Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-10-20 / 24. szám
Nagykároly, 1909. október 20. IV. évfolyam. — 24. szám. ■... i ■ NAGYKÁROLY 5zerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■■■■■ ■ ■ Kiegjelerrík minden szerdán reggel. = = Felelős szeskesztö és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetii&k fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. ítff G losszák. Szüret után vagyunk. A nép a cse- nevész, sok helyen rohadt szőlőfürtöket a koalicziós uralom pedig az életerős, egészséges népet préselte ki. Szüret után van a koalicziós uralom is. De a két szüret között óriási különbség van. A koalicziós uralom tagjai hosszú éveken át fognak a népből kisajtolt javakban dúskálni. A nép szürete pedig mé:> a ráfordított költséget se hozta be. Ám azért dinom-dánom volt mind a két részen. A koalicziós uralom joggal örülhet, mert Magyarországon a közéleti svindlereknek még ilyen bő szürete nem volt mint a legutóbbi három év alatt. És még másért. Ünnepelték az ostobaság bálványát, amelynek révén az uralomhoz, a konezokhoz jutottak. Ha nem lehetne boldogulni az ostobasággal, az ostobaság rég kihalt volna. De még lehet és az ostobaság él. Bleriót vasárnap a Rákos-mezőn repülőgéppel felszállott. Akik ott voltak tanúi voltak a tudomány diadalának. Ujjongó ember- óczeán üdvrivalgása köszöntötte a fordulóponthoz jutott világtörténelmet. És ebben az időben midőn a madárember őse megjelent, hogy az ész vívmányaival meghódítsa a levegőt: akad egy nép, amelyet tehetségtelen, üres fejű emberek hamis jelszavakkal kitudnak fosztani mindenéből , A nép szüretét a hagyományok tették hangossá. Pedig egy csepp oka sincsen a vigasságra. Kevés bor termett, de még ezt a keveset se igen fog lehetni értékesíteni. Magyarország borainak eddig a legjobb kiviteli piacza Poroszország volt. Ezt azonban most elvesztettük, mert ott egy bortörvény lépett életbe, amely megakadályozza a magyar bornak bevitelét. Azonban a német bort továbbra is vigan hozhatják hozzánk, mert a magyar ügyvivő kormány ezt megakadályozni nem hajlandó. Nem bizony, mert ha tenné: akkor a magyar arisztokraták, főpapok nem ihatnának rajnai bort, ha már a jó magyar nedűt megunták. * Angolországba, a konzervatív Angliába is bocsájtást követel a jogegyenlőség korszelleme. Az angol kormány a jövő évi 400 millióval felemelt költségvetési többletet úgy akarja beszedni, hogy háromnegyed részét kizárólag a gazdagoktól veszi meg és csak egynegyed részét a szegényebb néposztályon. Az angol alsóház ezt mégis szavazta, csak a milliomosok felsőháza készül visszadobni a javaslatot és ezzel egyidejűleg a kormány megbuktatására. Az angol miniszter javaslatában a többek között ezt is mondta: A nép joggal kérdezi, hogy ötszáz ember miért dobhatná halomra milliók ítéletét? Ki tett tízezer embert a földbirtok és a rög rabszolgájává, mig a ncp többi része nem élhet abban az országba, amelyben született ? Ki felelős azért az állapotért, melyben egy ember életét erőltető munkában tölti el, hogy bizonytalan exisztencziához jusson és elte utolsó napjaiban, ha naponta nyolez pennyre van szüksége, csak forradalom utján juthat hozzá, mig egy másik, egy semmittevő, naponta több jövedelemre tegyen szert, mint szegény szomszédja egész év folyamán. Jól meg kell figyelni: Nem egy szo- cziálista agitátor, hanem egy miniszter mondotta ezeket. A magyar urak kiváló előszeretettel hivatkoznak az angol példára. Tessék hát most nekik is ezt a példát követni. * Ma, szerdán, nagy nap van. Mikor a Nagykároly mai számát olvassa a közönség, a kínos veszteglés és a helyzet veszedelmes eiposványosodasa után forduló pontra jutott a válság. Ugyanis a mai napon a király elnöklete alatt teljes minisztertanács van Bécsben. A dolgozó népmill ókat ebből a nagy apparátussal előkészített tanácskozásból csak egy pont érdekli. Erről az egy pontról várjuk lázas kíváncsisággal az értesítést. Ez pedig az, hogy