Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-10 / 32. szám
Nagykároly, 1910. augusztus 10. V. évfolyam. — 32. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Kgész évre 8 líl félévre ♦ K, negyed évre 2 K.- - Megjelenik minden szerdán reggel. ..... • Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGM0N0. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Az ii| Mii praiMs. Irta : Nagy Zoltán kir. törv. biró.l Merész vállalkozás számba menne Székely Ferencz igazságügyminiszter által a t. Ház asztalára letett kódexet a nagyközönség számára csak ismertetni is. Idő, tudás és kepesseg kell ehhez. De t^lán teszletében, egységében és összefüggésében nem is érdekli úgy a nagy közönséget, amely az igazságot többnyire csak saját esetében keresi s nincs fogékonysága, tudása, ismerete az igazság keresés mikentjének, az úgynevezett alaki jognak megismerése iránt.-dClert az uj perrendtartás az alaki jog: az illetékesség, a perfolyás, a bizonyítás es a jogorvoslat kérdéseit szabályozva egységes eljárást akar megteremteni. Egységes eljárás, ez a vezér motívum. Mert ne feledjük, hogy hat tételes törvény és hét miniszteri alaprendelet szabályozta eddig a polgári eljárást. Valóságos labyrint volt még szakember számára is, amely labyrint ösvényeit még szükebbé, sokszor áthághatatlanná tette a nem ritka felsőbb birói ellentétes határozat. A javaslat egységet akar teremteni. Egységet az egész birói eljárásra. E mellett gyorssá, olcsóvá és megbízhatóvá tenné az igazságszolgáltatást. Mert mint volt eddig? Lassú, nehézkes, méregdrága és költséges s bizonybizony megbízhatatlan volt az igazságszolgáltatás. Jóhiszemű, tisztességes ember számára annyi megpróbáltatás, hosszú időn keresztül tartó izgalom, igen sokszor csalódás: rosszhiszemű, ravasz embernek szerencsejáték. Készletezni kellene, ha elősorolnánk, miképpen rendezi a javaslat a hatáskört, miért emeli fel a per értékhatárát, szorítja meg a jogorvoslatot és mily eszközökkel veszi csak Ítélkezésre a kezelési teendők tengerében fulladozó bírót. Részletkérdés számba megy a szóbeliség és közvetlenség elvének a megvalósítása, a könyvkivonat illetekessége, a bírósági szervezet és tanács tagjai számának változása, illetve leszállítása. Minderről hasábokat, köteteket lehetne Írni, ha volna, a ki azt elolvasná Ugyde a modern kor gyermekei impressio- nisták. Hangulat vezet, befolyás irányit. Szelek szárnyára kapunk fel s országokat, világokat akarunk látni, megismerni egy pillanat alatt még ott is, ahol ez az ország a szaktudomány, a hivatás, a tanulmány országa. Lesz bőven hozzászólás, idő, mig a javaslat tárgyalás alá kerül. Mert alapos a remény, hogy oda kerül, a minek ideje is, hiszen 17 évvel ezelőtt nyújtotta be Szilágyi Dezső az első javaslatot s majd visz- szavevén, 10 éven keresztül képezte szak- tanácskozmány tárgyát a kidolgozott, pótolt és most benyújtott javaslat. Bizonyos, hogy nemcsak szakemberek, hanem a laikus nagy közönség s különösen a kereskedelmi osztály hozzá fog szólni, amely utóbbit nagyon közelről érinti a javaslatnak az a tételes intézkedése, hogy kereskedő nem kereskedőt csakis rendes lakhelyén perelhet. Nem kis kérdés az azonban, vájjon a javaslat tervezte egységes eljárás megvalósul-e és hogy valójában gyors, olcsó es megbízható lesz-e az igazságszolgáltatás, ha törvény lesz a javaslatból? Lehetetlen ezekre a kérdésekre bizonyos megnyugvással másként, mint igen-nel felelni. Hisszük és reméljük. Azért, mert az elvek a létező jogállapot minden hiányát orvosolják s a külföldi bevált intézmények tapasztalatának felhasználásán alapulnak, az eszközök pedig helyesen meg vannak választva. % Csak egy a bökkenő, az a min az igazságszolgáltatás nyugszik s ez a jó biró. Es itt — kezünket szivünkre téve — nem merünk olyan határozott igen-nel felelni. Mert jó biró csak az lehet, kit tudás, hi- vatásszerüség és ambiczió mellett függetlenít az anyagi gond, hogy csak hivatásának éljen. A magyar biró pedig szegénységi fogadalmat tett. Sorsa a mindennapiért való küzdés. Még nem emelkedett fel sem az állam, sem a törvényhozás arra a magaslatra, amit lehet, hogy külön-külön minden állampolgár hisz, ha nem is hirdet, hogy anyagilag függetlenné kell tenni teljesen a bírót, hogy erkölcsileg független lévén jó biró lehessen. Ezt, ezt kell megérteni! És amitől álszemérem, kötelezett tisztesség tartja visz- sza a kart, valósítsa meg az állam, a törvényhozás, hogy az uj polgári perrend megalkotásával végleg és érdem szerint rendezze már a magyar birói állás anyagi és erkölcsi kérdését is. Ettől függ a jó, gyors olcsó és megbízható igazságszolgáltatás. Értekezlet. A megyei függetlenségi és 48-as párt ma este 9 órakor a Polgári Olvasókör helyiségében értekezletet tart, melynek tárgya: a holnapi rendkívüli megyei közgyűlés tárgy- sorozata feletti határozat. fl szatmármegyei orailsi kÉpvisElőh. — Életrajzi adatok. — A könyvpiaczon most jelent meg Vásárhelyi Ferencznek a főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatait tartalmazó, „A magyar országgyűlés“ czimü munkája. Ez a könyv a szatmármegyei országgyűlési képviselők biográfiáját a következőkben közli. Földes Béla. (48-as Justh-párti. — Nagybánya kerület.) Lúgoson, Krassóvármegyében született 1848. szeptember 25-én. A jogot a bécsi, budapesti és lipcsei egyetemeken végezte. .^Tanulmányai befejeztével haza tért. 1872-ben a fővárosi statisztikai hivatal helyettes igazgatójává nevezték ki. 1873-ban a budapesti keresk. akadémián a nemzetgazdaságtan és pénzügytan helyettes, a kereskedelemtörténetének pedig rendes tanára lett, egy évvel később az egyetemen magántanárrá habilitáltaíott. 1879-ben a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának tagja lett. Ugyancsak 1879-ben állását a nagyváradi jogakadémia tanári állásával cserélte fel, majd visszatért a kereskedelmi akadémiához. Még ez évben a budapesti tudományegyetem jogi karán a statisztika tanára és több külföldi egyetemi katedrára is meghívást nyert. 1889-ben pedig a nemzetgazdaságtan és pénzügytan rendes tanárává neveztetett ki. 1883-ban az Akadémia levelező, 1903-ban rendes tagjává, több külföldi tudományos társulat szintén tagjává választotta meg. Több ízben tett tanulmány utat Angliában, Franczia- és Olaszországban. A Pallas Lexikon nemzetgazdasági részének szerkesztője. Számos nagyszabású önálló müve jelent meg. A legutolsó választáson régi kerületének mandátumát nyerte el 1034 szóval, Papp Béla 948 szavazata ellenében. Helmeezy József (Nemzeti munkapárti. — Krassó kerület.) Született Nagykunmadarason 1854-ben. A gimnáziumot Nagykőrösön, a jogot Eperjesen végezte. Itt elnöke volt a jogász segélyegyletnek. Joggyakorlatra Szatmárra ment és itt 1876- ban ügyvédi irodát nyitott. 1881-ben a szatmári népbank igazgatósági tagjának, majd később ügyvédjének választotta. 1886-ban a szatmári gőzmalomtársulatnak lett titkárja, ügyvédje és később igazgatója. Mint Szatmárvármegye törvényhatóságának bizottsági tagja részt vett ugyan a megyei életben, de tevékenységének főterét az egyházi élet képezte. 1888-ban ügyésze, a nagybányai ref. egyházmegyének, utóbb tanácsbirája és zsinati képviselője. Az egyházi élet terén kifejtett működésének elismeréséül 1906-ban a nagybányai egyházmegye egyház- megyei gondnokká választotta. Ezen minőségében tagja a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlésének, fegyelmi bíróságának és igazgató- sági tagja a debreczeni ref. collégiumnak. A választása egyhangú volt, mivel ellen jelöltjei visszaléptek. Károlyi József gróf. (Pártonkivüli 48-as. — Nagykároly kerület.) 1884. november 8-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte. Politikai és jogi doktorátust tett. Károlyi József grófnak Fejér-, Pest-, Szatmár-, Szilágy- és Szabolcsmegyékben van földbirtoka, virilis jogon tagja Szatmármegye trvh. bizottságának. Egyhangúlag lett megválasztva. A,z uj ház körjegyzője volt. Kelemen Samu. (48-as Justh-párti. — Szatmár kerület.) Nagyváradon, 1862. október 23-án született s miután középiskoláit szülővárosában, a jogot pedig a budapesti egyetemen elvégezte, 1876-ban Szatmáron telepedett meg, mint gyakorló ügyvéd. Elénk részt vett Szatmár város törvényhatósági és társadalmi életében, tagja a város törvényhatósági bizottságának, éveken át igazgatója volt a szatmári kereskedelmi és iparbanknak, majd pedig ez állását az intézet
