Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-10 / 32. szám

NA GY K ÁR OLY riileti zenebizottság váratlanul értesítést küldött, hogy a kerületi parancsnokság a zenekar más- irányu elfoglaltsága miatt az engedélyt hatá­lyon kívül helyezte. Szatmár város tanácsa az értesítést tudomásul vette és felhívta a szín­igazgatót, hogy sürgősen nézzen más zenekar után. Régi ismerősökről. A Színészek Lapjában olvassuk, hogy Fodor Oszkárt, aki nemrég a nagykárolyi színház szerelmes szinészevolt, szer­ződtette Szabó Ferencz nyitrai színigazgató. — Érczkövy Károly baritonistát és Tibor Lóri koloratur énekesnőt pedig Mariházy Miklós, kecskeméti direktor. Nagyecsed összekülönbözött az istenekkel. Terjed a felekezetnélküliség. Ha Kecskemét hirös város, úgy Nagy­ecsed híres falu. Hires a káposztájáról, amely­ről úgy mondják, hogy a jóféle rizskásás-husos töltelék vele együtt terem. Arról is nevezetes, hogy a község érdemes elöljárósága egy nyulat, káposztudézsmálásban bűnösnek találtatván, 25 botütésre büntetett meg. A Báthoryak és Beth­lenek tulajdonát képezett hajdani vizivár is messze földön ismertté tette a nevét. A legna­gyobb magyar láphoz való viszonya köztudo­mású. Nemkülönben hires még a hamis pénz- csinálásról is, no meg arról, hogy ott él és fekszik összetört tagokkal Tassi Nagy Mihály, az a juhászember, aki egy pár héttel ezelőtt egy szénaboglya tetejéről, vászonyszárnyakat kötve, motor nélkül kísérletté meg a repülést. Most azonban egy sokkal különösebb do­loggal ad alkalmat arra, hogy majd sokat be­széljenek róla. Nagyecsed községnek 3850 lakosa van. Legtöbben reformátusok vannak. Kevés számú róm. kath. és izraelita. Ezen különböző vallásu lakosság között napról-napra több lesz azok száma, akik egyházaik papjainál bejelen­tették, hogy eddigi egyházaik kötelékéből kilép­nek és felekezetnólküiiek lesznek.. Az ok, amely miatt a nagyecsediek oly tömegesen felekezetnélküliekké válnak, teljesen ismeretlen. Az egyházból való kilépés bejelen­tésénél elhatározásuk okát nem említik és kü­lönben is e tekintetben mindenkivel szemben nagyon tartózkodók. A községben a felekezetnólküiiek száma már oly nagy, hogy részükre külön temető létesí­tése iránt a vármegye a napokban intézkedett. — Az „Északkeleti Újság“ határozottan nagyzási mániában szenved. Amióta egyik czik- két megemlítésre méltattuk : nem bir magával. Tánczolni szeretne a hasával. És kitűnő vicz- czeket csinál! Erkölcsöt prédikált nekünk és panaszkodik, hogy nem akarjuk „megszivelni“. Ejnye, a* kirelájzumát! Nem is gondoltuk, hogy az „Északkeleti Ujság“-ot ilyen kedélyes fiuk csinálják. Köszönjük, hogy eszünkbe jutatta a Dr. Adler Adolf-féle ügyet, mely nekünk szolgáltatott fényes elégtételt. Ugyanis Dr. Ad­ler a megtartott főtárgyaláson határozottan ta­gadta, hogy az általunk a körülményekből és az adott helyzetből kifolyólag jogosan neki tu­lajdonított, ellenünk irányult tényeket elkövette volna s igy mi csak. férfias kötelességünknek tettünk eleget, midőn a szóban forgó tények fölötti bírálatban használt egy nagyon erős ki­fejezésért sajnálatunkat fejeztük ki. Ez nem bocsánatkérés, se nem visszaszívás, hanem bátor cselekedet. Mert az bátorság, ha valaki a saját tévedését be meri ismerni. — Ami pedig -a folyamatban levő Luby-ügyet illeti, hát: a „Nagykároly“ feje ne fájón az „Északkeleti Ujságnak“-nak. Végül ha lapunk hangját elejétől végigtrivá- lisnak tartja, tisztelettel kérdjük, hogy akkor miért vesz át belőle minden héten 4—5 eredeti közleményt ? Mert furcsa gusztus, hogy valaki vigan kanalazik abból a tálból, amelybe előbb beleköpött. Védekezés a kolera ellen. Az országnak Galicziával határos részén a kolera ismét fellépett. Ebből kifolyólag a törvényhatósági főorvosi hivatal előterjesztést adott be Szatmármegye alispánjához. Az előter­jesztésben azt javasolja, hogy a polgármesterek, főszolgabirák, rendőrkapitányok és az összes köztörvényhatósági orvosok a járványok idejére előirt összes orvosrendőri intézkedések meg­tartására és ezek foganatosításának szigorú ellenőrzésére utasittassanak. Helyes intézkedés és éppen idején való. Mert különösen Nagykárolyban a kültelki ut- ezák, terek és udvarok tisztántartása tekinte­teiében mizsrabilis állapotok uralkodnak. Dal. — Énekli: Egy helyi ur. — A spanyol klerikálisok Bukásán szörnyen búsulok, Izzadok spanyolviaszkot — S mert nem hordtam soha maszkot: Érzelmemből titkot nem csinálok. Spanyol elvtársim mellett tüntetek: Sarkantyus spanyolcsizmában járok És juszt is spanyolgallért viselek. HÍREK. — Kitüntetés. Fokányi Nándor nagykárolyi rostásiparos fiának, Fokányi László, a fö'd- mivelésiigyi minisztériumba beosztott főállat­orvosnak a király a Ferencz József-rend lovag­keresztjét adományozta. — Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Márton Sándor erdőtanácsost inne.. Újvidékre, s helyébe Gábor Sándor erdőmes­tert Nagybajáról ide helyezte át. — Változás a nagykárolyi csendörség tiszti­karában. A honvédelmi' miniszter Valló József hadnagy nagykárolyi szakaszparancsnokot Deb- reczenbe, Hódossy Károly hadnagy szakasz- parancsnokot pedig hasonló minőségben Nagy­károlyba helyezte át. — Segely az ököritóiaknak. Az ököritói tüzkaiasztrófa által sújtottak segélyezésére leg­újabban Komáromvármegye 100 koronát, Gö- mör, és Kishontvármegye 430 kor. 80 fillért és Árvamegye 100 koronát küldött Szatmár­megye alispánjához. — Járványos betegségek Szatmármegyében. A megyei központhoz naponta érkező járás- il­letve körorvosi jelentések szerint, Szatmármegye majdnem minden nagyobb községében járvá­nyos betegség pusziit — Lóverseny. A szatmárvármegyei lóver­seny egylet szeptember hó 24- és 25-ikén Szat- máron lóversenyt rendez. Ez alkalomból a vi­déki közönség szórakoztatására a városi szín­házban jótékonyezélu előadás lesz. — A hadijáték áldozata. Megírtuk, hogy a városunkban állomásozó honvédség a napokban Nagyszőlősön volt ezredösszpontositó gyakor­laton. Nagyszőlősről szombaton Magyarkom- játhra mentek gyakorlatozni. Herszényi száza­dos ott megparancsolta Kovács Sándor tiszti­szolgájának, hogy lovát a közeli Borzsovába für­desse meg. A 'ló megfürdött és Kovács János a folyóba fűlt. — Blazsek ur a majorátus — mint toloncz. A nagy károlyi rendőrség szives jóvoltából pén­tek délután Szatmárra utazott Blazsek Antalhires mandátum támadó és családi majorátus. A jeles majorátusnak ugyanis útközben elfogyott az ap­rópénze s a mennyiben a Blazsek-féle latifu i- dium pénztára üres lévén, a majorátus ur „per sub“ volt kénytelen utazni a III. osztályban, egy marezona rendőr társaságában. Szatmárra érkezve a rendőrség szállásolta be. Mikor távo­zott, illetve távoztatták kijelentette, hogy a Mesz- lényi püspök végrendeletét is megtámadja, mert ö a Blazsek-ház feje, ő annak majorátusa és igy a volt szatmári püspök hagyatékához csak­is neki van jussa. A majorátust egyebekben Nagybányára internálták. — A kultúra terjesztése. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter újabban Nagybánya vá­rosnak, továbbá Borpatak, Csengersima, Sárköz- újlak, Ráksa és Gyöngy szatmármegyei közsé­geknek 100—100 kötetből álló népkönyvtárt adományozott. — Kinevezés. , Csaba Adorján főispán Schwartz Ételkát Érgiroltra anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen fiunk, András elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. Nagykároly, 1910. augusztus 9-én. Szües And­rás és neje. — Á hideg fürdő. Kedélyes kánikulai his­tória játszódott le egy veszekedő házaspár kö­zött. A férj éc feleség örökké verekedtek. A gazda néha szeretett berúgni. A nézeteltérésre tehát volt elég ok. Tegnap a férj megint rossz­kor talált hazavetődni s ugyancsak megkezdő­dött a háború. A menyecske menekülni akart, kiszaladt az udvara, az ura utána egy hatalmas husángal s igy kergetőztek föl-alá a szűk he­lyen. Az asszony végre arra határozta el ma­gát, hogy a kútba ugrik. Meg is cselekedte. A haragos férfiú megdöbbent, de csakhamar meg­vigasztalódott, amikor látta, hogy a viz élettár­sának mellig sem ér. Mit tesz ilyenkor egy bosz- szuálló férj ? Bement a házba, előkutatta az asszony néhány megtakarított hatosát s ellépett a korcsmába Mikor a pénzét elitta, hazatért s kihúzta az asszonyt a kutból, aki jó három ó- ráig fíirdött a hideg vízben. Szerencsére nem történt nagyobb baja. — Véres verekedés. A nagykárolyi gyepsor koronázatlan uralkodóját, a közismert Krajczár Pistukát egy kis baleset érte. Rendes körül­mények között ő szokott ütni. Vasárnap., este őt ütötték, nem ugyan agyon, de nagyon. Össze­törték szegény Pistuka csontjait. Kik ? A jó czimborái: Sebők Ferencz, Bangó Lakatos stb. Pistukát a kórházban ápolják, a többieket le­csukták. — Tagosítás Csanáloson. Csanálos község határának tagositási munkálatát a napokban megkezdték. — UJ fogtechnikus. László Jenő fogtech­nikus külföldi tanulmányutjáról visszatérve, f. hó 15-től kezdődőleg Nagykárolyban, Kö- nyök-uteza 11. szám alatt fogtechnikusi mű­termet nyit. A Nagykárolyban hiánypótló vál­lalkozásra felhívjuk a közönség figyelmét. — Ezerféle : szeretlek ! Egy svéd nyelvtu­dós különös dolgon töri a fejét: szegény, a vi­lág minden nyelvén össze akarja gyűjteni ezt az egyetlen egy szót: „szeretlek,,. A szerelem legegyszerűbb szavát, mely finom illatú fran- czia boudoirokban, afrikai négerek között, a Sziu indiánoknál és a sarki eszkimóknál is el­hangzik alkalomadtán csóknál, asszonyok érin­tésénél, önfeledt és bolondos perczekben. Mé­gis szép szó, hogy ha valakinek fülébe suttog­ják, szeretlek és milyen csúnya lesz és formát­lan, amikor a földkerekség minden nyelvén ezer­szer, sőt ezernél töbször kerül majd statisztikai és összeha^oi-litó tabellán egymás mellé a svéd tudós könyvében. És furcsa lesz, és kaczagtató lesz, ha a kínai szerelmes fohászát olvassuk: „Se sirem es hez“, az arab pattogó és ropog­tató „n h bbek-et, a török „Sidi Seveiorum“-ot, az indiai „main sym kapisar karim“. Legnehe­zebb a dolga a grönlandinak, aki ha már elha­tározta, hogy szeret, ezt legalább tizenöt szóta­gos remegéssel vallja be. Eképpen : „Unifgrae- erudllainalerffronapinguarrigujok“. Csak ennyi. Már tudniillik, ha nem dadog. Mert ha dadog, szegény feje, beleőszül, mig a végire ér. — A vizireport. A'mi fajunk virtusos ve­rekedő faj s az a legény, kinek egyszer-kétszer be nem zúzták a fejét, nem is számítódik igazi magyar emberszámba. S a magyar gyerek, ha szerez is olykor egy-egy láthatóbb testi sértést: nem fut egyhamar orvosi látleletért, hogy tör­vényes utón torolja meg a rajta eseti sérelmet, hanem rábízza az öklére a fizettséget. Már az nagyon súlyos eset lehet, amikor vizireportért szalad a magyar, amint ezt Bojtor András cse­lekedte a héten. Az eset a következő: Bojtor András kocsisember, ki nem énekli ugyan, hogy szeretne szántani, de azért hat lovat hajt. A kollegája, Romé György szintén kocsis em­ber s egy gazdának a kenyerét fogyasztják mindketten. Csütörtökön a különben két jó ba­rát, valami zsák zabnak az elszállításán össze- perelt s a veszekepés hevében Romé György egy frissen hitelesített 10 kilós árgumentummal úgy vágta homlokon Bojtort, hogy azt menten elborította a vér. Szegény Bojtor, akinek ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom