Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-10-20 / 24. szám

NAGYKÁROLY lagos feltétele, mely nélkül hazánknak függet­len államisága nincs. Azonban nemzetünk ellenségei akadályt akadályra halmoznak kétségbevonhatlan nem­zeti jogaink érvényesítése elé. Ausztria széthúzó, egymással folyton vi- szálykodó nemzetiségei a magyar nemzet ellen ádáz gyűlölettel egyesülnek tömör csatasorba, hogy megvédelmezzék és továbbra is fentart- sák a reánk nézve átkos közös rendszert, mely­nek segélyével Magyarországot kizsákmányol­ják. Bent az országban pedig, sajnos akadnak magyar emberek, sőt a magát függetlenséginek nevezett párt is, melyek mint az osztrákok szö­vetségesei, nyíltan beszegődnek nemzeti jogaink ellenségeivé s az osztrák érdekek meghunyász­kodó szolgáivá. Nagy sérelmünk, hogy amikor nemzetün­ket a megfizetett elemek a vagyonosodás és gazdasági fejlődés utján teljesen feltartóztatják, úgy hogy évente százezrek kénytelenek vándor­botot venni kezükbe és örökre elhagyni hazájukat: ugyanakkor a mai hatalom vakmerőén készül arra, hogy a rendes évi terheken felül még több száz milliót dobjon oda az osztrák had­sereg számára. Polgárok 1 Nemzetünk veszélyben van! Itt az idő, hogy talpra álljunk! Itt az idő, hogy az egész egész nemzet tömörüljön 1 Szervezkedésre, szövetkezésre hívjuk ösz- sze mi északkeleti Magyarország tiz várme­gyéjét Debreczenbe, a magyar szabadság ős­városába. Az október 31-iki debreczeni nagy nép- -gyülésen mutassuk meg, hogy együtt vállvetve akarunk harczolni az önálló bankért és a gazda­sági függetlenségért 1 Hazafias tisztelettel kérjük azért a füg­getlenségi párt igen tisztelt elnökségét, hogy e felhívásunk vétele után szíveskedjék a függet­lenségi párt vezetőségét nyomban összehívni és a népgyülésen való részvételt elhatározni. Különösen pedig méltóztassék minél na­gyobb számú küldöttség utján, az okt. 31-iki debreczeni népgyülésen való képviseltetésről gondoskodni. E meghívó alapján Dr. Adler Adolf a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elnöke, a párt végrehajtó-bizottságát folyó hó J7-ére, vasárnap d. e. 11 órára, az Ipartestület helyi­ségébe ülésre hívta össze. Dr. Adler elnök pontban 11 órakor meg is jelent. Ekkor kívüle még más nem volt jelen. Féltizenkettőig várt, mely idő alatt csupán Papp Béla országgyűlési képviselő és még két ember jelent meg. A háromszáz tagból álló végrehajtó-bizottságból tehát csak ketten jelentek meg. A Debreczenben tartandó népgyülésen való képviseltetés , tekintetében határozatot hozni nem lehetett. És ez a körülmény a pol­gárság keserű kijózanodásának legfényesebb bizonyítéka. Nem bízik többé a mai parlament­ben ülő népámitókban. Régen kiábrándult már a felírások meddőségét konstatálva, az Ígére­tekből és helyzetének javulását egyedül csak az általános választói jogról szóló törvény becsü­letes megalkotásától várja. Szatmármegyeiek a Ferrer-iigyért. A krassói képviselő indítványa. Dr. Madzsar József beszéde. Hispániában, az inkviziczió hazájában virradni kezd. Ennek az ébredő hajnalnak a sugarai bearanyozzák az egész világot. Ferrer kiömlött vére a szabadgondolat, a nép jogok piros rózsáit fogja fakasztani. Ez a halál életet teremtett! Egy ember kiömlött vére millió és millió ember jéghideg lelkét tette forróvá, amely forróságtól az elméket lenyűgöző fekete bilincsek viaszként fognak szétolvadni. Ferrer halála nemcsak minden gondol­kodó ember lelkében, de a magyar parlament