Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1917-12-26 / 54. szám

T A R SA H A L M ! H E TI1.A! N ri Kvkuroly v a r o s b i v a t a i é s hirdetéseinek közi 5 n y c „ t « Werjjeípnik minden •(»»rííin. ElSftz8tési árak : Egész évrn ........ 3-_ |a)r. Fél évre .....................V__________ Ne gyedévre..........................2- _ Egyes szám............................—-20 Ta núiknak egész évre . ír__ fibn'-kesztfi ' Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rértei Károly. La.ptulakiadó : a „Nagykarolyi Petőfi-nyomda Részvényiársasag“. Ujev reggelen. Megkondul a vén időnek Bús harangja És munkáját minden ember Abba hagyja, Minden ajkon megzendül a Jámbor ének : Itt óz újév.! Boldog évet! Boldog évet! Itt az újév! Kelő napja Tisztán lángol; Ki se fogynak a jobbnál-jobb Kívánságból. Satí ét 'napra hogy megszépül Ez'az élét! Szeretetheti áll a világ — Boldog évet! M<gbánjuk, ha rosszat tettünk ■S jót ígérünk; Elcsendesül a haragunk, Gyülölségünk. Pólmaüg van a kezünkben ; „Üdv truéktek — * Agyongyötört, hús halandók Boldog évet! * S száll az újév, fogy az áldás, Jó kívánság, Es az ember újra kezdi Vad munkáját. Régi harcok, bősz, gyülölség TJjra élnek,-Mind gyengébben zeng a nóta: Boldog évet! Oh, ha egy év végtől-végig Olyan volna, Hogy az ember csak szeretne, Nem rombolna 1 Nem ajakán, de szivében Zengne ének — Rólatok, ti váltig késő Boldog évek ! Endrődy Sándor. , nem fo^fuíunk el. ­Hirdetések jutányos áron közöltetnek. ■óra 5:i nf). Kéziratok nem adatnak vissza I Búcsú 1917-től. Még csak most állottunk ringó böl­csöd mellett s máv búcsúzunk tőled te véres, te könnyes, :,e borús esztendő, i Koporsód deszkája V van faragva, fej­fádnak betűin még n hány kopácsolás s azután — borulhat rád a gyásznak né­masága, kőim lenghet sóhajok lebbenése, könnyel áztathat sokasok szenvedő.. Búcsúzunk tőled fájdalmas szívvel, I össztdörötten. Tépő fajdalom dereng ar­cunk borulalán. Kínzó köny csillog sze­münk szögletén. Ha .Ag keserve viharzik lelkűnkben. Keressük a szavakat a bú- csuzáshoz. Kötjük a bánat virágot fej­fádra. Küldjük a sóhajt megásott mély üregii sírodhoz. Jattéi, mint mosolygó arcú ifjú s távozol, mint öszbeborult aggastyán, seb­bel, koszorúval, gyászvirággal . . . Hom­lokodon glória fénylett, ajakadon remény nevetett, ereidben élet tüze lángolt. Gló- ! riád ragyogását befeketítette halált kiáltó j ágyuk felkavart pora. Reményed moso­lyát ajkadra fagyasztotta a döbbenet sá­padtsága. Lobogó lángod tüzet elhamvasz­totta a fájdalom fellegének sürü zápora. Búcsúzunk tőled, fájdalmas szívvel, ösz- szetörötlen. Örömünket elvitfed, könnyein­ket sokasitbttad, reményünket elraboltad. Vérrel festetted a hajlékok küszöbéi, a a rónák sikját, a folyók tükrét, a völgyek mélyét, a hófedte hegyek magasságát. Apától fiúi, fiútól apát, feleségtől férjet, menyasszonytól vőlegényt kívántál el, halálos nagy- kívánással most itt hagysz a sebbel, a sóhajjal, a töviskoronával. Nem ilyen fájdalmakkal vertnek, nem ilyen vérrel paskoltnak, nem ilyen i megsiratottnak gondoltunk mi téged ! Azt hittük, hogy ekkorra a háború itéletes zivatarja kitombolja magát megszámlál­hatatlan mennykövei után; háromszinü dobogónk a győzelem virágainak pompá­jától koszoruzottan lengedez s mi meg-* ásott sírodnál a poklok sötétségén diadalt arató zengő zsolozsmát zenghetjük á 1 magyarok megváltó Istenének !! . Hiába voltál szűkmarkú hozzánk, itt vagyunk, élünk. Kiállotluk a tüzpróbát, a pokoli próbát s karunk'erősnek bizo­nyult. A vérkeresztségben megkeresztel- kedtünk s nem rándult meg arcunk egy izma is!! A zászlónk "gVőzedelmi szelek ^.ár­nyaitól csókolt s Isten-kéz irta rá a vi­lágot megváltó evangélium örök zengzetü himnuszát. Mikor sírodba szabsz, a temetetlen tetemek, a porlatag szivek felett rózsás hajnal bontakozik, királyi nyoszolvájának tűn déri pitvarából. Mikor sírodba szállsz, millió lelkek mélyén csendül, mint an­gyalok hárfájának ringató dallama, e dia­dalmasan nagy és szent szó: béke!! . . . Menj, fuss, rohanj, várnak a mú­landóság tengerébe merült századok. Menj, fuss, rohanj, de e szent szó va­rázsát és valóságát hagyd itt nekünk, hadd ringasson, melengessen, altatgasson lágyan, mint bölcsőié hajló anya drága kisdedét . . . Búcsúzunk tőled, fájdalmas szívvel, összetörötten. Kárthy Károly. Összes kedves vendégeinknek szívből jövő boldog újévet kivan Braun Márton és neje a Royal-szálioda és kávéház tulajdonosa. Szerkesztőség : Kossuth-ntcza 8. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchany i-utc|a 37, — Telefon 76 leveleket előttünk ismeret lentő . A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal érdekközösségben álló Nagykároiyi Kereskedelmi és Iparbank Rt. 6*7o-os hathatva folyósít jelzálogkölcsönöket ingatlanokra és vátosi házakra az érték 50—657o-a erejéig. A lebonyolítás a lehető legrövidebb idő alatt eszközöltetik. — Bővebb felvilágosítást nyuj-t A Nagykároly! Kereskedelmi és Iparliauk 11.-t. Igazgatósága* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom