Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-05-20 / 21. szám
III. évfolyam. — 21. szrm Nagykároly, 1908. május 20 Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K, egyes szám áru 20 fillér. Megjelenik minden szerdán. Felelős szerkesztő és laptnlajdones: ROSENFELD ZSIGMOND. R reakció térfoglalása. Irta: Dr. Lánczi Jenő. A koalíció uralomra jutása után a Magyar Társadalomtudományi Egyesület megalakulása, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület után a keresztényszociálisták szervezkedése, a kongregáciős iskolák állami segélyezésétől szóló törvény meghozatala után a kaiholikus népszövetség létrejötte jelzik azokat az étapokat, amelyeken keresztül a reakció diadalmasan előrenyomul. őszintén megváltjuk, hogy az az utolsó lépés, mely pedig kétségkívül a legjelentősebb, t. i. a katholikus népszövetség megalakulása sem jött véletlenül és azok, akik messziről és nem a közvetlen érdekeltség torzító szemüvegén keresztül nézik a jelenségeket, nem is lepődhettek meg rajta. Kétségtelen ugyan, hogy a koalíció uralomra- jutása közvetlen oka a katholikus népszövetség megalakulásáénak, ám az igazi okok mélyebben keresendők. Vagy nem-e látjuk, hogy a zsidó gyáros is örül a keresztényszocializmus térfoglalásának és hogy az újdonsült nemesek éppen olyan örömmel látják a vallásos szellem újraéledését, felekezeti szövetségek alakulását, mint a Zselénszkyek ? Hogyan van ez? Hogyan van, hogy mikor az ipari és a gyári töke vezető szerepe az államokban növekedik, a katholikus egyház, amelynek legerősebb ellenfeléül pedig hosszú időn keresztül a mozgó tökét tekintették, szintén diadalmasan fogialja el újra helyét az államban? A vallásos érzés térfog!alása az oka, — mondják a papok — a vallásos érzés újra fölébredt és az értelem kultusza helyett az érzések kultuszának hódol az emberiség, mondják a vallásos alapon nyugvó biológusok, az Apálhy Istvánok. A Bildungsfilisterek. Mi elvetemült materialisták persze kacagunk a dolgok eme egyligyü magyarázatán, mert bár el kell ismernünk, hogy a vallásos érzés erösbödött, ez nem ok, csak kísérője azoknak a gazdasági folyamatoknak és anyagi érdekeknek, amelyeknek konzerválásához, megvédéséhez, a vallásos hit szükséges. Ezeket a gazdasági okokat akarjuk itt röviden szóvá tenni és bár a reakció térfoglalásának vannak tudományos okai is, helyesebben a reakció térfoglalását részben bizonyos tudományos irááyok újraéledésében kell keresnünk, ki fogjuk (egy más alkalommal) mutatni, hogy ezen tudományos irányok ujraébredése és az osztályok erőviszonyai között a legszervesebb kapcsolat forog fenn, bár az avatatlan szemlélő tisztán tudományos érvek és ismeretek eredményeként hajlandó eme irányokat tekinteni és nem látja, hogy a tisztára tudományos argumentum sisakrostélyai mögött osztáiyéidekek vívják harcaikat. A francia forradalom két oldalról indította meg a támadást a fönnálló rend ellen. Először az egyház intézményei vótetiek kritika alá. Ennek a vezéré Voltaire volt. A XVIII. század második felében már az állam a támadás célpontja. Ennek a vezére Rousseau. A polgárság győztesen került ki mindkét harcból, mig azonban az állam intézményeit a nagytőke átformálta érdekei szerint, az egyházzal megbékübf* * * szövetséget kötött vele, mert hisz most már ö lévén az államban az ur, a fönnálló intézmények konzerválására volt szüksége. Erre a szerepre pedig a katolikus egyház kiválóan alkalmas, mert soha semmiféle intézmény nem vetette úgy szolgaságba a lelkeket, minta katholikus egyház. A lemondás tanának hirdetése egyrészt előidézte, hogy az uralkodó osztályok által kizsarolt néptömeg isteni parancsként fogja fel nyomorúságát, másrészt az alamizsna adási kánon a kizsarolt osztályok lázadásának veszélyét hárította el az uralkodó osztályok fejéröl. A kereszténység, miként Taine mondotta — meggörbítette az emberi lélek ereHIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Hyilttér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. deli alkotát. Bűn lett az emberi életmód és csak az élt az egyház parancsai szerint, aki a földi javakat megvetve tulvilági jutái vakban kereste a kárpótlást. Természetes, hogy ilyen tanok nem voltak ellenére a nagytőkének és sietett ezzel az ezerkaru polyppal 1 fegyverbarátságot kötni. íme a nagytőke vallásosságának a forrása és nem amint sokan hiszik, az arisztokráciának a majmolása. A nagytőke elárulta a demokráciát és ez az oka annak, hogy a földrétegért egyház ujult erővel feltámad. A nagytőke árulása a reakció szemérmetlen térfoglalásának n forrása. Az egyház ellen való harc tehát még igazán csak most kezdődik, mert ma már tudjuk, hogy a nagy forradalom ennek a harcnak csak a nyitánya volt. A „nagy töke árulása“ ez a feleletünk Macalay-nak a „pápaságról“ Írott essavjében ; felvetett azon kérdésére: hogyan van az, hogy . a protestantizmus tért vészit és a katholikus egyház pedig előrenyomul? A katholikus egy- ! házra vau a feudalizmusnak és a nagytőkének szüksége, mert csak ez tudja gúzsba kötni a lelkeket és isteni parancscsá emelni a kizsákmányolást. Egy uj reformációra van szükség, de nem olyan nyomorultra, mely csak a lelket szaba- í ditja föl félig-meddig, hanem amelyik az em- i béri testet szabadítja föl. Ez az uj reformáció a demokrácia, amelyet csak a radikális polgársággal szövetkezett munkásság tud sikeresen megvívni. Legközelebb azokat a jelenségeket fogjuk megvizsgálni, amelyek azt mutatják, hogy nemcsak a társadalmi élet, hanem az egész tudomány, a legszoiosabb értelemben vett természettudományokat sem véve ki, konzervatív, sőt reakciós fejlődést vesznek. Látni fogja az olvasó, hogy az egyház miként békült meg a Spenceri filozófiával tisztán azért, mert ez szocialista- ellenes, mert ez a lassú fejlődésnek a híve, mert ez a faj átnevelésétöl, lassú élettani átaTARCZA. Dalok. Irta : Rosenfeld Zsigmond. I. Mért nincs szárnyam, mint a sasnak ? Mért nem válók viharrá ? Hogy babámhoz elszállhassak. Hogy hangomat hallaná ? Megzörgetném az ablakát Gsillagtalan éjjelen : „Fáj a szivem, beteggé tett Engemet a szerelem !“ Mért nem vagyok fülemüle ? Mért nem vagyok napsugár? Hogy lehetnék közelében, Mikor rózsák között jár! Dalolnék a szerelemről, Bűvös-bájos éneket. Becsókolnám jég szivébe, Az én égő lelkemet . . . II. Tudok egy dalt a szerelemről, Egy andalító, régi dalt. A nemzedék, mely énekelte Sok ezredéve, hogy kihalt. — Ámde ezredévek óta, Mit sem változott a nóta, A refrén ma is ugyanaz : A természetben minden évben, Az ember rövid életében Csak egyszer virul a tavasz! III. Mikor hó csillogott a holdlényben, És jégvirág nyilott az ablakon : Akkor virágzott az én tavaszom. Most, hogy a lég illattal van telve, Madár dalol, és gyöngyvirág virul : Szivemben a tél fergetege dúl. Díszelőadás a vármegyeházán. (Képek a dánosi pör végtárgyalásáról.) Budapest, 1908. május 11. Díszelőadás . . . Igen. Reggel kilenc óra előtt olyan a hangulat az ősi vármegyeháza dísztermében, mintha már húznák a vasfüggönyt fölfelé. Az elnöki emelvényen már ott ül a joviális arcú Rónay Camill, a karmester, illetve az elnök, jönnek a zenészek is, bírák, jegyzők, védők, meg a statiszták : az esküdtek. A nézőtéren pedig tout Budapest. Egy csomó országgyűlési képviselő, akiknek a Markó-utcában nincs többé megbotránkozni valójuk, mágnások, lipótvárosi asszonyok, színésznők, hentesnék, félvilági nők, árverési hiénák és a többi és a többi . . . Széchenyi Anna grófnő a férjével, gróf Széchenyi Béla koronaőr társaságában földszinti páholyt kapott, értsd a legjobb székeket. A közelükben a Nemzeti Színház tagjai Márkus Emilia vezetésével, távolabb a kabarék, Keleti Juliskával. Széciii Magdával. Az operaház is publikummá szegődött. Minden valamire való tagja megjelent és . . . és, itt van Fráter Lóránt dalköltő is. — (Hire jár, hogy szünet alatt cigánj dalokat fog énekelni.) Fölsoroltak meg a névsorból kimara- dottakat, a tárgyalás első napjától kezdve hü hallgatói az Igazság díszelőadásának. Sokan az ablakhoz tódulnak. Az udvaron izgatottan sétál föl-alá a pör primadonnája, Lakatos Róza. És vezetik már az élő hangszereket is; tizenhat cigány, férfiak és nők, akik immár mulatságosnak találják a két hete tartó port és kacéran néznek az őket gukkerozó nők szemébe . . . A premierek lázas zsongása, piros izgalom az arcokon, elfoglalva minden talpalatnyi hely és kezdődik a folytatólagos előadás. * A törvénynek tisztelet adassék ; bárkinek joga van az esküdtszék tárgyalásainak meghallgatására. Ám mégis csak furcsa, hogy két rikitó- bluzos leányzó a Zichy Jenő gróf-utcából, pár milliméternyire vessen epedő pillantásokat a bárgyú Balogh Tuta felé. ám ha százszor is gyilkosok ülnek a vádlottak padjain, mégis csak tűrhetetlen és komolytalan dolog, hogy a szelíd elnök háta mögött, a bíróság pódiumán tartalékos hadnagyok feszengjenek és integessenek ismerős hölgyeiknek. A végtárgyalás terme sokszor dalcsarnoknak látszik. Nem tudjuk, a külső Múzsa színkörben vagyunk-e vagy a törvény házában ? a legfontosabb tanúvallomásokból egy szót sem értünk * védőket a közönség lepiszegi s a kedélyeskedés NAGYKA Rt) LY