évkönyveiben is meg lesz örökítve. Pilisy István a szatmármegyei krassói kerület képviselője a Ferrer-eset alkalmából a képviselőház indítvány könyvébe indítványt jegyzett be, mely azt kí­vánja, hogy a képviselőház utasítsa a magyar kormányt, indítson erőteljes mozgalmat aziránt, hogy a politikai vádlottak halálos Ítéletének végrehajtását egy nemzetközi kegyelmi tanács megakadályozhassa, illetőleg, hogy az ilyen halálos ítéletet életfogytig tartó szabadságvesz­tésre változhathassa át. Az illető államhatalom fejének fönmaradna a kegyelraezési joga abban az esetben is, ha a nemzetközi tanács a kér­vényezőt kegyelemre nem méltatná. A mai parlament összetételét, klerikális irányzatát ismerve, nem hisszük, hogy a szép gondolatu indítványt magáévá tegye. * Abból a nemzetközi felháborodásból, amely Ferrer spanyol tudós és ideális anarchista ki­végzése nyomán támadt, kivették részüket a magyarországi szocziáldemokrata párton kívül a magyarországi szabadgondolkodó egyesü­letek is. A Szabadkondolkodók Országos Egyesü­lete Budapesten vasárnap nagygyűlést tartott, amelyen az ország különböző városából tizen­két szabadgondolkodó egyesület vett részt. A nagygyűlés tárgya: Ferrer, a spanyol reakczió és a magyar klerikálizmus volt. Á gyű­lésen több ezer ember jelent meg. Az egyik nagyhatású beszédet Dr. Madzsar József nagy­károlyi születésű orvos tartotta. Börvelyi népdal. Felrepült az bokán az meggyfára, Kukorékol hajnalhasadtára. Felrepült az Blerijót is Az levegöégbe. Hát az kormány, Mit akar mán ? Mirt nem száll az pityegö fenébe ? HALLELUJA! Szatmármegye nem volt, de lesz! Ahol legnagyobb a baj, ott legközelebb a segítség. Emberek 1 Polgártársak! Szatmármegye lakosságai Lobogózzátok fel házaitokat. A zászlókat a jobb jövendő szellője lobogtassa. A sziveteket az öröm dobogtassa. Öltözzetek ünneplő ruhátokba. Világosít­sátok ki az ablakokat. Zengjen a dal. Legyen hegyen-völgyön lakodalom. Kevés virág van már a mezőn. Siessetek ki és ami még van tépjétek le és hintsétek Dr. Falussy x^rpád szeretve tisztelt főispánunk, lábai elé, akinek egyébként dicsértessék az O neve. Mert megérdemli, hogy útja virágszirom­mal legyen puhává téve. Ez az ut a becsületes munka útja. És a főispán már elindult rajta, hogy Szatmármegyét nagygyá, erőssé, gaz­daggá és boldoggá tegye. Emberek! Polgártársak! Szatmármegye lakossága! Milyen bölcsek is vagytok Ti, hogy egy pillanatra se tántorodtatok meg a nemzeti uralomban vetett hitetekben. Igazatok van: kitartás a siker titka. Kitartottatok és ime: megvagyon a Ti jutalmatok. Mi pedig megtépjük ruhánkat és sírván borulunk le a főispán nagysága előtt. Mert nagy ami vétkünk! Meggondolatlanul, köny- nyelmüen, idő előtt, elhamarkodva, türelmet­lenül követeltük a főispán ur Öméltóságától, hogy váltsa be három és fél évvel ezelőtt tett Ígé­reteit. Nagyot vétkeztünk. Mert jól tudhattuk, hogy Rómát se építették fel egy nap alatt, hogy ami késik az múlik, hogy lassan járj, tovább érsz, hogy várt leány várat nyer. De szálljon a hir és keltsen lelkesedést széles e megyében, üsse ki a vándorbotot azok kezéből, akik kishitüen kivándorolni készültek e megyéből, amely csakhamar tejjel-mézzel folyó Kanaán lészen: a földművelésügyi ügy­vivő a főispán előterjesztésére a szatmármegyei Agarász-Egyesületnek versenydijazás czéljaira 1000 korona segélyt adományozott. Irodalom, művészei A Magyarországi Földművelő Párt a párt régi heti lapját, a „Földmi velőM, a