elkészül-e a lehető legrövidebb idő alatt az általános választói jogról szóló törvény? Természetesen, még nem tudjuk, hogy mit határoztak a bécsi Burg márvány falai között. A személyi változásokra nem vagyunk kiváncsiak. Nem személyek ellen és személyek érdekében, hanem gyökeres rendszerváltozásért harczol az öntudatra ébredt polgárság. Aki az általános, egyenlő és titkos választói jogot hozza: az a mi emberünk. Az Magyarország második honalapítója, a népjogok megváltója lesz. És jöjjön bár a poklok minden ördöge: az általános, egyenlő és titkos választói jog lobogója alatt erős, a sírig tartó szövetségre lépünk velük. Aki nem az általános, titkos és egyenlő választói jogot hozza uj kormányzati tarsolyában : az hiába jön! Legyen akár kicsoda, legyen a saját édesapánk, testvérünk: könyörtelenül és mindörökre elfogja őt seperni a népharagnak immár medréből kitörni készülő, romboló áradata ... — Szatmármegyei közigazgatási virág. Szat- mármegye alispáni hivatala körrendeletét adott ki, melyben elmondja, hogy október 1-től október 3-ig Zürichben három nemzetközi léghajó verseny fog megtartatni. Ez okból, miután nincs kizárva, hogy a versenyrésztvevők esetleg Magyarországon fognak leszállani, felhívja a főszolgabirákat és polgármestereket, hogy intézkedjenek az iránt, hogy a SzatmaÄ megye területén esetleg leszálló léghajósok a hatóságok és a lakosság részéről barátságosan fogadtassanak és nekik segítségükre legyenek, A körrendelet szeptember 30-án kelt és daczára, hogy az alispáni hivatal a nagykárolyi főszolgabirósággal egy épületben van elhelyezve, a rendelet a főszolgabirósághoz csak október 15-én érkezett meg. Baj nem történt a dologból, de a csigabigák szégyenük magukat. Az ő lassúságok ezzel az ügygyei le van pipálva. — Dr. N. Szabó Albert és az iglói választás. Dr. N. Szabó Albert vasárudé Nagykárolyban a Téglaszin- és Magtái-ufflSá&ban' házalt, hogy a Népszövetség akla számító’a nyájat szaporítsa. Házról-házra járva, hívta, fel az embereket a népszövetségbe való bé-léjpésre. Mindenütt formális kis szónoklatokat tartott. Javában szónokolt egy favágó házában, midőn hirnök jött és pihegve szólt: Baj van ám Kö- peczen, azaz, hogy Iglón. A néppárti jelölt gyengén áll. Dr. N. Szabó rögvest abban hagyta a taggvüjtést. Felpattant a vaslóra és elvágtatott Iglóra. De már későn érkezett, csak a néppárti jelölt visszalépését láthatta. Elkeseredésében mi telhetett tőle ? Nagyot ütött gondolatban a F'alussy fejére . . . Sagytórolg és 9 detai Miles. Apusztában elhangzott riadó. Háromszázból: kettő. A vidék hangulata. A Nagykároly legutóbbi számában megírtuk, hogy Debreczeu város és Hajdumegye függetlenségi pártjai, északkeleti Magyarország függetlenségi pártjaival együtt, az önálló magyar nemzeti bank felállítása és gazdasági függetlenségünk megvalósítása érdekében folyó év október hó 31-én, vasárnap délután 2 órakor, Debreczenben a városháza udvarán, alkalmatlan idő esetén a Bika-szálló dísztermében nagy népgyülést rendeznek. Erre a gyűlésre meghívták a többek között, a nagykárolyi függetlenségi pártot is és kérték, hogy a nópgyülésen magát képviseltesse. A riadószerü meghívó nagyjában a következő : Tisztelt Polgártársak! Az egész országban mindenfelé hatalmasan visszhangzik az önálló nemzeti bank és a gazdasági függetlenség követelése. A nemzet megmozdult. Évszázados nagy eszményünknek : a magyar függetlenségnek lobogója ismét kibontva leng. A magyar nemzet az önálló bank felállításával szentesített törvényekben gyökerező kétségbevonhatatlan jogát akarja megvalósítani. Ezt a jogunkat renditbetlenül követeljük, mert a nemzeti bank gazdasági önállóságunk létfeltétele, nemzeti függetlenségünk kiindulási alapja. Az önálló bank 1911-re leendő felállításán kívül feltétlenül ragaszkodnunk kell hazánk gazdasági függetlenségének megteremtéséhez is, mert a gazdasági függetlenség életbevágó nemzeti érdekünk, közgazdasági fejlődésünk kizáró
