Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-04 / 40. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE, két, mert ebből sem nekik, sem az ország mezőgazdaságának haszon nem származik. Abban az esetben indokolt lehet a földbirtok eladása, ha a tulajdonos elesett a harctéren s nincs, aki a gazdaságot vezesse Egyébként azonban nem indokolt a magas ár miatt a földbirtoktól megválni, sőt az esetben, ha a tulajdonos harctéren van s hozzátartozói is eredményesen elkezelhetnék helyette a gazdaságot, egyenesen kiméletlenség eladni azt a földet, amelynek védelméért a tulajdonos életét kockáztatja. Azok, akik földbirtokot azért akarnak venni, hogy abból gazdálkodással megélhessenek, jobban teszik, ha a föld- j birtok értékelésénél óvatosak és nem1 ragadtatják el magukat valami vérmes reményektől. A háború után úgyis sok birtok, — amelyeket most még a háborús törvény véd, továbbá amelyeknek a tulajdonosa a háborúban elesett, — eladásra fog kerülni. A gazdasági termékeknek, az élő és holt leltárnak az ára a háború után i esni fog. A termelési költségek, az adók és ^egyébb kiadások a háború után legalább a is bevételhez viszonyítva, inkább még emelkedni fognak, semhogy csök- .kennének. Nem hisszük, hogy e háború után is, — mint a nagyobb háborúk után a múltban szokott lenni, — gazdasági krízis következzék, sőt ellenkezőleg, azt reméljük, hogy a háború nagy megpróbáltatásáért gazdasági életünk fellendülése, lesz a legfőbb kárpótlás, ennek azonban a felesleges háborús földspekuláció határozottan ' hátrányára van, aminek a magyar mezőgazdaság csakkárát látja. Az uj postai díjszabás. Október hó elsejétől kezdve uj díjszabás lépett életbe a m. kir. postán. Ez az uj rendszer mindnyájunkat oly közelről és anyagi tekintetben is annyira érint, hogy jónak látjuk, a közönség érdekében részletesen ismertetni. Majdnem minden ágazatban van változás s igy bizonyos, hogy a közönség nehezen fog beletanulni, de bizonyos az is, hogy az érvényes rendszer ellen nemtudással védekezni lehetetlen s nem célarányos, mert önmagunk valljuk kárát. Azért legjobb azt minden honpolgárnak és minél előbb alaposan betanulni. Az uj díjszabás főbb vonásokban a következő: A levél dija belföldön 20 grammig 15 f. minden további 20 grammért 5 f. Helyi forgalomban 20 grammig 10 f. minden további 20 grammért 5 f. A levél súlya korlátlan. A zárt lev. lap egyenlő díjazású. A levelezőlap dija, ha postai 8 f, ha másféle 10 f. Nyomtatványért 10 grammig 2 f, ha kártyaalaku, más nyomtatvány dija 50 grammonként 3 f. A nyomtatvány sürgős szállításáért külön 2 f. pótdij jár, erre „sürgős“ feliratú frankójegy használandó. Tekercs j alakú nyomtatványok nem lehetnek \jir-; gösek. A nyomtatvány legnagyobb súlya i 2 kg. Nyomtatványokat hirlapjegyekkel bérmentesíteni nem lehet. Üzleti papír (uj küldeményfaj) kézzel irt közleményeket tartalmazhat, de személyes levezés jellege nélkül. Dija 50; grammonként 5 f. de legalább 25 f. Súly maximum 2 kg. Áruminta dija 50 grammonként 5 f. Legnagyobb súly 350 gramm. Bérmentesitetlen levélért a dij kétszerese, elégtelenül bérmentesített levélért a hiányzó dij kétszerese jár. Bérmentesitetlen nyomtatvány, üzleti papír, áruminta a szállításból ki vau zárva. Az ajánlás dija a régi: 25 f. Ajánlva feladott nyomtatványért a „sürgős“ 2f-t is le kell róvni. Tekercs alakú nyomtat-. ványt ajánlva nem lehet feladni. Értéklevél (pénzeslevél) dija: a. , ugyanoly súlyú ajánlott level dija, b. , az érték minden 300 K-ja vagy ennek töredéke után 10 f. A legkisebb1 összdij azonban 50 fill, csak bérmentesítve lehet feladni. (Frankó kényszer) Ugyancsak feladáskor fizetendő 1000 K-ig 10 f. kézbesítési dij s ha házba viszik külön 5 f. értesítési dij. A nyitva feladott pénzeslevél megszűnik. Csomagért fizetendő értéknyilvánitás nélkül 5 kg.-ig 70 f. 10 kg.-ig* 150 f. 15 kg.-ig 250 í. 20 kg.-ig 350 f. Házhoz kézbesítési dij ezenfelül Budapestre 25 f. más városba 20 f. Ahol csomagkézbesi- tés nincs, ott 5 f. értesítési dij. Terjedelmes csomagért a sulydij másfélszerese jár. Értéknyilvánitással ellátott csomagért a fenti dijakon kivül értékdij is jár és pedig minden 300 K, vagy annak töredéke után 10 f. A csomagok után minden szállítási dijat feladáskor kell leróvni. (Frankó kényszer). Utánvétellel terhelt ajánlott levélért, értéklevélért, csomagért a megállapított dijakén felül 10 f. előmutatási dij jár, a mit feladáskor kell megfizetni. Utalvány dija 10 k.-ig 15 f. azon felül a dij 15 f. alapdijból és az utalvány összegének minden 50 K-ja vagy ennek töredéke után 5 f. értékdij- ból alakul. Az utalvány összegeket házhoz kézbesítő postahivatalok székhelyére szóló belföldi utalványokért 10 K-ig 5 f. kifizetési dij, ezentúl 10 f. jár, ami feladáskor fizetendő. Távirati utalványokért expressdij jár. A postai megbízásnál is nagy lesz a változás, amennyiben egy postai megbízással csak egy követelési okmányon alapuló követelés beszedése kérhető. Itt is 10 f előmutatási dij jár előre. Nem okmányon alapuló 20 k-ig terjedő követelés beszedésére újonnan rendszeresített postai megbízási lapok szolgálnak.. Ezek dija 20 f. A kézbesítési vagy kifizetési értesit- vény (térti; vevény) dija 25 f. Szavatosság. Értéknyilvánitással el nem látott csomagogért kg.-ként 5 K. kártérítés jár. Táviratoknál már szept. 28-tól kezdve az a nevezetes újítás lépett életbe,, hogy d. u. 4 órától este 9 óráig feladott sürgönyökért külön 1 K pótdij, fizetendő. Vasárnapokon és ünnepeken csak; sürgős táviratokat lehet föladni, amelyekért háromszoros dij fizetendő. Sürgős táviratokért 1 K pótdij nem jár. Mi itt természetesen minden apró részletre kiterjedő- szabályzatot nem közölhettünk, ezt még a postások is sokára fogják megismerni. Hanem csupán tájékoztatni akartuk főbb vonásokban olvasóközönségünket, hogy sok kellemetlenségtől és hosszan kodástól előre is megóvjuk.. Még egyel meg kell jegyeznünk, hogy a régi frankójegyek, lev. lapok stb, csak pótjegyek feiragasztásávaL és csak egy bizonyos ideig használhatók. Mennyi gabonát tarthat meg a gazda ? Uj miniszteri rendelet. ■ A földmivelésügyi miniszter valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldött rendeletében tájékoztál 6 utasítást ad arra nézve, miként állapítandó meg a termelő házi és gazdasági szükséglete elmen viszatartható terinénymennyiség a rekvirálás elrendelése esetén. K rendelet értelmében a természet ne n - szolgáltatandó termenyjárandóság, a vetőmagszükséglet és az állatállomány abrakszükségle- te vehető számításba. A gazdasági cselédek, alkalmazottak, munkások terménybeni járandósága címén annyit szabad visszatartani, amennyi terményt a termelő a gazdasági cseléddel, vagy alkalmazottal kötött ’ szerződés értelmében az illetőnek a rekvirálás- tól jövő évi augusztus 15-éig terjedő időre kiszolgáltatni köteles. Megjegyzendő, hogy csak annyi cseléd és. munkás járandósága vehetőszámitásba, ameny- nyi a gazdaságban tényleg alkalmazva van, ; vagy legközelebb valószínűen fölfogadható lesz, — Ha a gazda utólag az eredetien tervbevett- j nél több cselédet vagy munkást alkalmazna, a fölös számú alkalmazottak lisztszükségletének í biztosítása, úgyszintén a hadbavonult s időköz- 1 ben régi helyére visszatérő cseléd lisztszükségletének biztosítása is a törvényhatósági ! közellátás terhére esik. A hadbavonult cselédek családjának ki- | szolgáltatott terménymennyiség a gazdasági szükségletbe épp úgy beszámítható mint a többi cseléd konvenciója. Az időleges munkások terményjérandósá- gára a tényleg és előreláthatóan kiszolgáltatandó terrnénybeü ellátás, hadifoglyok részére az érvényben levő rendelet értelmében kiszolgáltatandó liszt, illetve a kenyérmennyiségnek medfelelő gabona vehető számításba. Aratórész, cséplőrész címén annyi termény tartható vissza, amennyit ez évben végzett aratási és cséplési munkáért a gazdának az idei termésből szerződés szerint még ki kell szolgáltatni, valamint az 1917. -iki aratásnál és cséplésnél alkalmazandó részeseknek adandó előlegre és élelmezésre szükséges. A vetőmagszükséglet megállapításánál egy-egy kath. holdra annyi vehető számításba, 1 amennyit az illető vidéken rendszerint felhasználni szoktak, figyelembe véve az ősszi vetés esetleg elpusztuló részének pótlására szükséges mennyiséget is. j Az állatállomány szükségletének meg-
