Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-22 / 38. szám

Mndennemü ruhanemüek, csipkék» feilöltök, függönyök, teritök, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után való festés ! I NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE aüfíel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. 13391 bármely kény.és szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. W Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjének 10 eves jubileuma. A cim, melyet eme szives megem­lékezés fölé jegyeztünk, talán nem egé­szen hü kifejezése azon őszinte ünnepi érzületnek, mely vármegyénk népoktatá­sának munkásai és a népoktatás becsét értékelni tudó egyének szivében általában megnyilatkozik azon alkalom kapcsán, hogy üdvözölje Bodnár György kir. tan- felügyolőt, hivatali főnöki minőségében eltöltött 10 évi sikerdus munkásságának határán. Nem hü a fenti cim azért, mert vár­megyénk kir. tanfelügyelőjének szerény­sége ellenkezik azzal, hogy működésének 10 éves múltját, bárha a 10 évi mun­kásság áldásos eredményére boldog meg­elégedéssel tekinthet vissza, ünnepelni óhajtaná. Nem is az ö jubileuma ez kizárólag, hanem a népoktatásé és a vármegyei Népoktatás szolgálatában álló munka­társaké. Tiz esztendő, ha az ember-életen át szorgosan végzett tevékenykedések hal­mazát tekintjük, nem sok idő, ellenben ha a tiz esztendei munkásság és ügy­buzgalom eredményének akkora sorozatát látjuk, mint aminö Bodnár György kir. tanfelügyelő 10 éves munkaszorgalmát dicséri, akkor kell, hogy őszinte tisztelet­tel üdvözöljük Öt mindazok, kik a nép­nevelés értékét, célját ismerjük, a magyar­ságnak szeretetét érezzük, népünk műve­lődését, s boldogulását óhajtjuk, az egy­séges magyar nemzeti érzés megteremté­sét és fejlesztését, mint szeretett hazánk népe boldogulásának és erősségének fundamentumát, munkáljuk. A tanítóság szeretve tisztöli, mert benne, nemcsak a hivatali főnököt, a példaadót, az ügybuzgó és nagy szaktu­dással birő egyéniséget becsüli, hanem a munkásság igazságos bírálóját, a jóaka­rót, ki a tanítói kar javáért is fáradni, kedves kötelességének ismeri. Fiatalos lelkesedéssel, erős akarattal és nagy munkakedvvel vette át ezelőtt 10 évvel vármegyénk népoktatásügyének vezetését, s az a szellem, melynek jegyé­ben fáradhatatlanul dolgozott és dolgozik, a tanítói kart is áthatja és irányítja. Tagadhatatlan, hogy az utolsó tiz év alatt vármegyénk népoktatásügye az egész vonalon fellendült. Hosszadalmas volna mindama nagyértékü kulturmunka fényes eredményét részletezni, mely az ő alkotó és szervező képességét dicséri. Több mint 100 újonnan szervezett kulturális intéz­mény, — beszédesen magasztalja Bodnár György kir. tanfelügyelő lankadatlan mun­kásságát és hazafias érzületét. Alkotásának legszebb gyöngye a megyei tanítók fiú- és leánynevelő inter- nátusa, melynek lélesitéséért a megyei tanítóság mindenkoron hálával adózik. Legyen Isten áldása hazafiasai! lelki- ismeretes ügybuzgalmán, melynek nyo­mán, vármegyénk népének boldogulása folytán, édes hazánk javára is üdv íakad. Nagykároly város katonaságot kap. Lapunk legutóbbi számában meg­emlékeztem arról, hogy városunkba ka­tonák jönnek. A „SzatmármegyeiKözlöny“ f. hó 19-iki számában szintén közöltem, hogy városunk katonaságot kap Mindenféle találgatások és minden­nemű félreértések megakadályozása és meggátlása céljából ezennel ünnepélyesen kijelentem, kinyilvánítom és szokásom ellenére közhírré teszem, hogy azon tény­körülmény, hogy Nagykároly város kato­naságot kap, elsősorban és kizárólag dr. Falussy Árpád városunk, Szatmárvárme­gye és Szatmár-Néineti szabad királyi város volt főispánjának egyedüli és kizá­rólagos érdeme. Az ő agitációjának és fáradtságot nem ismerő, magát a mun­kában nem kímélő buzgalmának és utánjárásának méltó jutalma lesz a katonáknak városunkban való elhelye­zése. Köszönet neki érte. íme megláthat­ják mindazok, akiket illet, hogy ő váro­sunk iránt milyen igazi jóindulattal vi­seltetett a múltban, s viseltetik a je­lenben is. A városi honvédlaktanyában nem lehet a katonaságot elhelyezni, mert ott vöröskereszt kórház van. Bajos dolog lenne a beteg, üdülő, sebesült katonákat a kaszárnyából kihelyezni akkor, mikor a katonaság, mit városunk kap, — a ka­szárnyában — ha az üres is volna, nem férne el. Tehát a lakosságnak bele kell tö­rődni abba, hogy a katonaság a város­ban, a lakosság házaiban lesz elhelyezve. Gondoljuk meg, hogy ami katonáinkról van szó és hogy ami fiainknak is milyen jól esett idegen városban a barátságos fogadtatás és az emberséges, humánus eljárás. Ez kölcsönösen megy mostan, ezen vad, iszonyú, vérengző, fékevesz­tett, szinte szűnni nem akaró, végtelen hosszúra nyúló, keserves, kínos, fájdal­mas háborúban. Vigasztalódjunk! Ne fe­ledjük el: „Velünk van a jó Isten!