bizottsági tag. Mátészalkán van földbirtoka, szeszgyára és olajgyára. Már 30 évvel ezelőtt fellépett 48-as programmal, azóta minden választáson támogatta a 48-as jelölteket. Szunyogh Mihálylyal szemben 451 szótöbbséggel győzött. ség tartozik, ellenben a mátészalkai járásban sok van, határozza el tehát a . megye közönsége, hogy egy pár, névleg is megjelölt községet átenged Szabolcsvármegyének, illetve a nyírbátori járásnak. A törvényhatósági bizottság a derék nyíriek kérelmét elutasította és ezen elutasító határozatot a nyírbátoriak megfelebbezték. Néhány hét előtt egyes szatmármegyei lapokban olyanféle tendencziózus közlemények jelentek meg, hogy a belügyminiszter több szabolcsi képviselőnek határozott Ígéretet tett arra nézve, hogy a megyei közgyűlési határozat megváltoztatásával, a kért szatmárvármegyei községeket készségei átengedi Szabolcsvármegyének. A rosszhiszemű hiresztelést most alaposan megezáfolja maga a belügyminiszter. Hétfőn érkezett le a vármegyéhez azon határozata, melvszerint a több szatmármegyei községnek Szabolcsvármegyébe való áthelyezése ügyében kelt közgyűlési határozatot helyben hagyja, mert semmivel sem találta indokoltnak, hogy erre nézve a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. lilmi lliKl. Ő Felsége a király 60 éves uralkodása emlékére jubileumi emlékérmet alapított Az érem kereszt alakú és igénye van rá, minden olyan állami polgári tisztviselőnek, aki legkevesebb három év óta van az állam szolgálatában. Az emlékkeresztet szeptemberben fogják kiadni. Akik igényt tartanak rá, azok Szatmárvármegye és Szatmárnémeti főispáni titkári hivatalában, Nagykárolyban jelentkezhetnek. Hol késik a per? Péchyék hallgatnak ... flz „Ecsedi láp“ lápjából. Köztudomású Szatmármegyében, hogy egy nagykárolyi lap hónapokon át súlyos vádakkal illette az Ecsedi láp lecsapoló társulat vezetőségét. A társulat részéről sokáig hallgatagon tűrték az erős támadásokat, mig végre a Szentiványi Gyula. (Nemzeti munkapárti. — Aranyosmedgyes kerület) Született Liptószentivánban 1851. január 6-án. Gim. tanulmányait Iglón és Késmárkon végezte. Hallgatója volt a budapesti technikán a mérnöki szaknak, melyet 1874-ben végzett el. 3 évig, mint magánvállalkozó mérnök működött. 1878. óta pedig folytonosan saját birtokán, a szatmármegyei Apán gazdálkodással foglalkozik és Bikszád gyógyfürdőjét kezeli. Szatmármegye törvényhatóságának bizottsági tagja. Országgyűlési képviselőnek 1896-ban, 1901-ben, 1905-ben lett megválasztva. A mostani választásnál egyhangúlag küldték a Házba. Szuhányi Ferencz. (Nemzeti munkapárti. — Csenger kerület.) 1863. november 30 án Csengerben született. Középiskoláit részint otthon, mint magántanuló, részint Szatmáron, Kalksburgban a jezsuiták nevelő-intézetében és Pozsonyban végezte. A jogot az utóbbi helyen hallgatta. Jogi és államtudományi államvizsgálatokat tett. 1886-ban a kolozsvári kir. törvényszéknél joggyakornok lett, 1888-ban azonban már áttért kedvencz szakára, a közigazgatási pályára. Ez évben nevezték ki a belügyminisztériumhoz gyakornokká, hol utóbb, mint segédfogalmazó működött mindaddig, mígnem 1892-ben Krassón nagy többséggel megválasztották. Hirip községi birtokos és megyei virilista. Legutóbb Luby Béla 1079 szavazatával szemben 1568 szóval lett a csengeri kerület képviselője. „Nagykároly“ unszolására belátták, hogy a struczpolitika az adott helyzetben nem mutatkozik czélszerünek. Tehát cselekedtek. A társulat választmánya a helyi lapokban nyilatkozatot helyezett el. Á nyilatkozat szerint a társulat két vezető embere fegyelmit kért maga ellen, amit azonban a választmány nem rendelt el, mert az illető lap vádjainak valótlanságáról úgy is meg van győződve. A vezetőségnek bizalmat szavazott, ellenben a vádló lap szerkesztője ellen, aki a társulat nyugalmazott tisztviselője, fegyelmi eljárást rendelt el. Egyben felhatalmazta Péchy László igazgató főmérnököt és Wieser Miklós szakaszmérnököt, hogy a személyüket ért tánudások miatt a lap szerkesztője ellen pert indítsanak. Furcsa kis nyilatkozat, felháborító nyilatkozat De nem irtunk róla, vártunk. Úgy gondolkoztunk, hogy a megindítandó bűnügy folyamán a lap szerkesztőjének a választmány vizsgálata nélkül is módjában lesz vádjait bebizonyítani. Vártunk, vártunk, de hiába vártunk. A fegyelmi eljárás megindult ugyan a nyugalmazott tisztviselő ellen, de nem hírlapi vádjaira terjed ki, hin.m egyes régebbi dolgait kezdték feszegetni. És a 36 közleményre tervezett czikksorozat megjelenése egyszerre csak beszünt. És eddig Péchyék sem indították mega bűnvádi eljárást. Miért ? Mi történt ebben az ügyben ? Ezekre a kérdésekre a közérdekében sürgős választ kérünk, sőt követelünk ! Leiéi a királyhoz. Drága a só, meg a télire való csizma. A dohányos elégiája. Mizsei János dohányos. Ámbár, hogy pipázik is, mi nem ezt értjük ez alatt, hanem, hogy szüzdohányt termeszt Tiborszálláson, a grófi uradalomban. Mizsei egy vasárnap délután levette a mestergerendáról a kiszáradt kalamárist, vizet öntött belé és az uradalmi kovácstól egy pennát kölcsön kérve, levelet irt. Miután a levelet megirta, kópertába zárta és ráirta az atreczet. így amint következik : T. ez. I. FERENGZ JÓZSEF Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország apostoli királya, az összes monarchiának felkent feje, az összes fegyveres erőnek legfelsőbb hadára felséges királyomnak tisztelettel Ajánlva. Bécs. saját kezébe. Szép, koezkás levélpapirosra irta a levelet Mizsei. És elpanaszolta az életsorját. Elmondja, hogy katona volt, még pedig huszár. Megnevezi az ezredet, osztályt, szakaszt, sőt még azt is tudatja, hogy melyik pajtásságba volt beosztva. A pajtásparancsnoka Tolnába való fiú volt. Igen jó ember. Meg hogy neki, Mizseinek az apja is katona volt, meg két testvére is. A harmadik nem volt, mivelhogy Amerikába ment még kölyökkorában, de azért nagy embere a felséges királynak. Mert mind olyanok aMizseiek. Tehátlan a dohányosságból csak épen hogy megél az ember.' Sok a család. Meg az újságba olvasta, hogy kiláukint 2 fillérrel drágább lett a só. Azt meg a saját tulajdon szemével látta a károlyi vásáron, hogy a csizmadiák ugyan igen felcsigázták a télire való csizmát. Ne terheltessék hát a felséges ur őt némi pénzsegéllyel megsegíteni. így a levél, amely a minisztérium utján minden megjegyzés nélkül jött vissza a kabinet indából a szatmármegyei urakhoz. Városi színház. Nem lesz honvédzenekar. A kassai honvédkerületi parancsnokság pár hónappal ezelőtt engedélyt adott arra, hogy a kerületi honvédzenekar egv része a következő színházi idényen a szatmári és a nagykárolyi színházakban játszhasson. A szerződési feltételekre már a megállapodások létre is jöttek. És most a ke-
