Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-04 / 40. szám
XXXil. évfolyam. 91C X Nagykároly. 1916. október 4. szám. 1 Á R S A I) A L M I_ HETILA F. Nagykároly város \iivatalos hirdetéseinek Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre..........................8-— kor Fél évre ................................4-— , Neg yedévre .... . . 2- — „ Egyes szám..........................—-20 „ Tanitcknak egész évre . . 6*— „ főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 311. Kéziratok nem adatnak vissza 1916 október 4-ére. — A király névnapjára.* — Katonáit! Hangosabban dobban szivünk, felvidul a lelkünk, hogy a magyarok Istene örömnapot derített könnyhullá-1 sós eleiünkre: koronás királyunk jő egészségben, testi-szellemi frisseségben ma névnapját ünnepli, 86 esztendő terhével a vállain. Királyi névnap, tele atyai gonddal, féltő reménységgel, hogy a magyar \ sorsa jobbra fordul! Királyi névnap, tele Istenbe vetett hittel, imádságos \ lelkülettel, hogy szivének édes vágya: egykor dalos népének boldogsága testet ölt! Királyi névnap, tele fájda-' lommal, megpróbáltatással és nyugtalansággal népe sorsa felöl! Fájón dobban szivünk, felzokog a lelkünk, hogy mai névnapodon koronás királyunk nem a boldog Haza szellője csókolja ősz homlokodat. Elhalt néped; ajkán a dal, kialudt sok családi tűzhely lángja, nincs aki élessze, nincs aki táplálja . . . A fecske elköltözött, az őszi rózsa levelét hullatja, hideg szél fujdogál erdőn-mezőn, hegyen-völgyön s a fagyos szél ezt sírja: nem boldog a magyar! Uttalan utakon bujdosunk, vérharmatos erdőn a nyugovásunk s a csillagtalan éjben esak egy lány : a hazaszeretet a vezetőnk! De félre e szomorú gondolatokkal! Ismerjük a lemondást, de nem a kétségbeesést! Jönni fog a tavasz csalogánydalával, virágillatával, napragyogásával ... s a nap azt ragyogja, a virág azt illatozza, a dalban majd az csendül: naggyá lett újból a magyar! Jóságos Királyunk! Atyai bölcseséged, nemes gondolkodásod, fen- költ királyi lelked biztos záloga e végső győzelmünknek, mert népünk atyai jóságodért hálás, mert gyermeki hü* A kaszárnya udvarán tartott tábori mise után i a katonákhoz intézte: Branewky József, kegyesrandi | tanár. séggel ragaszkodik Hozzád s oroszlánként védi a Kárpátok szorosait a pokol minden förgetege ellen! Koronás Királyunk! Ma milliók ajakáról száll az ima az Egek Urához, hogy ősz homlokodat e sok megpróbáltatás után a dicsőség babérjával és az öröm rózsáival övezhessük. Derék, kitartó munkád után hadd jöjjön már a jutalom édes napja! Gyűljön ki az örömtüz a Kárpátok I Birtok 'idás-vétel a háborúban. ormán, lobogjon a lobogó a fékét« rónán, szóljon az ágyú Budavár<* fokán, a bús éjszakát váltsa fel a hajnal pirkadása, a néma csendet űzze el az égig ható szózat harsogása: felragyogott a béke napja, a magyar szabadság napja, naggyá lett a magyar! Addig is vitézül táborba szdl- lunk, árulással, halállal bátran csatázunk s elfolyó vérünkkel ezt suttogja ajkunk: Éljen a király ! A háborúban igen érdekes jelenség, hogy a körülöttünk dúló ádáz harcok közepette is igen élénk a birtokforgalom. Ha kivált a szaklapok hirdetéseit nézzük, feltűnik a sok birtok adás-vételről szóló hirdetés s ez nemcsak nálunk, hanem Németországban is igy van. Erről a jelenségről irt dr. Backhaus berlini tanár a „Deutsche Landw. Presse“ folyó évi 72-ik számában és óva inti a gazdaközönséget a föld árának felhajtásától, ami a túlzott biríokvásárlással együtt jár. Fej!egetéáét a következőkben közölhetjük : A nagy háborús birtokíörgalomnak többféle oka van : 1. Gazdák és mások is tőkéjük megfelelő elhelyezésére törekednek. A háborús célokra kiadott milliárdok ugyanis sok embert gazdaggá tettek, akiknek a legbiztosabb tökeelhelyezésnek az tűnik fel, ha pénzüket földbirtokba fektetik; az a remény is nagymértékben fokozza a birtokvásárlási kedvet, hogy a háború után a gazdálkodásra nézve kedvező viszonyok lesznek ; 2. mások pedig a gazdasági termékek és leltári tárgyak jelenlegi magas árát birtokeladásra rendkívül kedvező alkalomnak ítélik meg s ez is egyik oka annak, hogy aránylag elég sok az eladó földbirtok is; 3. a hivatásos földügynökök is igye- j keznek, hogy a jelenlegi emelkedett bir-, tokforgalomban lehetőleg minél jobban' | kivehessék részüket, hogy minél többen kereshessenek. Az a veszély, amely a megnövekedett birtokforgalomból, különösen pedig a föld értékének emeléséből származik, • meglehetős nagy. A mezőgazdasági termékek háborús árának arra kellene a gazdákat ösztönöznie, hogy többet termeljenek s a termelési költségek drágulásáért ily módon igyekezzenek kárpótlást szerezni. Ha azonban a földbirtok értékét felverik, ezzel csak fokozzák a termelési költséget mert nagyobb lesz a telektőke elmaradt kamatja, igy . a gazda terhei a jövőben is állandóan még nagyobbak lesznek. A védővámokra a jövőben is szűk- | ség lesz, sőt a háború megmutatta, hogy a mezőgazdaság az állam részéről megérdemli a legnagyobb védelmet is. A jövőt azonban előre nem tudhatjuk s igy a jövő árakra való tekintettel kár elöro a földbirtok értékének emelésével egyrészt a mi terhűnket fokozni, másrészt a termelést túlságosan megdrágítani. A mezőgazdasági termékek árának nagy drágasága magával hozza az ipari | termelés drágulását is, ami nemcsak a hazai ipar versenyképességére nézve káros, hanem a gazdasági termelés költségeit is fokozza. Ajánlatos tehát, hogy akik földet vásárolnak, a jövő magasabb árainak és a mezőgazdaság nagyobb védelmének reményében ne verjék fel a föld érté.