“ Ö megsegít bennünket, édes mindnyájunkat. Mikcsa János. Hirdetések jutányos áron felvétettnek lapunk kiadóhivatalánál. HÍREK. Meghívás 10125—915. k. sz. Nagyká- roly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1915. év szeptember hó 26-ilc napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1815. szeptember hó 2). Débre- \ czeni István polgármester. Tárgysorozat: 1. Je- i lentés a képviselő:eslüléthén beállott vá tozás­ról. 2. A kereskedő-társulat és ipartéslület I indítványa a városban katonaság elhelyezésé- ; nek kérelmezése iránt. 3. Jelentés arról, hogy . a vármegyei törvényhatósági bizottság a gyám­pénztári tartalékalap résiére 40000 K névér­tékű állami járadék kölcsön kötvény jegyzésére vonatkozó 69—915. kgy. sz. véghatározatot jóváhagyta. 4. Jelentés arról, hogy a szervezeti j szabályrendelet módosítására vonatkozó 42— 915. kgy. sz. véghatározat vm. törvényhatósági bizottsága áltai jóváhagyatott. 5 Jelentes arról, hogy az 1914. évi rendőrségi államsegélyből i fel nem használt 3611 K hova íorditása tár- I gyában hozott 45—915. kgy. sz. véghatározat a vm. törhatósági bizottsága által jóváhagya­tott. 6. Jelentés arról, hogy az 1915. évi rend- I őrségi államsegély címén kiutalt 12000 K fel- j használására vonatkozó 22—915. kgy. sz. { véghatározat a vm. törvényhatósági bizottság | által jóváhagyatott. 7. Belügyminiszter ur 111. fokú határozata a lícssuth-utca nyugati olda­lán a telektulajdonosok költségére aszfalt járda építősére vonatkozólag uj határozat hozatal iránt. 8. Szokolovszky Lajos anyakönyvvezető helyettes kérelme az árvaszéki iktatói stb. teendők ellátásáért 240 K munkadíj megálla­pítása és kiutalása iránt. 9. Nagy Lajos és t trsai városi alkalmazottak kérelme dragasági pótlék iránt. 10. Szabó Gyula polg. leányiskolái szolga kérelme fizetésjavitás iránt. 11. A vá­rosi rendőrök, hajdúk slb. kérelme a csizma pénz felemelése iránt. 12. Özv. Géczy Ferencné j Gencs-utcai telkéhez csatolt utcaterület kárta*- I lanitási árának megállapítása. Csaba Adorján főispán kitüntetése. Ferencz Szalvátor tőherceg, mint az Osztrák- Magyar Monarchia Vöröskereszt-Egyleteinek ved- nök-helyettese, Csaba Adorján Szatmármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánja, a szatmárnémeti megfigyelő állomás miniszteri biztosának a katonai egészségügy körül a há­borúban szerzett különös érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadiékitményes díszjelvényét adományozta. A tanfelügyelő 10 éves jubileuma. Bodnár György kir. tanfelügyelői hivatali fő­nökségének 10 éves évfordulóját ünnepli a me­gyei tanítóság. Tizesztendei alapos, lelkiismetes, nagyértékü kulturmunka, amit Bodnár György végzett. 62 uj állami iskola, 27 állami óvoda, 7 önálló gazdasági iskola, 3 polgári iskola, mintegy 7 millió korona beruházási és 9 millió személyi kiadással a mértéke azon nagyarányú szervező munkának, mely itt tiz éven át folyt. Az iskolákban uralkodó hazafias szellem, rend és pontosság a tanfelügyelő gondosságát, ha­zafias érzületét dicsérik. Az ő bölcs vezérlete alatt sokat haladt megyénk oktatásügye az utolsó 10 év alatt, s méltán remélhetjük, hogy az alapozás munkája után elkövetkezik a teljes kiépítés ideje is. Érdemeit külön cikkben is méltatjuk. Haláleset. Gyene Béla volt városi tiszt­viselő, utóbb az Ecsedi-láp lecsapoló társulat szorgalmas, közkedvelt tisztviselője munkás életének 60-ik évében f. hó 16-án hosszas szenvedés után elhunyt. 17-én nagy részvét mellett tették örök nyngalomra. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrára adományoztak: Schönfeld Lázár főrabbi 2 K, Izr. anyahitközség (st. quo ante) 10 K, Izr. Szentegylet 10 K, Izr. Komasági-Egylet 5 K, Izr. Nőegylet 10 K, Izr. Ifjúsági-Egylet 10 K, Talmud Tora 5 K, összesen 52 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom