Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-10-01 / 30. szám
NAG YKARO L Y lyamodik: ne engedje és ne adja beleegyezését ahhoz, hogy kormánya az általános vólasztójog ilyetén meghamisításával népének jogát kijátsza. A határozatban jelzett távirat nyomban a népgyölés után ' Őfelségéhez a kabinet-iroda utján, elküldetett. A távirat szövege a következő : Ma tartott népgyülésünk egyértelmű határozatából kifolyólag alattvalói hódolattal járulunk felséges urunk elé, aziránt esedezve: ne engedje, hogy a kormány az általános választójog helyett a pluralitás rendszerével valósítsa meg a választói reformot, hanem szerezzen érvényt a jelen képviselőház megnyitó trónbeszédjében foglalt azon királyi szavaknak, hogy az uj választójogi törvén}' a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve vigye be a politikai élet sáncaiba. Törhetetlen hűséggel, alattvalói hódolattal. A nagykárolyi polgári radikális párt. * A jól sikerült népgyülés nagy riadalmat okozott a koalíciós berkekben. És megindult a nagy munka, hogy a népgyülés hatását lerombolják. A sár frecskendezésére a „Közérdekűét és a „Nagykároly és Vidéké-“t használták fel. Gyönyörű eszközök! méltók azokhoz, akik igénybe veszik. A „Közérdekének, ennek a kilenc tized- részben összeollózott, egy tizedrészben pedig kacagtató hülyeséggel megirt valaminek, Simkó Aladár a „szerkesztőéje. És ez súlyos vád a nagykárolyi társadalom ellen. Hol vannak a humanisták ? Miért nem küldik ezt a beteg embert valami szanatóriumba? Mert mi azt hisszük, hogy még lehetne segíteni rajta. A „Nagykároly és Vidéke“ ? Nos, ez ismét alkalmat adott arra, hogy az emberek egy jót mulassanak az ádolfi észjáráson. Leakarván kicsinyelni a népgyülést, azt Írja, hogy a gyűlésen a 48-as polgárok voltak többségben. Hát legyen a kedve szerint. Mert hiszen ez azt jelenti, hogy a fenti határozatot a 48-as polgárok hozták meg. Ó, Adolf! Adolf! Aki háborúba indul, annak tölténye is kell hogy legyen. Egyébként égyes sajtóvakkantások nem fogják feltartóztatni azt a lavinát, amely Htjából könyörtelenül fogja elseperni a népjogok bitorlóit. az orrom előtt, s nem mentem, mig csak alaposan meg nem vesztegettek a hallgatásomért. Milyen pompásan jövedelmeztek nekem a mosdóvizek, szemöldök sötétítők, pirositók ! Egyik nővéremnek vörös haja volt, melyet három krajcár ára szerrel aranyosra tudott változtatni.“ „S különös, de úgy van“ folytatá pajtásom, cinikus mosolylyal „minden nővérem pompás parthiet csinált. Mennyit zengedeznek róla, hogy mi férfiak eléje tesszük a természetességet a kendőzésnek. Szó sincs róla! Szeretjük, ha szép az asszony s nem nagyon kutatjuk mi módon lesz azzá ! A férfiak fele nem tudja mit vesz el, a másik fél sem kerüli el soha a kiábrándulást, mely a házasság rendes követője egy vagy más alakban. S talán szívesebben belenyugzzik minden férj a hamis arcszinbe, mintha a menyecskének hamis volna a zúzája. Ha a hiba itt kezdődik, akkor vége a jó házasságnak, ugy-e pajtás? Mig az első esetben szemet hunyhatunk a kis feleség hamissága felett, ha úgyis a férfiúi hiúságunk kielégítésére irányul az ártatlan csalás. Emlékszel, mikor Pethő Gyurka elvette Madeleinet? Magam is csodálkoztam akkor, mit kap azon a lányon; de mikor előttem dicsérte aranyhaját és sötét szeműidét, jóízűen a markomba nevettem, azonban a világért sem árultam volna el kedves nővérem titkait. Csak hadd jöjjön rá magától, gondoltam, philosop- hikus nyugalommal; s rá is jött — a házasság után. S a vége az lett, hogy nincs a környéken boldogabb pár náloknál. — S most ki hozza a három krajcáros hajfestőt? kérdém nevetve. — Az ura, hangzott a lakonikus válsz." 5 Harc a sötétség ellen.* A szabadgondolat nagygyűlése. Dr. 3aszi Oszkár beszéde. A minden jogos oknélkül mindjobban terjeszkedő kiérikálizmus és a nemrégen megtartott fekete internácionále papi gyűlés komoly ellenhatást keltett Magyarországon. Ez teremtette meg a szabadgondolat nagygyűlését, amelyet a „Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete“ rendezett legutóbb a fővárosban. A gyűlésen Dr. Jászi Oszkár, a nagykárolyi születésű, kiváló fiatal tudós, hatalmas beszédet tartott, melynek lényege a következő volt: Konstatálta, hogy a harcos lderikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak. A katolikus nagygyűlés elnöke a nemzeti eszme és a klerikalizmus szövetségéről beszélt. Szónok számos történeti ténynyel mutatja ki, hogy a valódi nemzeti eszmének nem volt nagyobb ellensége, mint a klerikalizmus. Nálunk ugyanaz az ellentét. Az 1848-iki országgyűlés, melyen a nemzeti eszme először szólalt meg hatalmasan, keményen követelte az egyházi javak szekularizációját. Majláth grófék tehát nem ezzel a nemzeti eszmével szövetkeztek, hanem azzal, mely a feudális klerikalizmus kezében valóságos morfiuminjekcióvá vált, mellyel az elkábult országban konzerválni akarják mindörökre néhány tucat főúri családnak és csatlósainak zavartalan politikai és gazdasági uralmát; a katolicizmus meddő és tobzódó gazdagságát; a nemesi vármegyét, mely a tönkrement dzsentriről úgy gondoskodik, mint az ur a mezők liliomairól ; az extenziv mezőgazdaságnak népünket megtizedelő, az ipart és kereskedelmet megbénító gyilkos uralmát: a nemzetiségi elnyomatást, mely a kiváltságos osztályokat veszedelmes konkurensektől szabadítja ; a szellemi kultúra bénultságát, melynek csak egy gazdag és gyors- eszü nép adhat életet. E deformálódott nemzeti eszmével kötöttek szövetséget a klerikálisok. Mindhiába! Nemcsak kultur-, de nemzeti érdek is, hogy a szövetséget alulról döntsék meg az összes elnyomott osztályok, nehogy az osztrák imperializmus kezében a demokrácia váljon azzá a fegyverré, melylvel állami függetlenségünket letörve, Grossösterreich várát fölépítse. Ezután Furnemont Leon, belga országgyűlési képviselő, a nemzetközi szabadgondolkodóvilágszövetség főtitkára francia nyelven fejtette ki a klerikálizmus természetrajzát. Meggyőző érvekkel vázolta a klerikálizmus káros hatását, amely a sötétség és a maradiságért küzd és amelynek diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. A gyűlésén jelenvolt nagyszámú közönség, annak tudatában oszlotj szét, hogy a jelentős gyűlés hatásai nagyok lesznek. „Rothadás Szatmánnegyében." ü közigazgatás fertőjéből. A „nemzethy uralom“ eredménye. Szatmármegye közigazgatásának fertőjéből soha annyi bűz nem áradt ki, mint most, a „nagy nemzethy uralom“ virágzása idején. Tudva van, hogy a nagykárolyi I. számú egészségügyi körben megüresedett a körorvosi állás. Az első pályázaton megválasztották Nagykároly város tiszti orvosát és a megye a két állást összeférhetőnek mondotta ki. Természetesen a miniszter a határozatot megsemmisítette és a megválasztott orvosnak le kellett mondania. Erre uj korteskedés indult meg. A községhez tartozó sváb falvak lakosságával reverzálisokat írattak alá, hogy zsidóra nem fognak szavazni. Azonfelül arra a községi közgyűlésre, amelyen a körorvost választó kiküldötteket megválasztották, nem hívták meg a zsidót. A felekezeti izgatás és a szabálytalan közgyűlés miatti fölebbezéseket a közigazgatási bizottság kiadta érdemleges elintézés végett a vármegyei alispánnak, aki egyszerűen elutasította a fölebbezéseket, melyek képviselőtestületi határozatok ellen vannak intézve és igv a törvényhatósági közgyűlés elé tartoztak volna és kimondotta, hogy határozata ellen fö- lebbezésnek helye nincs és dacára a több rendbeli főlebbezésnek f. évi október hó íl-ére kitűzte, illetve Madarassy István főszolgabíróval kitiizette a választást. Az érdekeltek táviratilag kértek a belügyminisztertől oltalmat ez intézkedések ellen. Érdeklődéssel várjuk ez ügyben a miniszter intézkedését. Megjegyezzük, hogy az üresedésben levő egészségügyi körben helyettesített orvos teljesít szolgálatot és igv a törvényes formák betartása a közegészségügyre hátránynyal nem járna. Jön a kolera. A sötét rém a kolera Hazánk felé közeledik. Vasuton jön; — hát nem csoda — Hogy most már későn érkezik. O. tisztelt rém, hiába jösz. Fordulj vissza zord utadon : Megelőzött már két éve A bölcs „nemzethy uralom.“ Már megint szerelik a várost. 9 Merem peeri vasút. Utazás a nagybárolyi zsebelt Ml. Az élelmes vigécz ha kidobják az ajtón, bemászik az ablakon. Dr. Falussy Árpád főispán és Dr. Kovács Dezső ügyvéd pályát tévesztettek- Kitünően értik a vigéczkedés módját, ha busás profitra van kilátásuk. Csakhogy ők nagy urak, „nemzeti hősök“, tehát közvetve vigéczkednek. Az eszközük: Dr. Farkas Imre budapesti ügyvéd. Dr. Falussy Árpád főispán vasutat akar csináltatni érendrédi birtokához és peéri szőlőihez. E vállalkozáshoz társul vette Dr. Kovács Dezsőt. A vasút engedményese Dr. Falussy Árpád, aki ezen jogát névleg Dr. Farkas Imre budapesti ügyvédre ruházta át. Jóllehet, hogy a vasút Mezőteremtől Peérig terveztetik, mégis a Nagykároly— margittai h. é. vasút hangzatos czimmel ruházták fel. Ők tudják miért. De mi is tudjuk ! Nagykároly város közönségétől csekély Hatvanezer koronácskát kértek a jó urak, azért, hogy a főispán ur vasuton utazhasson majd a peéri szüretre. Nagykároly város elutasította ezt a „szerény“ kívánságot, kimondván, hogy a tervezett vasút felépítése nem érdeke Nagykárolynak és igy ahhoz hozzá nem járul. Egy pár hét előtt általános feltűnést keltett, hogy a főispán helyi lapjai njhól hangulatot akartak kelteni a Mezőterém—peéri vasúti terv mellett. Most aztán kibújt a szeg a zsákból. Falussyék Dr. Farkas Imre utján újból alkalmatlankodnak a városnál a Hatvanezer korona iránt. Az indok a régi. Az, hogy az épülő Tasnád—érmihályfalvai h. é. vasút miatt van szükség a peéri vasútra. Szerencsétlen indokolás. Hiszen épen ez volna az, amely a Szilágyság, továbbá Mezőterem, Portelek, Vezend, Iriny, Dengeleg, Érendréd amúgy is csekély forgalmát, Érmihályfalván át, Debreczen és Nagyvárad felé, elterelné tőlünk. A főispánék újabb kérelmét a képviselőtestület október 11-én tartandó közgyűlésén fogják tárgyalni. Természetes, hogy a kérelmet, ismét el kell utasítani. Nemcsak azért, mert egy erkölcsi testület következetes kell hogy legyen haiározaízléses őszi paletók, kosztümök, téli plüss- KATZ SÁM.UEL kabátkák a legolcsóbban szerezhetők be n41 dlvattermíben Nasyk4rolybaa.
