Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-09-01 / 28. szám
Q {} ■ J y Nagykároly, 1908. szeptember I. ■ ■■■■» ■ 111. évfolyam. — 28. szám. V/ NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 Kr egyes szám ára 20 fillér. IVÍeg-jelenik minden szerdán. Felelős szerkesztő és laptnlajdonos: ROSENFELD ZSSGMOKD. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Eyilttér“ soia 60 fillér. — Kéziratokat nem aüuak vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. Szeptember. Az idei szeptember Magyarország történetében nevezetes hónap lesz. Szeptemberben kezdődik a sugaras nyár agóniája. És csodálatos, hogy mégis rózsák hervadása, daru távozása idején, várják rendülelíen hittel a mélységekben sínylődő, évszázadok óta kiszipolyozott osztályok a megváltást hozó szent vörös tavaszt. És a nagy tavasz útban van már a bus koldusok Magyarországa felé. Jövetelét heroldok jelentik. Nem a szerény ibolya. Hanem egy uj virág, egy hatalmas növény, amelynek már is bóditó az illata és amelynek gyümölcséből enni akar az eddig éhező Magyarország. És nem pacsirta dal, hanem szenvedélyes forradalmi dalok. A messzeségben már hatalmasan reng a föld a felvonuló milliónyi proletár hadsereg döngő lépteitől. Es jönnek sötét zivatar felhők, tisztitóak, gyújtó villámoktól terhesek, s a legsüketebb ember is hallja dördülésüket. Ebben a hónapban ül össze újból a magyar parlament, hogy beváltsa a nem-' zelnek és a királynak tett kötelező Ígéretét és megalkossa a választójogról szóló uj törvényt. És ez jelenti-a nagy, megváltást hozó vörös tavaszt. Szilárd elhatározása az ország többségének, hogy nem lesz addig nyugalom Magyarországon, mig az általános, egyenlő', községenkénti, titkos választási jog törvénybe iktatva nem lesz ! Mert a plurálitás alapján álló választó jog — népcsalás. Ä jog alkotó eleméhez tartozik minden téren, tehát a közjog terén is, a jog egyenlősége minden ember számára. A jog alapja az emberek hasonló lénye és általában hasonló lelki és testi sajátossága, egyenlő értéke minden emberi személyiségnek. Mindig hallatlan és felháborító szemtelenségnek és arrogáncziának tartottuk, ha hallanunk kellett, hogy a jog és szabadságról másmás szónoki pódiumról teli tüdővel a népbe befordították, hogy ők, akik a saját jogukat minden kétségen felülinek tartották, például a választójogot bizonyos osztályoknak megadni nem akarják. Hát ugyan honnan merítik ezek a saját jogukat? S ha van a jognak alapja, nincsen-e meg ezen jogalap azon polgártársaik számára is, akiktől a jogot megtagadják? És ki hatalmazta őket fel a mások jogai feletti bíráskodásra? Ugyanazon joggal, melylyel az oligarchák és a pénzes/sákok megtagadják a társadalom dolgozó osztályától a jogot, hogy az állami élet aktiv tényezői legyenek, a dolgozó osztály megtagadhatná az oligarchák és a pénzeszsákok jogát, mert hiszen mindnyájan egyformán polgárai ugyanannak az államnak, amely állam minden polgárra nézve egyenlő és amelyben, ha jogállam akar lenni, előjogok és kiváltságok nem létezhetnek, nj^jt az_ egyiknek előjoga és kiváltsága igazságtalanság a másikkal szemben. A nemesség előjogait a leplezetlen erőszakra épiti, a burzsoázia a népet jogától ravaszsággal fosztja meg. Ezek a ravasz eszközök, hogy a választójogot kisebb-nagyobb vagyon bir- i tokához, adóczenzushoz kötik, a választókat különféle választójogu kerületekbe osztják, a jogfosztást szolgálja a közvetett választás választó férfiak által, hosszabb egy helyben való tartózkodási idő és végül a plurális szavazati jog. Előjogokkal ellátott személyeknek több szavazat adatik, hogy meghamisítsák a választási eredményt, mely akkor állana elő. ha minden választó egyformán adhatná le szavazatát, hamisítanak egy elő jogos osztály, egy klikk érdekében és pedig vagy úgy, hogy előjogos többes szavazatot, bizonyos oszlályokhoz, bizonyos adófizetéshez, vagy birtok minimumhoz, vagy pedig a nős állapothoz, vagy a gyermekek számához kötik. A pluráütáson alapuló választójog lábbal tipor minden jogelvet és azt minden demokratikus embernek perrhoresz- kálnia kell. Ami pedig a nyílt szavazást illeti, az egyszerűen gyalázatos. A franczia népiskolákban, amelyekben a vallastanitást felváltotta az erkölcstan és a jogi alapismeretek tanítása, a gyermekeket arra tanítják, hogy a szavazásnak a választásoknál: szabadnak, lelkiismeretesnek kell lennie. Megfelelhet a szavazás ezen követelményeknek, ha a választó szavazatát nyilvánosan és élőszóval kénytelen leadni? A párt-terrorizmus a szóval való szavazásnál a szavazás szabadságát teljesen lehetetlenné teszi; ha még ehhez a szavazási kötelezettség járul, akkor a választás nem egyéb, mint egy elrendelt komédia. Ausztriában Schmerling az 1861-es alkotmánynyal a nyílt szavazást hozta be, azon nyilvános czélzattal, hogy a választásokat mindig a kormány szája ize szerint fabrikálhassa. TAR CZ A. A teremtés regéje. — Morris Rózenfeld. — Mikor Isten megalkotá E csodaszép világot, ügy tett, miként neki tetszett, Kitől sem kért tanácsot. Saját terve szerint munkált, Minden befolyást került: Soká tartott, mig dolgozott És a nagy mű sikerült. Hogy az ember került sorra, Nem ment simán a dolog. Elrendelte, hogy gyűlésre Gyűljenek az angyalok. „Embert akarok alkotni.“ — Szólt a szenátus előtt — „A ti tanácstokat kérem : Hogyan alkossam meg őt !* „Mert királylyá koronázom. És telkemből kap tüzet, Hogy korlátlan ur lehessen Légben, földön, viz felett.“ „Hatalmát ismerje, félje, Levegőben a madár; És a bal a tenger mélyén, És a vad, mely földön jár.“ Az angyalok megijedtek : „Az ember, e semmiség, Ha urává lesz a légnek: Az égbe is lel jő még.“ És feleltek az Istennek: „Képmásunk viselheti, Adj neki észt és adj erőt, De szárnyat ne adj neki.“ „A költőnek legyen szárnya, Legfőbb rangra teszem őt! Megakarom nyitni egem A dal mestere előtt.“ Közületek hát egy angyal Éjjel-nappal kész legyen, Hogy szárnyakat tűzzön rá majd Az ihlet szent percziben.“ Fordította: Rosenfeld Zsigmond. Erdőd. Ez hát a hely, ahol frigyet kötött A Szabadság s Szerelem dalnoka, Ahol egykor a szent oltár állott : Kőtörmelék s körötte laboda ? ! „Nem szabad, hogy szárnya legjen, A karddal repülni fog! Ne jöhessen az az égbe, Akié földön a jog A legtisztább földi szerelemre Ahol a menny áldását adta át : Ott a porban hemzsegő férgeknek Undok hada vert állandó tanj'át ? ! „Nézzetek hát jól körül és Segítsetek, gyerekek ! Hozzánk kell, hogy hasonlítson: Legyen hibátlan, remek!“ „Igaztok van“, szólt az Isten, Kitűnő a vélemény; Elfogadom. Ámde mégis Egy kivételt teszek én !“ Ez hát a vár, hol az ősök hada Az ellenséggel száz csatára szállt, A szabadság szent tüzétől égve, Nem félte, sőt kereste a halált ? ! fY /I onrrilNJ áo nn A ttc* Zl Oijntcntcscn készít költségvetést mindennemű electrotechnikBí OirN VJJLrXV jLTJLrT.XV X Cö 1 rilAOrL berendezésekről. Csengőmunkahat is legjutányosabban vállal. 4—28 villanyvilágítás berendezési vállalata NAGYKÁROLY, Deák-tér. flíHamOS CSÍlláFOll ÉS ÍZZÓlállipáh állandóan rahtáFOB.
