Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-22 / 38. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1915. szeptember 22. 38. szám. NAGYKARDUT ÉS VIDÉKE T Á R S A D AL M I__H E T I L A F. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre..............................8‘— kor. Fél évre ..................................4-— „ Ne gyedévre..........................2- — „ Egyes szám.........................—‘20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6‘— „ Főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykarolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 59 fill. Kéziratok nem adatnak Tissza A háború hatása gazdasági teendőinkre. Irta: Matuska István a „Nagykárolyi Önálló Gazdasági Népiskola* igazgatója. II. Első sorban arra kell gondolnunk, hogy a kis gazdaságokban is sokkal nagyobb mértékben be kell rendezkednünk gépekkel való munkáltatásra. Az állatban és emberben jelentkező hiányt csak igy lehet pótolni. Mostanáig a kis gazda a gépeket igen kis mértékben vette igénybe; most azonban meg kell barátkoznia velük. Mostanáig cséplő-, vető-, szecskavágó- és répavágó gépeken kivül nem vettek más gépeket igénybe, sőt ezek legnagyobb részét is kevés gazda vette igénybe. Most ezeknek nagyobb teret kell biztosítani és ezeken kivül foglalkoznunk kell azzal, hogy a kapáló és a töltögető ekéket általánosan meghonosítsuk, sőt be kell hoznunk a kis gazdaságokban is a kaszáló- arató, sőt a szántógépeket is. Itt sokan meghökkennek s azt mondják, hogy a kisgazdának ezt lehetetlen megvalósítani. Dehogy is! Kapáló, töltögetőekét könnyen szerezhet be minden kisgazda. A munkájával is hamar megbarátkozunk. Bár nem végez oly tökéletes munkát, mint az emberi kéz, de sokat végez és kézi erővel való pótlás, igazítás mellett még a munka minősége is megfelelő. Kaszáló, arató és a szántógépek kisgazdaságokba való behozatala sem lehotetlen. Hiszen harminc évvel ezelőtt még egy kis gazda sem gondolt arra, hogy gőzgéppel fog csépelni és ma már a legutolsó zsellér is használja. Nem mondom, hogy minden gazda szerezze be a kaszáló-, arató- meg a szántógépet. De amit nem szerezhet be egyes gazda külön-külön, azt megszerezheti együttesen, szövetkezeti vagy részvénytarsarági alapon. Különben is az arató- meg a kaszálógépek ma már olyan olcsók, hogy jobbmódu kisgazda is megszerezheti egymagában. Hiszen a mai viszonyok között egy csikó árából még a kévekö- tözö-aratógép is kitelik. A szántógépek drágábbak ugyan, de a kisebb gazdaságokba alkalmas újabb rendszerű magánjáró gépek 25—30 ezer koronáért beszerezhetők. Ilyen befektetést a középbirtok kibír, o kisgazda azonban csak mint munkáltató veheti igénybe, esetleg szövetkezeti, vagy részvénytársasági alapon résztvehet a vállalatban. Nagyon fontosnak és ‘ sürgősnek tartom különösen a szántógépek mielőbbi behozatalát kis gazdaságokba is. A megfogyott állatállománnyal ugyanis már a múlt évben is, most is nagyon felületes munkát végeztünk és végzünk, sőt a jövőben sincs kilátás arra, hogy a földjeinket alaposan megműveljük. Azért idejekorán segítsünk a bajon, mert a földjeink rossz mivelés következtében kimerülnek és az egyébként is gyenge termésátlagunk még jobban sülyedhet. A szántóföldjeinknek oly nagyon szük- széges mély szántását pedig csakis gépekkel lehet végeztetni. Újabban a mezőgazdasági munkák végzésénél nagy szerepet kezd játszani a villamosság is. Németország gazdaságaiban már nagy mértékben használják a villamos erőt cséplőgépek, szántógépek, darálók, mezei vasutak hajtására, vizhu- zásra stb. Sőt már nálunk is teret hódit a villamos erő, de csak a nagy és nehány közép gazdaságban. így pl. Zsombolyán 15 cséplő garnitúra vilannyal dolgozik. „Vasvármegye Elektromos müvek“ 35 elektromotoros cséplő garnitúrával dolgoznak. Ismerek nyitramegyei közép gazdaságot, ahol villanyerő hajtja a szecska-, répavágőt, darálót, huzza a vizet és világit. Ezt főleg azért említem meg, mert itt a közelben is létesült a Láp árvédelmi céljaira egy nagyszabású villamos mü, amelyet — úgy tudom — a börvelyi burgonyafeldolgozó gyár is használatba fog venni. Célszerűnek tartanám, ha a gazdaközönség kérvényezné a földinilés- ügyi minisztériumnál, hogy prőbaképe’- vezettesse be az állam a villamos áramot egyik-másik értelmes kis gazda telepére. Azt hiszem, hogy a villany kitűnő munkáját, egyszerű kezelési módját csakhamar megkedvelné a kis gazda is és nem lenne messze az az idő, hogy egyes gócpontokon felállított villamos müvek látnák el a mezőgazdaságokban szükséges hajtó erőt. A villamos áramnak — tömegesen előállítva — az az előnye van a gőzzel szemben, hogy könnyen kezelhető, tiszta, olcsó és kitűnő munkát végez. Pl. tapasztalat szerint 30 cm. mély szántás igával belekerül holdankint 20—24 koronába. Gőzekével 15—16 koronába. Villamos erővel 10—12 koronába. A villamos müvek létesítése természetesen nem a gazda feladata lenne. Ilyen befektetésekhez a magyar gazdatársadalom általában tőkeszegény. Ezt úgy kellene megoldani, hogy a nagy töke létesítené a telepeket, a gazda pedig fizetné a felhasznált áramot. A gazdának más kötelessége nem lenne, csak ne vonakodjék az újítástól, ne utasítsa ridegen vissza az ilyen eszméket, hanem tegyen próbát és ha a kísérlet bevált: vegye állandóan igénybe. (Folyt, köv.) minden mennyiséget ß Q j 4 Q r Afjnlf a legmagasabb árak ||ullul HUUII mellett vásárol DIÓT Nagykároly, Kölcsey-utca 12.
