Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-04 / 50. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1918. december 4. 50-ik szám TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. legjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész érre ......................12'— kor. Fé lévre .............................6V— * Negyedévre......................3'— „ Egyes szám......................—‘30 „ Tanítóknak egész évre . . 10'— , Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő : Rédei Károly. Lapfn.lujdonos és kiadó : Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. I. Magykárolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Hirdetések jutányos áron Rözöltetnek. Nyilttér soia 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Egy táborba! Nagykároly, 1918. december 4. A négy éves háború borzalmas és véres eseményei után rohamosan halad felettünk a történelmi események kérlelhetetlen logikája. Még egy hónappal ezelőtt, a „virágos“ forradalom lélekemelő eseményei reménnyel töltötték el a magyarság szivét. Kossuth Lajos szelleme hatotta át az emberek lelkét és elementáris erővel törtük szét néhány óra alatt azokat a láncokat, amelyeket a Habsburg-ház négyszáz éven át reánk rakott. Egy nap alatt százados rabságból és szenvedésből szabadult fel a magyar nemzet. Október 31 ike a legfényesebb napot jelenti a magyar történelemben. Amiért évszázadokon át küzdött a magyar nemzet, elértük néhány óra alatt. Elszakadtunk Ausztriától. Széttörtük a súlyos láncot, mely gazdaságilag idegen és gyűlölt érdekekhez csatolt. Megteremtettük a független, önálló Magyarországot, amelynek eléréséért hajdan legjobbjaink szenvedtek vértanúhalált. Kivívtuk az emberi jogok szabadságát és egyenlőségét és leráztuk, széttörtük a gondolat és sajtószabadság bilincseit. De az előrehaladó idő kereke nagylendülettel rohant tovább — feltartózhat- lanul. Az évszázadokon át elnyomott nemzeti akarat a négy éves pusztitó háború összes keserűségével eruptikus erővel tört ki ß. sokat szenvedett magyar nép leikéből. Pusztító viharként törte szét a trónt és Szent István koronáját. A népakarat ellenállhattál! ereje érvényesült — diadalt aratott és november 16-án megszületett a magyar népköztársaság. A régi rendszer rombadőlt. Börtönnek használt épületéből kő kövön nem maradt. A rombolás munkája tehát befejeztetett. Ha építeni akarunk, előbb rombolni kell. Szétszedni az elavult köveket, elhordani a törmeléket. De rombolni könnyebb, mint építeni. Most a független és önálló Magyar- ország nagy épületének felépítése előtt állunk. Azt a nagy erőt, kitörő lelkesedést, amely a régi rendszert rombadöntötte, az uj Magyarország 'kiépítésére kell felhasználnunk. Alig kezdtük meg az építés nagy munkáját, már is vészes felhők tornyosulnak reánk az ország minden része felől. Válságos napokat él át a nemzet. Sötét aggodalom szádja meg lelkünket. Nemcsak a külellenség bosszúért lihegő szívtelen magatartása, de országunkban élő nemzetiségeink gyűlölete és kapzsisága igyekszik lehetetlenné tenni a magyar nemzeti állam kiépítését, a népakarat érvényesülését, a forradalom gyümölcseinek biztosítását. •Sorsdöntő M/ákat élünk. Ezeréves ősi földünk szabadprédája lett az országunkat körül özönlő nemzetiségeknek. Mi fegyvertelenül, tehetetlenül állunk ellenségeink gyilkos támadása előtt. Mintha ma irta volna Petőfi: A Kárpátoktól az Adriág Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar . .. Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar . .. Egyedül állunk, száz ellenség között, egyedül magunkra hagyatva. Kíméletet nem várhatunk sem a belső, sem a külső ellenségeinktől. Ez a vigasztalan helyzet nagy kötelességet ró reánk. Országunk területi integritásának megvédése, nemzeti létünk, magyar fajunk fenmaradásának biztosítása egyaránt azt követeli minden magyar embertől, hogy egy táborba egyesülve, teljes megértéssel tömörüljünk azon zászló alá, azon politikai párt kötelékébe, amelynek program raja az ország függetlenségén kivül a szociális eszmék gyakorlati keresztülvitele, az ország gazdasági egységének megvédése, vagyoni és kulturális fejlődésünknek biztosítása, a belbékének és személybiztonságnak fen tartása és hazai nemzetiségeinkkel a vilsoni elvek alapján leendő békés megegyezése. A most uralmon lévő pártok között ezt a programrnot öleli fel a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt, amely a magyar köztársasági párttal a napokban egyesült. A párt részletes programmja most van munka alatt, amely magában foglalja nemcsak a függetlenségi és 48-as part immár megvalósult elveit, de a szociális alkotásoknak egész sorozatát és a radikális elvekből a magyar nemzet létérdekének megfelő programm pontjait is. E párt vezérelve a népakarat érvényesülése úgy a politikai, mint a köz- gazdasági életben, de amely elveknek a magyar nemzeti gondolatban kell összeolvadnia. Mert az ezeréves magyar nemzet fenmaradását a múlt századok történelmének tanulságai szerint csak az biztosíthatja, ha kormányzatának minden ágát a magyar nemzeti gondolat forrasztja össze és úgy szociális, mint radikális po- liíikája a nemzeti gondolat alapján épül fel. Bár fegyvertelenül állunk most ellenségeinkkel szemben, de ha országunk tiz millió magyarjának lelkét az egy táborba egyesülés és a nemzeti gondolat hatja át, igy műiden veszéllyel szemben kivívhatjuk az ország ősi határai között Kossuth Lajos magyar népköztársaságát. F. Á. Az áruuzsora letörése is egyik legfontosabb feladata a „Nemzeti Tanácsnak11. Ezen átmeneti forradalmi nagy időkben felséges jogokkal vannak felruházva a Nemzeti Tanácsok, de nem kevésbé felséges kötelességek teljesítése is vár reájok. Közérdekű, a közjavára irányuló nehéz, de nemes munkájában a sajtó utján mi is hazafias készséggel mindenképpen támogatni őhatjuk a mi Tanácsunkat, ép azért szólunk hozzá a Tanács zöldasztalán elintézésre váró több fontos köz- és nagy érdekű ügyhöz, vagy hívjuk fel figyelmét fontos, közérdekű dolgokra. Ezúttal szabadjon az áruuzsora letörését ajánlanunk a Nemzeti Tanács szives figyelmébe. Tagadhatatlan tény, hogy a rend, a nyugalom, a béke föntartásának egyik leghathatósabb eszköze a közszükségleti cikkek őrületes árának méltányos fokra való leszorítása, mert bizonyos, hogy az arcátlan árdrágítás az a botránykő, mely a köznyugalmat a legkönnyebben megzavarhatja és felboríthatja. A Nemzeti Tanács joga és kötelessége tehát itt is rendet teremteni. Mert hiszen, hogy is állunk csak még mindig, még most is e téren? Közvetlenül a forradalom utáni napokban, amikor a íölszabadulás tisztitő
