Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-09-01 / 28. szám

NAGYKÁROLY És a választójog becsületes megvaló­sítása tekintetében nincsen helye semmi­nemű tranzigálásnak. Elvi kérdésben ki van zárva minden alku és megalkuvás. Rothadt kompromisszumok senkit sem elégítenek ki. Minden dolog, mely magában hordja az ellentétek magvát, előbb-utóbb tönkre megg. Vagy uj választójog a teljes jogegyen­lőség alapján minden hátsó gondolat és tekintet nélkül, bizonyos nemzetiségi, vallási vagy szocziális csoportok favori­zálásának vagy üldözésének mellékgon­dolata nélkül, szóval vagy általános, egyenlő, közvetlen választói jog titkos szavazással, vagy semmiféle megváltoz­tatása a jelenlegi állapotnak. Mennél tovább tart a mostani álla­pot, mennél fájdalmasabban érezteti ká­ros hatását minden néposztályra, annál bizonyosabb a változás, igazán becsüle­tes szabadszellemü választójog alapján. És a szent vörös tavasz útban van. Ha a koaliczió beváltja Ígéretét: jó. Ha nem : akkor mi fogjuk megcsinálni, mi, kiknek „Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a miénk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk“. .Értsük meg egymást!“ Avasfelsőfalu Szat- mármegyében a Túr mellett, a Timpa-hegy alatt fekvő oíáh kisközség. Eddig arról volt nevezetes, hogy a megyében lakó gubások oda járnak, hogy a guba gyapjúját a Timpából fakadó gyors forgóju patakban kimossák. Most azonban másról is nevezetessé lett. A magyarországi nemzetiségi kérdést Avasfelsőfaluról akarja meg­oldani domnule Marosán, keresztneve: Viktor. Fránya egy íicsor ez az avasfelsőfalui dászkál. És felette viczczes íicsor. Egy évvel ezelőtt a „Szatmármegye“ hasábjain megcselekedte azt, hogy Pintyét, a szatmármegyei hírhedt oláh rablót kinevezte kurucz nemzeti hőssé. Most meg a „Szatmárvármegye“ múlt heti számában a nemzetiségi kérdésről czikkezvén, Dr. Falussy Árpád főispánt kinevezi „igazi államférfin-“nak. Igazán nagyszerű ! Hálás szivvel köszönjük ön- ek Marosán ur, kinek keresztneve : Viktor, hogy ezt tudomására hozta az eddig tudatlanságban vergődő emberiségnek. Marosán ur, a Viktor különben okos íicsor. Valamit bizonyosan akar a hatalomtól és azért azt mondja Falussy-nak: „Értsük meg egymást.“ Helyes! Csakhogy nem lehetne azt a kis ügyet a nyilvánosság kizárásá­val, suba alatt elintézni ? Mert az igazán perverz valami, hogy Falussy főispán a saját lapjában zenget magáról dicshimnuszokat az avasfelsőfalui dászkállal. Vagy talán, úgy állnak a dolgok, hogy már erre rá van utalva a főispán ? Ez szomorú, sőt : nagyon szomorú dolog . . . Ahol egykor trombiták harsogtak S dörgő ágyuk moraja visszhangzott, Mostan a szél jár kénye-kedvére S csapkodja a lógó várablakot . . . Ez hát a kert, amelynek fái közt Andalgott a nagy költő és párja, Átélve azt, mit csak a menny adhat Mikor keblét fogadásra tárja. Most korhadt fák hevernek szanaszét A járatlan és gyomos utakon ; Kiszáradt a patak s hangos medre Elnémulva pihen hallgatagon. Itt állt a tó s partján szomorufűz És a költő csüggedő leikével ; Most rekettyés s zsombékok tanyája, S szellő játszik füvei nőtt medrével. Templom . . . vár . . . kert és tó megsemmisül, Megőrli a múlandóság foga. A költő éi . . . s hallhatatlan lelkén Diadalt nem ül az idő soha ! 67. Kovács József. Még egy jóakaró. Nagykároly városnak szegénynek ma-holnap annyi jóakarója lesz, hogy ha még tovább is gombamódra szaporodnak a jóakarók, hát szegény város nemsokára bizonyo­san csődöt mondhat. A legújabb jóakarója a „Szatmármegyei Közlöny“. Van-e aki e hírlapot ismeri? Pedig érdekes ujságocska. Az első ol­dalán Lengyel Zoltán és Pillisy István szórnak menyköveket a koaliczió ellen, a második olda­lon a koaliczió helyi atyauristenének, Falussy Árpád főispánnak rozoga szekerét tolja. És eközben nyilatkozik meg Nagykároly város iránt táplált jóakarata is. Nagyon fáj neki, hogy Nagy­károly város nem járult hozzá a Mezőterem— peéri vasút építési költségéhez, holott „ez a vá­ros érdekébén való lett volna.“ És a kis hamis azt mondja, hogy : még jóvá lehet tenni a hi­bát ! Mert hát: „A kereskedelemügyi miniszter Dr. Farkas Imre budapesti ügyvéd (értsd alatt Falussy Árpádot és Kovács Dezsőt) részére a Mezőterem—peéri vasút előmunkálati engedélyét egy évre meghosszabbította.“ Ha a „Szatmár­megyei Közlöny“ — van-e, aki ezt a hírlapot is­meri? — azt hiszi, hogy a nagy közönség nem lát át a szitán, akkor: — ő nem balpárti, hanem ba/-hiedelemben él. A nagykárolyi polgári radikális párt veze­tősége vasárnap értekezletet tartott, amelyen a pártnak a plurálisnak tervezett választó joggal szemben követendő magatartását állapította meg. A vezetőség elhatározta, hogy a nagykárolyi vá­lasztó kerületből a jövő hó folyamán nagy tilta­kozó küldöttséget meneszt a képviselőházhoz. Az állandó választmány ülése. Szatmár­megye állandó választmánya f. hó 10-én a vár- megyeháza kistermében ülésl tart. Rendkívüli megyei közgyűlés. Szat- mármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 11-én d. e. fél 11 órakor Nagyká­rolyban rendkívüli közgyűlést tart. Ér­tesülésünk szerint, a gyűlésen meginler- pellálják Ilosvay Aladár alispánt, hogy miért nem foganatosítja egy régebbi köz­gyűlés azon jogerős határozatát, amelv a Deák Ferencz emlékére létesítendő nagy­károlyi gyermekinenbázra vonatkozik. Közigazgatási bizottsági ülés. A megyei közigazgatási bizottság f. hó 11-én kivételesen d. u. 3 órakor fogja rendes havi ülését tartani. Kavarodás Szatmármegyében Féltve őrzött titok A választókerületek uj beosztása. Kétféle irányban dolgoznak most koáliczió- sék. Az egyik, a főbb munka a fővárosban folyik és ez: a siralmasnak, plurálisnak tervezett uj vá­lasztójogi törvény alapelveinek megállapítása. A másik a perifériákon történik és a főispánok hajtják végre, ez pedig a választókerületek uj beosztása. Falussy Árpád Szatmármegye főispánja már elkészült ezen munkájával és a szatmármegyei választókerületek uj beosztási javaslatát a napok­ban terjesztette fel a belügyminiszterhez. A tervezett a legnagyobb titokban készült, minden idegen segítség nélkül Falussy maga csi­nálta, a fogalmazványt is sajátkezüleg tisztázta le és azt féltve őrzi Wertheim-szekrénvében. A Nagykároly már többször beigazolta ol­vasóinak, hogy előtte nincs titok. A Nagykároly mindent megtud, amit akar. Fáradságos utánjá­rással és nagy munka árán megtudta tehát. A Nagykároly a főispán által készített és a belügy­miniszterhez felterjesztett tervezet tartalmát is, és azt nagy vonásokban az alábbiakban ismertetjük : A tervezet első sorban és főképen a szat­mármegyei néppárt ellen irányul. A tervezet, illetve javaslat Szatmármegyében teljesen pozdor- jává akarja törni a néppártot. Feltűnő és Falussy eddigi magatartását tekintve, meglepő a terve­zetnek az a része, amely szerint az oláh nemzeti­ségieknek Szatmármegyében három mandátumot akar biztosítani. A tervezet sze:int Szatmár városán kívül Nagykároly és Nagybánya városok külön választó- kerületet képeznek. A nagykárolyi járásban lévő sváb községek, amelyek nagyobb részben néppártiak a nagyká­rolyi, mátészalkai, csengeri és az érmihályfalvai választó kerületekbe vannak szétosztva, úgy hogy egy-egy kerületben alig lesz a néppártnak jelen­tékeny számottevő szavazata. A nemzetiségi ke­rületek a krassói, a nagysomkuti és egy a Nagy­bánya és Szinérváralja vidékén lévő községekből alakítandó uj kerület volnának. Itt említjük meg, hogy a tervezettnek szó­belileg leendő megindokolása czéljából Falussy a napokban Budapestre utazik. Szeptemberi melódia. — Énekli: Dr. Kovács Dezső. ­Bele láttak a kártyámba, Nem adhatom már a bankot. Letörve és elfeledve Vezetem a „Hitelbank-“ot. De ilyenkor, lombhulláskor, Hogy búcsúzni készül a nyár, Eszembe jut tűnt tavaszom : „Hej, elvcsere — cserebogár !u Lóverseny és közművelődés. 9 SzscliBüyi-íársüIaí közgyűlése. Már hiába, no ! Lovas nemzet vagyunk. Nemcsak azért, mert az ősök lóháton, nyereg alatt puhították a húst. (Boldog idők ! akkor még lehetett húst enni a magyarnak. Ma örvendünk, ha lohnst ehetünk, a nyeregbe pedig Bécs ül.> Lovas nemzet vagyunk, továbbá nemcsak azért, mert az elődök fehér lovat áldoztak hadúrnak, hanem azért, mert engedjük magunkat lóvá tenni. Lovas nemzet voltunkat az is bizonyítja, hogy haragos kedvünkben ellenfeleinknek lófar­kot kívánunk a — csákójára. A ló-ügyet tehát ápolni kell Magyarországon és különösen Szatmármegyében. Ismételjük : kü­lönösen Szatmármegyében. A Nagykároly szűk. keretei miatt nem áll módunkban itt felsorolni, hogy mi nincs Szatmármegyében. Nincs rende­zett közegészség, nincs rendezett tanügy, nincs a lakosságnak kereseti alkalma, nincs ... de van, illetőleg lesz a jövő hónapban Szatmáron lóverseny. És van Szatmármegyében egy állítólag kul­turális czélu egyesület, de a kultúrától olyau messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, Ennek az egyesületnek ezéljaira a vármegye közönsége egy fél százalék megyei pótadót is fizet, Illik te­hát, hogy évenként közgyűlést tartson. De ki az ördög ér rá megjelenni olyan közgyűlésen amelyből jövedelme nincs. így okoskodtak a vezetők, De hopp! Megvan ! Szatmáron októberben lóverseny lesz. Itt feltétlenül meg kell, hogy jelenjen a vármegye úri közönsége. Azt beszélték tehát, hogy a Széc- henyi-társulat közgyűlését a ló verseny nyel kap­csolatosan fogják megtartani. És úgy határoztak, miként beszéltek. Dr. Adler Adolf dalaiból. Parancsoltál és szolgáltam : A vNagykároly-“t bojkottáltam. Vagyok régi, hü schepphordó: Mégis késik a várt ordó. Árpád, Árpád, Túli Árpád ! Bizony Isten haragszom Rád. Óva intlek : ne légy nyakas. Sas vagyok, nem jámbor kakas. A pártomnak nyakán ülök, ügy tánczol, mint én fütyölök. Ide hát az ígért konezot ! Aki ingyen szolgál: honezot! Veszedelemben a nagy&árolyi szőlőskerteh! Pusziit a lisztharmat. S „nemzeti)} tormán}“ újabb stihlije. Nem is olyan régen nagy volt még az öröm a nagykárolyi szőlőskertek körében. A jelek azt mutatták, hogy Nagykárolyban lesz az idén bor, sok is, jó is. Ä szőlőknek a fillokszera leküzdése ízléses őszi paletók, kosztümök, téli plüss- KATZ SÁMTTPI kabátkák a legolcsóbban szerezhetők be ,_10 n81 NagykirolyW

Next

/
Oldalképek
Tartalom