Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-10-01 / 30. szám

Nagykároly, 1908. október 1 III. évfolyam. 30. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 Kr negyed évre 2 K, egyes szám ára 20 fillér. Megjelenik minden szerdán. Felelős szerkesztő és laptolajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Nyilttér“ so a 60 fillér. — Kéziratokat nem adnnk vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedéséhen. Á ml népgyülésünk. Emberek tízezrei az ulczán. A tömeg úgy hömpölyög, mint a megáradt folyó. Oldalt a zászlótartók. Vörös lobogó és nemzetiszinü. És harsog a nép ajkán a forradalmi dal, a melynek hangjai mellett trónok omlottak már össze, főnemesek és asszonyságok váltak sen­kikké és amelynek hívására a szabadság ki- sarjadzott: Türelmünk elfogyott! Választói jogot! Száz, ezer helyen igy volt! És amikor millió proletár egyszerre harsogta a követelő szót, hát görcsös kezéből a Hatalomnak büsz­kén, bátran csapdosva szárnyaival, aláhul- lotl: a Jog. ♦ Nem igy volt. Még nem igy! Lassan, bátortalanul gyűltek az emberek. A vidéki kis város minden gyávasága ráfeküdt a lel- kekre. Munkában meggörnyedt hátú proletá­rok, agyondolgozott kispolgárok — a társa­dalom eme félurai gyülekeztek lassan-lassan, hogy meghallgassák az igazság szavát. A piros-pozsgás élet eme sápadt embe­reiből kerül ki a mi pártunk, a mi hadsere­günk. Nem terror, nem megvesztegetés hozta a mi népünket össze a mi gyűlésünkre, ha­nem az együvé tartozás érzete, a tudat, hogy közös a jogtalanság, amelyet le kell küzde- nünk és közös az elnyomatás, amelyben sínylődünk. És ha a vasárnapi népgyülésen összeölelkezett egymással a vörös lobogó és a nemzetiszinü trikolor, úgy ez annak a jele, hogy Magyarország kispolgársága és munkás­sága egyaránt tisztán látnak már és tudva- tudják, hogy a feudális klerikális Magyaror­szág jogtipró uralmát csak úgy bírhatják le, ha ellenükben összefog a haza minden olyan eleme, aki gazdasági jólétét a polgári uralomra épített demokrata Magyarországtól és csakis ettől várja. * TÁR CZ A. Az ősz. — Lamartine. Légy üdvöz, óh vadon, már hervatag lepelben ! Te rezgő, sárga lomb, széthullva hajh ekép l Utolsó enyhe nap ! A szenvedő kebelben Oly édes érzetet költ e gyászos, őszi kép ! Járatlan utakon bolygok magam, merengve. Elnézve hosszasan s utólszor is talán A halavány napot, mely álmosan dereng le, S küzködve rezdül át a vadon ritkult falán. Ah ! oly varázsa van, ép oly mámorba hozzák A keblet e napok, e bus őszi napok; Mint egy végső mosoly, utolsó istenhozzád Barátunk ajkiról, kit vad sors eltapod. A lét határinál, örökre válni készen, Még visszafordulok s eg}' pillantást vetek Múltamra, mely tova tűnt; de hajh ! hiába nézem — Mit sohse' élvezek — a kéjt, az élveket ! Nem álmodunk : a valóságot látjuk előre. Mindenütt forrongó emberek. Nagy munka- nélküliség. Jogtalanság. Elnyomatás. A meg- csalatás és kijátszás érzete! Növekvő tömeg­nyomor. Csoda-e, ha felcsap az elkeseredés hangja ? És úgy lesz, ahogy megjósoltuk. Emberek áradata hömpölyög majd az utczán. Olyan, mint a megáradt folyó. A zászlókat büszkén lengeti a szél. És alattuk egyre több ember. És hangzik az ajkakon a fenyegető, vésztjósló dal: Türelmünk elfogyott! Választói jogot! Száz. ezer helyen igy lesz. Holnapután ! Talán már holnap! Vagy tán már ma is ! És amikor a milliók ajkán felharsan a követelő szózat, akkor a dübörgő proletárhad nyomában, mint a vihartól elkergetett felieg- kárpit alól büszkén, diadalmasan kiemelkedik a mindeneket egyformán melegítő nap: az egyenlő választói jog. — Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár- raegye törvényhatósági bizottsága f. hó 8-án Nagykárolyban fogja megtartani ren­des őszi közgyűlését. — A kormány választójogi terve. A kor­mány plurális választójogi tervezete szerint Szat- mármegyében 3-as szavazati jogot 2.569 ember, 2-ős szavazati jogot 12.630 ember és 1-es sza­vazati jogot 24.255 ember kapna. A polgársággal szemben szándékolt eme merényletre vonatkozó álláspontunkat a Nagykároly mai vezető czikke és a népgyülési tudósítás foglalja magában. — Fegyelmi egy íöszolgabiró ellen, Szat- mármegye főispánja a szinérváraljai főszolgabírói hivatalban vizsgálatot tartott és annak eredmé­nyeként fíay Miklós főszolgabíró ellen fegyelmi eljárást indított. — Számonkéró-szék. Szatmármegye főis­pánja f. hó 3*-án számonkérő széket tart. Természet, oly dicső! te föld, te nap, te pázsit ! Könnyezve válók el síromnál tőletek ! Oly illatos a lég ! oly tiszta fény sugárzik ! Mily szépnek látja mindezt az elhaló beteg ! Igen! kihajtom én fenékig most a kelyhet. Melyből nektárt, de hajh ! sok mérget is nyelék! Tán benne még az ajk egy csöppnyi mézre lelhet, Amely leszállt, midőn a serleg megtelék. Még visszatér talán — melynek reménye eltűnt! — A boldogság, az üdv, a nagy gyötrelmekért! S eljő a pillanat hogy egy olyanra leltünk, Ki hallgat szózatunkra, a mit végül megért. — — Elhervad a virág s a fuvalomnak adja Elszálló illatát ... ah ! végbucsuja ez . . . így halok én is el és lelkem elragadja A szellő, mint a hangot, mely lassan oda vesz ... — Az önálló jegybank. Baranyamegye tör­vényhatósága átiratot intézett Szatmármegyéhez az önálló jegybank létesítése érdekében, a kép­viselőházhoz intézett felirata támogatása iránt. 9 nagykárolyi polgári radi­kális párt nepgyűiBSB. űz általános választójog érdeliében. A pluralitás ellen. A választói reform demokráciájának elsik- kasztása mint szándék, már megtörtént. A jó szándék érvényesüléséig azonban még hosszú és rögös az ut. Magyarország polgárságának élet­érdeke ennek az útnak a járhatatlanná tétele. Ezt a szándékot szolgálta a nagykárolyi polgári radikális párt által összehívott és Nagy­károlyban szeptember 20-án, a „Polgári Olvasó­körében tartott népgyülés is. Az élénken látogatott népgyülés egyhangú­lag a következő határozati javaslatot fogadta el: A Nagykárolyban 1908. év.szeptem­ber hó 20-án a Polgári Kaszinóban tar­tott népgyülés mélységes fölháborodással veszi tudomásul a kormány azon szán­dékát, hogy a királyi trónbeszéd és szá­mos miniszteri kijelentés dacára a vá­lasztójogot a pluralitás elve alapján akarja megvalósítani, ami a népjogok teljes kijátszása, az általánosság elvének töké­letes meghamisitása lenne. Elhatározza a népgyülés, hogy minden rendelkezésére álló erővel arra fog törekedni, hogy a kormány jogtipró törvénytervezete a par­lament elé ne kerülhessen és ellene a legelkeseredettebb ellenállást fejti ki. Egyszersmind a kabinet-iroda utján táv­iratilag őfelsége, apostoli királyunkhoz fordul és hódoló tisztelettel az iránt fo­Az arcbőrről. — Intim csevegés. — Van nekem egy legénypajtásom, aki azt állítja, hogy a nők egyedüli komoly életstu- diuma a szép arcbőr. Van is oka rá, ha igy ítél, mert be van avatva alaposan legrejtettebb toilette titkaikba. „Igen“ mondá cinikus mosolylyal „tudom én mit beszélek ! Még nagyon fiatal gyerek vol­tam, midőn legidősebb nővérem gyöngy-porért küldött a patikába. Akkor még azt hittem, be fogják venni, mint a rhebarbara-port, mely gyermekkorom hete noire-ja volt. Később Bloom de Ninon-ért küldtek s csodálkoztam miért mo­solyognak egymásra a patikussegédek, olyan titokzatosan. Egyszer meghallottam, amint az egyik odasugott a társának : „ez a másik kis­asszonynak kell,“ s nagyon csodáltam honnan tudja! Hat nővérem volt s mind a hat á 'leg­mélyebb titok pecsétje alatt küldött a gyógytárha. A legborzasztóbb dolgokkal ijesztgettek, ha szólni merek s kiváltom, ki küldött oda. De nem sokára rájöttem, milyen aranybánya van SÄGER MÁRTON és TARSA-YftlS&^ilágitás berendezési vállalata NAGYKÁROLY, Deák-tér. aijoientesen készít költségvetést mindennemű BtectrotechnütfH berendezésekről. CsengőmunlúHat is legjutányosabban vállal. 6-28 Ham csillárait és izzúíámpáh állandúan raktáron. NAGYKÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom