Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-22 / 51. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly. 1915. december 22. 51. szám. NAGYKÁROLY és VIDÉKÉ • • T ÁRSA D A_L M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Ejjész évre.....................................8-— kor. Fél évre ...................................4-— , Ne gyedévre................................2- — „ Egyes szám................................—'20 „ Tanítóknak egész évre . . 6*— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykaroiyi Petöfi-nyumda Részvénytársaság’1. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratolt nem adatnak vissza. Háborúi Karácsony. A béke, az angyalszárnyú béke, a Karácsony lelke hiányzik mostani Karácsonyunkból is. Ünnepre int a naptár, imára hiv a harang s a lelkünk ott jár riadozva a havas harcmezőkön, hol aratás van most. A sziveken valami el- birhatlanná váló teher ül . . . halott arcok jelennek meg előttünk ... a véirel rózsázott síkok fölött a szerte heverő hullákra lecsapó varjusereg szálldos . . . törött ágyuk kerekeire zászlófoszlányok borulnak, mint fejfára a koszoru- szallagok . . . Ez a mai Karácsony. Az angyali hozsannát tuldörgik a gránátokat szóró ágyuk érctorkai . . . a bombák robbanása és a rohamra vezényelt seregek ordítása zúg föl az égre, a karácsonyi angyalhir cáfolatául. Karácsonyfák gyertyái mintha siri gyertyácskák volnának, mintha hazatérő elkek suhognák körül a kis elárvult Igyermekeket: a ryász vagy ott van már a Karácsonyra terített asztalnál, vagy ott leselkedik az ablaknál. És ez a Karácsony hatalmasabb intelem a világ számára, erőteljesebb ösztönzése az emberiségnek a testvériesülésre, mint a színes, de kevés tartalmú békés Karácsonyok. Azokon csak a papok prédikáltak a békéről s a zsoltáros nénik bólongattak szavaikra, ina azokról a tömegsírokról, azokról 'a havas mezőkön virító vérrózsákról olvassa le az emberiség a nagy intelmet: „emberek, eszméljetek!“ | De . . . Viharban a fák is egymásra borulnak, a tölgysudarak egy- ■ másba kapaszkodva-ölelkezve állanak szemben — mint birokraváró óriás- karok — a zúgva nekikvágódó szélvésznek, az orkánba jutott vándormadarak egymást verdesik, segítik erötlenedő szárnyaikkal: valahogy ezt csinálják ma az emberek is, közelebb húzódnak egymáshoz s az elaléló lelkeket emelik, segítik, melegítik. Mégis — van Karácsony . . . ■ _ A halál sötétszárnyú angyala nyomában ott repül a szeretet szelíd, áldott angyala is. A lövészárkok vizes, fagyos kis töldalatti kunyhóiba besugároz egy kis meleget, egy parányát a jólfütött otthonnak, egy parányát a távolhagyott szivek szeretetének. Van Karácsony, inig él a szeretet. Talán a mai ünnepen nem fáj, nem ég annyira a hősök sebe, talán a szivöket sajtoló bánat nem olyan éles vágású, talán karácsonyesti álmuk üdítőbb . . . Mert azok közül a karácsonyi angyalok közül a legragyogóbbat, a leghatalmasabbat — a béke angyalát — elringathatják az egymással antifonáló ágyuk, de a legbájosabb, a legfehérebb, a legbol- dogitóbb karácsonyi angyalt, a szerete- tet ép’ ezek hívják. Itt szállong ez fölöttünk. Gondolatainkat odaviszi szárnyain a távol küzdő testvérekhez, imáinkat, áldásainkat odaszállítja fejükre s az itthonnak szivét egybeöleli, egybekötözi, összehangolja. Bekopogtat ez a nehéz levegőjű kórházak fehér termeibe s a lázas tekintetű hősök kezébe ajándékot helyez, ott jár a szomorú Karácsonyt ünneplő gyászoló hajlékokban s megsúgja a siróknak: „a szeretet erősb, mint a halál“ .' . . Oh, van Karácsony! Lelkünket kínozhatja a nehéz idők árnyéka, borúja, bánata, de ebb^n az egybeverödé3ben, mely embert és embert olyan közel hoz egymáshoz, szivet szívvel úgy 'egybehangol, ebben a nagy vér- és gyász-testvériesülésben, ebben a sebközösségben, mely nemcsak a mi népünket és szövetségesünket, de ellenségeink szivét is tépi-vágja, abban a fölsóhajtásban, mely a templomokban a békéért mondott imát kiséri: látom, érzem az Isten karjának hatalmát, mely- ivei e vérétontó, magáttépő világot lendíti, gördíti a Pax, a Béke csillagképe felé. Egyszer odaér . . . Akkor lesz — Karácsony, igazán Karácsony! I)úszik Lajos. Istentől áldott, vigaszteljes karácsonyi szent ünnepeket kívánunk munkatársainknak s lapunk olvasóinak! ■ §Hܧ SÉS^i 1^^ ■ m m Mndennemü ruhanemüek, csipkék» feilöltök, függönyök, térítők, sző* nyegek legtökéletesebb festéseBőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után való festés I ! Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfl-utca 59’ bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. w Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek
