Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-09-01 / 28. szám
NAGYKÁROLY Önkéntes tűzoltóság Nagykárolyban. 9 bizottság „tanulmányoz"! Riport az első ülésről. Az önkéntes tűzoltóság felállítása tárgyában beadott kérvényről, mely tanulmányozás és javaslattétel végett egy bizottságnak adatott ki, lapunk más helyén már irtunk. A bizottság tagjai Csorba Gyula, Csipkés András, Péchy László, Kalina Ferencz, Luczay János, Timkó József és Papp Imre. Saját külön megbízhatatlan tudósítónk a bizottságnak még meg nem tartott első üléséről a következő tudósítást küldte be lapunknak: „Az önkéntes tűzoltóság létesítésének tanulmányozására kiküldött bizottság ma tartotta meg Csorba Gyula tűzoltó főparancsnok elnöklete alatt első ülését. Tekintve, hogy a bizottság tagjainak többsége dalárdista, az ülés a következő dal együttes eléneklésével vette kezdetét: Ég a kunyhó, ropog a nád, Szorítsd hozzád ezt a barnát. Mig a barnát szorongatod: A tüzedet elolthatod. Csorba Gyula (elnök): Ezek után azt hiszem, uraim, hogy az önkéntes tűzoltóság felesleges volna, ha a mostani tűzoltásra kötelezett lakosság eleget tenne kötelezettségének, a hivatásos tűzoltók létszáma 20-ra emeltetnék fel és ezeket tisztességesen fizetnék. Péchy László (igazgató-főmérnök): Hazulról úgy vagyok elbocsájtva, hogy az önkéntes tűzoltóságot keresztény-szocziális alapon kell megszervezni. Ha az urak ezt a véleményemet nem osztják, úgy fel lesz állítva a pofozó-gép. Mert nálunk, a Lápnál utóbbi időben ez igy szokás. Elnöknek Papp urat kellett volna megválasztani, kinek neve tiszteletet parancsoló. Papp Imre (czipész): No nem éppen ezen sarkallik a dolog. De mintha harangoznának odakinnc? Péchy László: Igen, harangoznak. Imádkozzunk ! Csipkés András: Ma nem igen fogunk határozhatni, mert még nem kérdeztem meg ez ügyben Adler Adolf barátomat, pártunk tekintetes elnökét. Hogy a tűzoltóság kellő stádiumba jöjjön, bojkottálni kell, aki nem akar belépni. Luczay János (fodrász): Alaposan meg kell beretválni őket. És ebbe a bizottságba Némethyt is be kellett volna választani. Mert amint Sándor mondaná : a magyar kisipar .... Csókás László (eddig kint hallgatódzott, bekiált) : Micsoda heee lesz itt! Kalina Ferencz (festő): A Csipkés ur javaslata nem jól fest. Én értem a dolgot, mert az iparomat külföldön tanultam. És szocziálista tűzoltó nem kell. Én is szocziálista vagyok, de dolgozok. Timkó József (szabó): Legelébb azt kéne elhatározni, hogy a ruha milyen legyen. A parancsnokok kabátjára pléh-gallér kell. Ezekután a tanácskozás félbemaradt, mert valaki azzal a hírrel rohant be, hogy az ülés ideje alatt az Ágoston-utcza és az egész Kis- károly leégett. Kaufmann Ignácz. — 1835—1908. — Meghalt egy becsületes ember! Egyszerű szavak, de sokat mondók, ma, amikor olyan kevés becsületes ember van. Kaufmann Ignáczról, Nagykároly város egyik köztiszteletben állott, népszerű polgáráról van szó, aki most már örök álmait alussza. Életrajza rövid, de tartalmas. Kora ifjúságától kezdve dolgozott és munkájának eredményét nemcsak 6 maga és családja, de a köz is élvezte. Megalapította a vidék egyik legnagyobb fűszer és gyarmatáru nagykereskedését, amely „Kaufmann Ignácz és fia“ czég alatt ma is virágzik. A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaságot is ő teremtette meg és annak sokáig ügyvezető-igazgatója is volt. Ifjabb éveiben, mint Szatmármegye törvényhatósági bizottsági tagja és Nagykároly város képviselőtestületének tagja, élénk és tevékeny részt vett a közéletben. A nagykárolyi statusqo izr. hitközség munkás tagját vesztette el benne. Gyermekein és rokonain kívül halála a nagykárolyi szegényekre is nagy veszteséget jelent, mert ezeknek — valláskülönbség nélkül — élete végéig bőkezű gyámolitója volt. Hosszas szenvedés után f. hó 12-én este 5 órakor, 73 éves korában hall meg és vasárnap délután temették el Nagykároly város közönségének osztatlan részvéte mellett. Temetésén a város majdnem minden számottevő emberét ott láttuk. Vidékről is nagyon sokan voltak jelen. Végrendeletében közczélokra, továbbá a szegények részére jelentékeny összeget hagyományozott. Az elhunytban Kaufmann Jenő bankigazgató, ifj. Kaufmann Adolf földbirtokos, Kaufmann Dezső nagykereskedő nagykárolyi, továbbá Kaufmann Alfréd mügőzmalom-tulaldonos egri és Kaufmann Gyula földbirtokos tasnádszarvadi lakosok édesatyjukat gyászolják. Városi s Megjöttek 3 színészek1. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok . . .“, de ezzel egyidejűleg már „peregnek a fákról a sárgult levelek.“ Itt az ősz! A nagy piacz- téren tanyázott Wilson-féle csepűrágó-társulat felszedte sátorfáját és — mert hogy igazi művészet is kell — jön holnap az érdeklődéssel várt Heves Béla színtársulata. Jön, jön, azaz, hogy már itt is van. A Köl- esey-utezán megélénkült az élet. Kaczagó szép leányok, borotvált képű bohém fiuk lepik el a városi színház előtti járdát. Alkonyodik, esteledik, de nem a szomorú nagy károlyi őszi homály borul a városra. Mintha a tavasz közeledne. A színfalak mögött szól Follinusz, a derék rendező — „mehetünk.“ A mire megszólal a színházi csengettyű, a publikum utolsó izgés- mozgását végzi és felgördül a függöny. Á városi színház most már teljes díszben holnap nyitja meg kapuit Heues Béla színtársulata előtt. A színház, mintha valami művészi megújhodást várna az uj társulattól maga is uj művészi mezbe öltözött. Az ajtókat bordó függönyök diszitik. A páholyok belülről bordóra, kívülről aranycsikKal kombinált jávorszürkére vannak festve. Az alsó páholyokat mühimzéssel díszített bordó plüss drappériák ékesítik. Bájos, puha fészek igy belülről a mi kis színházunk, telve rajongó, sóvárgó közönséggel, előkelő illattal és csupa melegséggel. Ezt a közönséget nem lesz nehéz meghódítani Heves Bélának, és ha olyan készséggel fogja a mi közönségünk pártfogását keresni, mint amilyen szívesen azok a színházba jönnek, akkor örök életéig szívesen fog megemlékezni a nagykárolyiak vendég barátA társulat névsora a következő: Bállá Mariska, szubrett és népszínmű énekesnő. Tibor Lóri, coloratur énekesnő. Szécsi Emma, énekesnő. Aitner Ilka, anyaszinésznő. Sándor Julia, hősnő. Várady Jolán, naiva. Kendi Boriska, szende. Gömöry Vilma és Hajnal Ilonka, színésznők. Pápai Lajosné, komika és tizenkét kar- és segédszinésznő. Peterdy Sándor, hős és jellem. Fodor Oszkár, bonvivánt. Sipos Zoltán siheder. Herczeg Vilmos, kedélyes apa. Rónay Imre. operett buffó. Somogyi Károly, burleszk komikus. Halász Hugó, színész. Boda Ferencz, tenor énekes. Szende Ferenez, bariton énekes. Dunay Árpád, epizód komikus és kilencz karós segédszinész. Főrendező: Follinusz Aurél. Titkár: Rónai Imre. Rendező: Peterdy Sándor. Karnagy: Hajsinek Rezső. * Megnyitó előadásul holnap, szerdán, este 8 órai kezdettel, Földes Imre: „A császár katonái“ czimü színmüvét adják. * A helyárakat a szinlapok közük.------ ■ - ■ '■ — — ........A----9 „Magyar Király" kávéházitól. Egg idegen ur: Furcsa nép lehet ez a nagykáxolyi, hogy Heves színigazgatónak már idejövetelekor karhatalmat kell alkalmazni. Egy nagykárolyi ur: Hogy érti ezt? Egy idegen ur: Mert olvasom, hogy Heves „A császár katonáiéval vonul be Nagykárolyba. HÍREK. — Nagykárolyl küldöttség a székhely-ügyben. A Nagykároly által már jelzett szatmári küldöttség ellensúlyozásául Nagykároly város is küldöttséget meneszt a kormányhoz. A küldöttség memorandumot visz magával, amely a szatmári székhely-párt óhajának jogosulatlanságát fogja kimutatni. A küldöttség e hónap végén utazik a fővárosba. — Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 20-án d. e. 10 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani. — Vége a háborúsdinak. A hadgyakorlatnak nevezett komédiáról, amely a dolgozó népnek mérhetetlen pénz- és véráldozatokba kerül, a Nagykárolyban állomásozó honvédek f. hó 13-án, vasárnap hazaérkeztek. — Eljegyzés. Reszlcr György nagykárolyi polgártársunk leányát, Veronkát. eljegyezte Bodó Károly tiszaszirmai földbirtokos. — Esküdtek kisorsolása. A szatmári kir. törvényszék ez idei őszi esküdtszéki cziklusára Nagykárolyból dr. Szabó Albert ügyvéd, Wéber Tibor kereskedő és Somossy Miklós bankpénztáros lett kisorsolva. — Uj aranybánya Szatraármegyében. A nagybányai járásban levő Iloba községben, mint értesülünk, egy fővárosi pénzintézet immár két hó óta bányászatkutatásokat és furatásokat végeztet. Iloba község már a 15-ik században nevezetes bányakőzség volt. Aranyérczben gazdag határában egész 1818-ig élénk bányaélet volt. Ekkor a bányakinestár a bányászatot beszüntette és azóta parlagon hagyta a vidéket. Most ismét uj élet támad az ősrégi bányászfalucskában és a közel jövőben — mint egy kiváló geológus nyilatkozott — aranybányászatunk jelentékeny központja lesz Iloba községe. A mostani kutatási munkálatokat Fazék Gyéla bánj^amérnök, a sel- meczbányai bányászati akadémia assistense vezeti nagy apparátussal. — Egy ismeretlen ur, aki bélyeget nyaL Névtelen feljelentés alapján a nagykárolyi m. kir. pénzügy igazgatóság a nagykárolyi főszolgabírói hivatalban váratlanul vizsgálatot tartott. A vizsgálat megállapította, hogy amig a főszolgabíró szabadságon volt, valaki több aktáról lenyalta a bélyegeket és azokat saját czéljára használta fel. A belyegnyaló ur kinyomozása iránt széleskörű intézkedés van folyamatban. — Névmagyarosítás. Blau László nagykárolyi ügyvédjelölt vezetéknevét a belügyminiszter engedélye alapján „Melindtí-“ra változtatta meg. — A hivatalos lapból. IQ. Ándrássy Jenő nagykárolyi lakos 'könyvelő, Csengerbe járási számvevővé lett kinevezve. — Schuszterits Béla nagykárolyi ügyvédjelölt a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe joggyakornokká lett kinevezve. — Pályázáí. A szatmári szolgabirói állásra f. év október 1-én lejáró pályázat van hirdetve. — Rövid hirek. Szatmáron f. hó 27-én lóverseny lesz. — Nagj bányán a jövő tavaszkor távbeszélő hálózatot létesítenek. — A szatmári Kölcsey-kör a tél folyamán „Szabad Lyceum“~ot létesít. — Szatmáron „Nyelv- és Irodalmi-intézet* alapítása van tervbe véve. — Tyúkodon Csőke János 7 éves fia a faluból eltűnt. A gyermek Az őszi és téli idényre való kiváló minőségű angol továbbá hazai gyártmányú férfi szöveb-különlegességek Strausz Dezső i_2 arf szabóságához már megérkeztek és az érdeklődők által rendelési kötelezettség nélkül megtekinthetők-