folyó év október havában újból megindította. A kitü­nően szerkesztett újság minden vasárnap jele­nik meg. Előfizetési ára egy évre 10 korona. Kiadóhivatala Budapesten VI., Hunyady-tér 12. szám alatt van. Az első számból mutatóul a következő verset közöljük: Dózsa György vére. Irta : Benedek János országgyűlési képviselni. Mikor a vérszopók — óh emberi jóság' — Tüzes, izzó trónon megsütötték Dózsát, Az emberi sült húst prédára vetették : Éh-halálra gyötört hajdúkkal etették. Gondolni e képre irtózat, utálat, Mint falja vezérét az emberi állat . . . —■ S én mégis úgy érzem, bármint megütköztök, Hogy hajdú ős-apám, az is ott volt köztük. És Dózsa György vére átszállt az erekbe S itt bizsereg, itt forr a hajdú gyerekbe. Minden piczi cseppje bele-belesajdul, Mikor a szegény nép siralomra jajdul. Majd mintha kitörne, mint a tüzes láva: Mit nyavalyogsz, mit bőgsz ? te pulya, te gyáva J Elég volt az igát ezer évig járnod, Ember vagy, nen) ökör : rázd le czudar jármod ! A gerinczed görnyed, barázdás az arczod S te körömszakadtig csak vivőd a harczot. Te gyűjtőd a kincset, te hordod a mézet. S csak a nyomorúság keserveit érzed. Mint féreg a porban, vergődől, gyötrődöl, Munkád gyümölcsében csak a here dőzsöl; S mig ők duslakodva markukba nevetnek : Magadéból néked alamizsnát vetnek. Nézzetek a múltba, nézzétek a dórét, Fitogtatja hetykén hitvány kutyabőrét; Övé a kiváltság, övé a dicsőség — Gőgösen lenézni az ekevas hősét. Peddig csak ez izzad, harcz legyen vagy béke, Ennek hull a rögre forró verítéke, Ennek karja szakit csatába cserágat . . , — Deresen az ur rá huszonötöt vágat. Mi nekik a haza ? tele búzakéve, Czibálják, árulják immár ezer éve ; Tülekednek, dúlnak hatalomért, konczért. Nem ismernek ők mást, csak az önző rongy czélt. Csak magukat nézik, bánják is a népet — Állítanak bérért- hamis oltárképet; Uradalom, rang, czim jut az árulóknak, Igazak bujdosnak, a — bitókon lógnak. Ne várj, te szegény nép, boldogulást mástól, Csak saját karodtól, csak saját kaszádtól. Meződön, házadon csinálj vele rendet — Emberi mivoltod gyalázni ne engedd! Ember és ember közt sincs semmi különbség, Ne hagyd elorozni munkádnak gyümölcsét; Lelkedbe lobogjon Dózsa vezér vére : Ki tiporni akar — gázolj a fejére ! Városi ügyek. — Csak egy virágszálat! A József főher- czeg Tüdőbetegszanatórium-Egyesület, mint minden évben, most is szétküldte a jótékony adakozásra szóló felhívásait. A felhívás Nagy­károly város Tanácsához is megérkezett 10 drb gyűjtő persellyel együtt, azon kérelemmel, hogy a Tanács a gyűjtés eszközlésére urilányokat kérjen fel. A Tanács meg is felelt a felhívás­nak, de a felkért hölgyek közül egyetlen egy se vállalkozott a gyűjtésre. A Tanács ezek után a gyűjtés foganatosítására S e r l y Gyula polgári biztost küldte "ki. i isii int Ilii. Egy piros szegfücsokor. . . . Vóméndiből Írják nekünk: Dr. Korányi Ferencz haláihire éppen olyan meglepetést keltett nálunk, mint önöknél Nagykárolyban. A külsőségekből Ítélve semmi jel se árulta az öngyilkos orvos sötét szándékát. Azt halljuk itt, hogy Nagykárolyban magábazárkózottan, visszavonultan élt. Ezt mi itt nem tapasztaltuk. Ellenkezőleg: rövid idő alatt a véméndi-i elég nagyszámú uritársaság kedvenczczóvé vált. Halála előtt egy nappal még az egész télre való tűzifát megrendelte. Szőnyegeket ! vásárolt. Az öngyilkosság előtt egy fél órával í egyik betegén súlyos és igen jól sikerült ope-

Next

/
Oldalképek
Tartalom