Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-01 / 44. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 mint szerelmes építész, Neményi, mint após. É. Lányi Szidi, mint anyós arattak osztatlan sikert. Méltó dicséretet érdemel Győri Gyula. Jók voltak Szelényi, Bőhr, Thurzó, Marosai és Jávor. Az utóbbi darab hire szárnyra kelt s tele ház tapsolt a derék szereplőknek. . . Schönher Károly 5 felvonásos drámája: „A nőstény ördög“ nem ragadott el. ügy látszik, hogy külföldi betiltása nehány városban emelte szenzációssá számára a sikert. Lomhán fejlő­dő dráma. Terjengős. Nem tudja lebilincselni a néző figyelmét. A címszerepet Sándor Julia adta. Tarka színekkel festette változó indula­tait s a népies szerephez illő természetességgel beszélt. Sürü tapsott aratott. Marossi beigazolta, hogy drámai szerepben is megállja helyét. Erő és férfiasság jellemzi játékát. Korai Győző alakítása jó volt. Csak ne nézzen szün­telen a súgó lyukba, mintha vert arany volna ott elásva. —y—y. HÍREK. Budapesti történet. A büntetőtörvénykönyvnek van még na­gyon sok hiánya. íme az alábbi eset, melynél egy ártatlan emberi élet elpusztulását nem le­het megtorolni: A történet hőse egy 12 éves fiúcska, akinek szülei szintén a háborús milliomosok közé tartoznak. A papa kis-szatócs, a mama meg hozzáillő szatócsné, akik boldogok voltak, ha egyszer egy héten ehettek húst a régi jó időkben. De a papa szerencsésen spekulált, rizskásán, szappanon és papiros bakancson és egyszerre csak együtt lett a milliomocska, ha talán nem is egy egész millió, de mindenesetre vagyon. A papa elhatározta, hogy fiát iskoláz­tatja. Ez a terv dicséretreméltó, a fiucaka azonban nem birta a gimnáziumi tanulmányo­kat és kérte apját, hogy vegye ki az iskolából és adja valami mesterségre. Az apa mindenáron tudományos embert akart nevelni a fiából: „legyen különb ember, mint az apja“ jelszó alapján és szigorúan ki­jelentette, hogy agyonveri, ha nem tanul tisz­tességesen. Vett is házi-tanitót, nem is egyet, de a fiúcska elbukott és félelmében elbújdosott ha­zulról. Az egész nyáron nem tudták a szülők, hogy hol van a gyermekük, de nem is nagyon törődtek a fiú elvesztővel a vadállatok, hogyha rokonok és ismerősök nem reklamálták volna a gyermeket. Az apa végre is engedett a nyaggatásnak és a napilapokban a közismert: „Gyere haza, minden megvan bocsájtva“ tartalmú közle­ményt hirdette. Az eredmény nem is maradt el. Egy tisztességes vidéki lakatos hozta haza a kis szökevényt, aki elmesélte, hogy a fiú még a nyár elején tévedt be hozzá, s na­gyon kérte őt, hogy vegye magához inasnak. Nagyon ügyes és használható gyereknek bizo­nyult, azért hát szívesen meg is tartja szülei beleegyezésével. A milliomos szülők hallani sem akartak fiuk elzülléséről. A papa nagyon hamar elfe­lejtette, hogy nem is nagyon régen, még ő is garasért árulta az élesztőt. A gyermek ott maradt néhány napig szüleinél, akik éheztették, s miután a több­szöri erőszakosság és veres sem használt, hogy újra iskolába járjon, elhatározták, hogy beadják egy javító intézetbe. Mielőtt elvitték volna az intézetbe, az apa még egyszer — utoljára megverte alapo­san a fiát és ezután elvitte a retteget javító intézetbe. A fiúcska végleg el volt keseredve a sok veréstől, éheztetéstől, egyáltalában a szülői bá­násmódtól. Rövid ideig maradt csak az intézetben, ahonnan újra elszökött. Az intézet azonnal ér­tesítette a szülőket, akik nem a gyermeket sajnálták, hanem a család jó hírnevét. — Meglásd, — mondta a mama a pa­pának, — az a kölyök most újra elmegy va­lahová inasnak, hogy jó hírnevünket tönkre tegye. Két hétig nem kaptak semmi hirt az el­tűntről, mig nemrégiben egy vidéki kórház ér­tesítette őket, hogy a fiúcska súlyos tüdő- és mellhártyagyulladásban meghalt. Néhány nappal ezelőtt került a kórházba betegen és lerongyolódva állított be volt gaz­dájához a lakatoshoz. A derék ember azonnal kórházba küldte a kis beteget, ahol a leggon­dosabb kezelésnek és ápolásnak sikerült a szerencsétlent az élet számára megtartani. A fiúcska folyton rimánkodott, hogy ne küldjék haza szüleihez, mert azok verik foly­ton és óheztetik. Az orvosok nem is küldhették, mert a betegség oly gyorsrohamu volt, hogy egy-kettőre végzett az áldozattal. A szülök, a fiuk halálát szinte megnyug­vással vették tudomásul és még az nap el­mentek egy orfeumba. Személyi hír. Dr. Papolczy Gyula tör­vényszékünk elnöke járásbíróságunk megvizs­gálása céljából f. hó 25-én szerdán városunk­ban időzött A törvényszéki elnök napok óta legkisebb aprólékoságig megvizsgálta az ügy- és pénzkezelést, meghallgatta a különböző osz­tályoknál a szóbeli tárgyalásokat és a tapasz­taltak fölött megelégedésének adott kifejezést Dániel Sándor vezető járásbiró előtt. Az el­nök a vizsgálat befejezése után szombat este visszautazott székhelyére. Meghívó. 10140—1916. k. sz. Nagy­károly r. t. város képviselő testületé által 1919. évi november hó 5-ik napján délelőtt 10 óra­kor a városháza tanácstermében tartandó red- kivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgy- | sorozat: 1. M. kir. Belügyminiszter ur 164065— 1916. sz. leirata a városi közigazgatási alkal­mazottak ujabbi háborús segélyének megállapí­tása tárgyában. 2. A gimnáziumi és polgári leányiskolái szolga, — városi kőműves és vá­rosi ács részére ujabbi háborús segély megál­lapítása. 3. A városi villamos mü némely al­kalmazottja részére ujjabb háborús segély meg­állapítása. 4. Neményi Lipót színigazgató kérel­me f. évi december 10-től még egy hónapi időtartartalom a szinház átengedése és fűtése iránt. Nagykároly, 1916. október 31. Debreceni, polgármester. Kinevesse. Báró Vécsei Bélát a haditer­mény részvénytársaság helybeli kirendeltsége helyettes főnökét az ungvári kirendeltség főnö-1 kévé nevezték ki. A Sympathikus hivatalnok: távozását sajnálják mindazok, kiknek vele hivatalosan érintkező alkalmuk volt. Uj telekkönyvek vármegyénkben. Bojánháza község telekkönyvi betétei elkészül­tek és a nyilvánosságnak átadattak. Keresetek, ellentmondások, felszólamlások, 1917. évi ápr. ho 15-ik napjáig adandók be a szinérváraljai kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz. Váltósáé a Vörös Kereszt Egylet helybeli fiókjánál. Dr. Vetzák Ede ügyvezető I alelnök betegeskedése folytán a Vörös Kereszt j Egylet helybeli fiókja ügyei intézésében gyen- ' gélkedő alelnök teendőit ideiglenesen Dr Adier j Adolf pénztámok vette át, mellé Vida Károly I j a Vörös Kereszt központi irodájához vezényelt j örvezető, a civil életben járási számvevő lett I beosztva. A pénztárnoki teendőket Hetey Áb- I rahám nyugalmazott városi főjegyző fogja j végezni, ki vasárnapot és ünnepnapot kivéve 1 mindennap délelőtt 9 órától 12 óráig a lakta- ! nya helyiségében az irodában hivatalos órát | tart. Az utalványozásokat Dr. Adler Adolf dél­után 2—5 óra között eszközli. Temetés. Csütörtök délután helyezték nyugalomra a múlt hét keddjén elhunyt Stern- í ' berg Sándor városunk egyik előkelő polgárát | j a közönség igen nagy részvéte mellett Sehön- feld Lázár főrabbi megható beszédben ecsetel- i te az elhunytnak mint a nagykárolyi zsidó hit­község volt főgondnokának, választmányi és | iskolaszéki tagjának a hitközség életében ki- | fejtett nagy és buzgó tevékenységével szer- I zett érdemeit. A helybeli fügetienségi és 48-as párt elnöksége testületileg jelent meg a teme­tésen és szép koszorút helyezett a ravatalra e-felirással: Szeretve tiszteit alelnökének rész- i véte jeléül a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt. A zsidó ellemi iskola növendékei tanítóik vezetése alatt szintén ott voltak a temetésen. Rendkívül sokan kísérték ki az elhunytat utolsó utján a helybeli régi zsidó temetőbe, ahol f.z elhunytat szülei mellé helyezték őrök nyuga­lomra. A kántor énekével a temetési szer­tartás véget ért. Nyugodjék békében! Bizotsági üllések. Városunk jogügyi­mezőgazdasági- és pénzügyi bizottságai múlt hét csütörtökjén a vasárnapi közgyűlés tárgy- sorozatában felvett tárgyak előkészítése céljá­ból délután 3 órai kezdettel ülést tartott. Nyilvános nyugtázás. Kincly Antalné mezőteremi lakos 40 korona, Szilágyi Miklósné nagykárolyi lakos 20 koronát és Schmidt Fe­renc nagymajtényi lakos 10 koronát adomá­nyozott tek. Dr. Serly Jenő kir. járásbiró ur utján a Magyar Szent Korona Országai Vörös kereszt Egylete helybeli fiókjának. Midőn ez össze­gek pénztárba bevételét ezennel elisme­rem és nyugtázom az adományozóknak, a ne­mesadományokért köszönetét mondok. Egy­úttal megragadva azonban az alkalmat arra, hogy Dr. Serly Jenő kir. járásbiró urnák ke­gyeletünk iránti menleg érdeklődéséért és támo­gatásáért az elnökség nevében hálás köszö­netét nyilvánítsak. Dr. Adler Adolf pónztárnok, jelenleg az ügyvezető alelnök helyettese. Mentsük meg a tüdövészes kato­nákat. A József kir. herceg Szanatórium- Egyesület a következő felhívást bocsátotta ki : Arat a halál! Suhog a pusztulás fergetege az embervetés felett. . . Mint a kis gyermekek este jöttén az édes anya álomba ringató sza­vára, olyan engedelmesen, szelíden pihennek le az anyaföldre az emberiség százezrei, — örök álomra . . . Most ilyen áldozatot biván gyermekeitől a haza, a legszentebb anya. De az örökre lehunyt szemüeken, a Halál örök dicsőségbe marsolt katonáin kívül vannak még sok-sok ezeren, akik ott vergődnek az Enyé­szet sötéten tátongó kapujánál. Perzselő láz ég az ereikben, sorvasztó, alattomos kór rom­bol szervezetükben. Ezek a tüdővészes hősök! Betegségüket ott kapták, ahol többi társuk pi­ros sebüket, ök a haza halálnak eljegyzett hősei, az anyának szenvedő, de megmenthető gyermekei. Mentsük meg ökot! Jaj neküak, mert most mindennap halottak napja van 1 De azon a Halottak Napján, amikor szokás sze­rint elzarándokolunk azokhoz, akik örökr® elmentek, gyújtsunk egy méccsel kevesebbet a régi sírokon s kössük egy szál virággal lazábbra friss koszorúinkat s e kis mécsesnek és töré­keny virágszálnak értékét ajándékozzuk a tü- dőrószes hősöknek. A hazafias kegyelet és ! emberszeretet nevében szólunk intelmünkkel : mindenkihez: ne dobja félre az ideesatolt befizető lapot! Az erre jegyzett adomány csak csekély adó, amellyel a szenvedő hősöknek tartozunk: A legszentebb anya, a haza terjesz- sze ki féltő, szerető és gyógyító kezét, szegény hős tüdőbeteg gyermekei fölé. . . József kir. herceg Szanatórium-Egyesület Budabest, IV. kér., Sütő-utca 2 szám. Kereskedők a büntetési portódij ellen. Az október 1-én életbe lépett uj pos­tatarifa sok baj és visszatetszés okozójává vált. Kereskedők körében különösen sokat panaszkodnak a kézbesítés alkalmával fizeten­dő büntetési portódij ellen, amely uj terheket ró reájuk, mert a leveleket mégis ki kell vál- taniok, ha a^birságolás a feladók hibájából is történik. — Most mozgalom indult mag az egyes kereskedelmi érdekképviseletek körében, hogy 1-2 hónapi átmeneti időt állapítson meg a posta igazgatóság, amely idő alatt az egy­szerű levelezőlapok és levelek hiányzó portóit csak egyszeresen kellene megfizetni! Rendőrségi hir. A nagykárolyi rendőri büntető bíróság Hágen Jánosné mészárosnőt uzsora kihágás miatt 20 korona fő és 20 ko­rona mellókpénzbüntetésre ítélte. A szellemes bajor katona. Egyik erdélyi faluban bajor altiszt sertést rekvirált s azt igy nyugtázta: „Dein Schwein ist mein, Der Schein ist dein Lieb Vaterland magst ruhig sein !„ Szabad magyar fordításban: „Enyém az álat, Tied a bánat, Üdv a hazának!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom