Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-04 / 50. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE szelleme telitette meg a levegőt, úgy látszott, hogy talán becsületesebb közszellem lesz úrrá mindenfelé, — nálunk is. Am ez is csak olyas szalmaláng-félének bizonyult, mert ma már ismét csak a régi, a szegények keserű könyjeivel öntözött s keserves átkaival kisért utón haladnak a lelketlen áruuzsorások, a szivtelen árdrágítók. Csak egy-két példa. A piacon tovább érvényesül a gyűlölt, de mégis ki- irthatatlannak látszó elv: „Aki birja, — marja!", aki birja pénzzel, rálicitálással, azé minden jó, mit a szem és a száj megkíván. Szólitsa fel a Nemzeti Tanács a rendőrséget — amelynek bűnt büntető ítéletéről régóta mit sem hallunk már, — hogy az árdrágitási ügyekben soron kívül hozzon drákói Ítéleteket. — S mit szóljunk a nélkülözhetetlen ruházati cikkek égbekiáltó áráról? ... A „Közérdek“ laptársunk leleplezése és feljegyzése szerint a mi városunkban, Nagykároly r. t. városában, egy pár cipőnek pusztán csak az elkészítéséért egy der§k cipészmester- polgártárs csekély 300 koronát kért vagy tán inkább követelt. Kár, hogy a becsületes mester nevét is nem közölte! 8 ha ruhát akarsz venni szerencsétlen embertársam, talán éppen iskolába járó fázó, didergő, ruhátlan kis leányodnak, mondjuk a békebeli 60 filléres barchetnek százszoros, vagy éppen ezerszeres percenttel emelt árát kérik tőled, úgy hogy kiszámítani sem tudod. Ehhez valóban kereskedői tálen- tom, no meg lelkiismeret is kell! . . . íme csak egy-két szomorú példa a soksok millió közül a „zsarolás“ és „rablás“ himes mezejéről. Oly sokan még mindig kevésnek tartják az ilyen uton-módon összeharácsolt milliókat! E téren is a magasba meredő árak letörése a Tanács részéről a szerencsétlen nagyközönség elsőrendű érdeke. De hogyan ? Hívja fel a Nemzeti Tanács a gazdákat, iparosokat és kereskedőket, hogy ők maguk csináljanak propagandát maguk között az árak leszorításának, az árdrágításokat pedig testületileg üldözzék s evvel is járuljanak hozzá a közrend megszilárdításához. Leg- elsösorban pedig ellenőrizze ezt is a Nemzeti Tanács árellenőrzö szakcsoportja. Kérjük a Tanácsot, hogy nyúljon mielőbb e darázsfészekbe, s teremtsen itt is rendet, végezze itt is a tisztítás nagy munkáját. Elismerjük és tudjuk, hogy sem nem könnyű, sem nem kellemes e munka, de égetően szükséges, amelynek megnyugtató elintézése nyomában nyugalom s a sóhajtozó nagyközönség meleg köszöneté s hálás elismerése fakad. (R.) Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 1-én délelőtt 10 órai kezdettel rendes közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. Néma Gusztáv h, polgármester üdvözölvén a megjelent tagokat, a közgyűlést megnyitja s napirend előtt bejelenti, hogy a képviselőtestületnek kettős gyásza van : a spanyol-járvány áldozatául esett dr. Merts László és Berger Jenő. A képviselőtestület emléküket jegyzőkönyvben megörökíteni rendeli. A 31 pontból álló tárgysorozat során a következő érdemleges és közérdekű határozatokat hozta a képviselőtestület: Debreczeni István polgármestert ujabbi kérelme folytán 4560 kor. nyugdíjjal és 800 kor. lakbérnyugdijjal véglegesen nyugalmazta a képviselőtestület és dr. Adler Adolf indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy ez a nyugdíjazás kizárólag Debreczeni Istvánnak kérelmére történt, mert a képviselőtestület ragaszkodó tisztelettel viseltetik személye iránt ma is és hálásan emlékezik fáradhatatlan munkásságával a város fejlesztése körül szerzett igazi érdemeire ma is. A főgimnáziumban a folyó iskolai év második felétől kezdődőleg a következő tandijakat állapította meg a képviselőtestület: beiratási- dij 10 K, tandíj helybelieknek 80 K, vidékieknek 100 K, tandíj helybeli magántanulóknak 120 K, vidéki magántanulóknak 160 K. E tandijak azonban csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter remélhető jóváhagyása után lépnek életbe. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter;a polgári leányiskolában a tandíjnak 50 koronára való felemelését jóváhagyta. Az állami elemi iskolai gondnokságnak az iskolaszolgai lakás kifizetéséért fizetett 450 korona megtérítése iránti kérelmét a képviselő- testület elutasította. Tekinttel arra, hogy a^rendőrlegénység nagy része hadból visszatért s hogy a városban nemzetőrség is közreműködik a rend fenntartására, a képviselőtestület a polgárőrség működését egyelőre felfüggesztette s felhatalmazta a tanácsot, hogy azt mutatkozó szükség esetén azonnal reaktiválja. Tárgyaltatott Albanézy Gyula kilakoltatása és ennek fejében 800 K kártérítés iránt kérelmét a képviselőtestület dr. Adler Adolf, Somossy Miklós és Hadady József hozzászólása után úgy határozott, hogy a méltányosság által vezéreltetve, visszatéríti Albanézy Gyulának azt az összeget, amit hadbavonulása ideje alatt a városnak a Kaufmann-féle házban levő borbélyüzlet bére fejében fizetett anélkül, hogy a helyiséget használhatta volna. Rendőrkapitánynak a polgárőrség megszüntetése iránti előterjesztésére kimondotta a képviselőtestület, hogy a polgárőrség működését további intézkedésig felfüggeszti. A Nagykároly és Vidéké Méhészkor 300 K segély iránti kérelme elutasittatott. A nagykárolyi Ipartestület állandó pénzbeli hozzájárulás iránti kérelmére, Marián Ferenc hozzászólása után elfogadta a képviselő- testület a tanács javaslatát, mely az Ipartestületnek egyszeri 400 K segélyt utalványoz. Az önsegélyző Népbank, mint Haditermény r.-t. b;zományosának 864 K fuvardíj megtérítése megszavaztatott. Özv. Tömpe Bertalanná, városi árv. ülnök özvegyének nyugdiját évi 2000 koronában, özv. Dimand Józsefné városi rendőr özvegyének és gyermekeinek nyugdiját illetve neveltetési járulékot összesen évi 624 koronában állapította meg a képviselőtestület. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a folyó évi aug. szept. és okt. havi pénztár- vizsgálat mindent rendben talált. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést 12 órakor bezárta. ' Kérelem a N&gykárolyi Kér. Munkáabistositó Pénztár körzetéhez tartozó gyári, kereskedelmi és ipari munkaadókhoz! A belügyminisztériumban széleskörű Programm lett kidolgozva anya- és csecsemővédelem tekintetében teendő sürgős intézkedések tárgyában. ügy a belügyi, mint a kereskedelemügyi miniszter nagy súlyt fektet arra, hogy az ország legnagyobb szociális és közegészségügyi intézménye, az 1907. XÍX. t. c.-el megalkotott munkásbiztositó szervezet olyan erélyes- seggel és következetes akarattal karolja feí az ügyet, mely alkalmas arra, hogy a munkásbiz- tositási iztézmény a törvény által a közegészségügy terén számára kijelölt vezetőszerepet valóban be is töltse. Az ország nagyobb városaiban működő kér. munkásbiztositó pénztárak ebben az irányban már nagysikerű és eredményes kezdeményező és szervező munkát fejtettek ki és szép eredményt értek el. Tudatában vagyok azon körülménynek hogy mi, kevés taglétszámmal biró kispénztár, olyan' nagyszabású intézmény létesítésére ez idő szerint még anyagilag gyöngék vagyunk; ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy erőnk és tehetségünkhöz mérten ki ne vegyük részünket eme fontos és nemes célt szolgáló mozgalomból. Az ország különböző városaiban már megalapított hosszú célú intézmények működését és annak berendezkedését tanulmányozva megállapítható, hogy mi is, mint kis pénztár eredményes akciót fejthetünk ki ez irányban már azért is, mert kevesebb lévén a segélyezendő betegek száma, kisebb anyagi erővel is intenzív segélyt nyújthatunk. Az alap létesítése és a segélyezés mérvére vonatkozólag következő szabályok felállítását látnám helyesnek és célravezetőnek: 1. A nagykárolyi kér. munkásbiztositó pénztár körzetéhez tartozó gyári, kereskedelmi és ipari munkaadók, arányosan üzemük mérve é« alkalmazottaik számához, önkéntes adakozásból egy „Anya- és csecsemővédelmi alap“-ot létesítenek.! 2. Az üzemek a tudomásokra jutott terhességi eseteket a kér. pénztárnak bejelentik. 3. Az 1. pont értelmében létesítendő alapból minden olyan munkásnő számára, kit a születés előtt 5 hónapon belül keresetképtelen betegnek vesz fel a pénztári orvos, a táppénzt a kér. pénztár a munkabér teljes összegére egészíti ki. 4. Az üzemek a szülés miatt kimaradt munkásnőt, a szülést követő 8 héten belül egyáltalában nem, ez időn túl pedig csak akkor veszik vissza ismét munkába, ha az illető a pénztár orvosának bizonyítványával igazolja, hogy munkába lépése sem reá, sem a csecsemőre nem lesz káros befolyású. A gyermekágyi segély 8 héten át a teljes munkabérre egészittetik ki. 5. A pénztár nőtagja 20 K szülészeti támogatásba részesül, a csecsemőt tényleg szoptató anya pedig a pénztártól élvezett szoptatási segély megszüntetésével, legfeljebb 12 héLou át, heti 7 kor. szoptatási segélyt kap. Mindezen segélyeket a kér. pénztár szolgáltatja ki és az alap számadását évenként közli az érdekeltekkel. A megállapított segélyezések 1919. január 1-től folyósittatnak. A fentiekben részletesen vázoltam az alap felállitási módját és annak működési irányát. Hogy ezen alap áldásos működését az előbbi pontban kitüntetett időben megkezdhesse, felkérem e helyütt elsősorban a Nagykárolyi Dohánybeváltó hivatalt, a Magyar Burgonyaipar részvénytársaságot, az Első Nagykárolyi Mügőzmalmot, a Pannónia Kender- és Lenipar r.-t. kendergyárát, a Szálkái gyártelep és mezö- gazd. r.-t. mátészalkai cégét, a Bélteki uradalom erdőgazdasága r.-t., gilvácsi fürészgyárát, mint nagyobb számú alkalmazottakat foglalkoztató üzemeket, valamint ugyancsak a pénztár körzetéhez tartozó helybeli és vidéki kereskedő és ipari munkaadókat, hogy ezen alapra szánt adományaikat mielőbb juttassák el a Nagykárolyi Kér. Munkásbiztositó pénztár címére, jelezve rendeltetésüket és az adományozó pontos címét. A segélyezés állandósithatása szempontjából természetesen szükségesnek fog mutatkozni, hogy a fent jelzett gyári, valamint kereskedelmi és ipari érdekcsoportok ezen alap fen- tartásához bizonyos évi hozzájárulást is ajánljanak meg; amennyiben azonban az évi hozzájárulás mérve majd az alap megalápitása után és a segélyezési igények kiterjedése szerint alakulhat csak ki, ezen évi hozzájárulás tekintetében javaslatomat annak idején az igen tisztelt érdekeltekkel megfelelő módon közölni fogom. A beérkezendő adományok a pénztár által nyilvánosan fognak nyugtáztatni. A kitűzött nemes feladat megoldhatása és nagyszerű céljának elérhetése szempontjából a legmeszebb menő támogatást kérem! Hiszem, hogy ezen kérelem nem lesz a pusztában elhangzó szó, hanem meghozza a várt eredményt. Ez nem is lehet másképpen! Mindannyi- unknak szent kötelessége munkálkodni azon hogy az elmúlt evek vérzivatarjai által elsöpört véreink közzül még megmaradtakat, kiket ma is a világ négy tája felől veszély fenyeget,
