Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-08 / 14. szám
V NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE természetes ásványvíz gyógyhatása _ _ hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra kü'd a bikszádi fürdőigazgatóság. A gyűlés lefolyásáról a következők-j ben referálunk: A kv^gyalés 'megnyitása üiári városi lő- jégyeö felolvasta Miklóssy István hajdudOfogi göi’. kath. magyar püspök köször'iö-iratát, mely- lyel a város üdvözlését köszönte meg a bomba- i merénylet alkalmából történt szerencsés meg- * menekülése fölött. Ugyancsak főjegyző olvasta) a polgármester 1912. évi esemenyi és statisztikai jelentéséi'. A képviselőtestület ludomásul vette ugv az ’elszalasztott püspök meleghangú köszönő-levelét, mint a '.polgármester eseményekben vérszegény múlt évi jelentését. Bing Mór képviselőtestületi tag elhalálozása felett a közgyűlés jegyzőkönyvi részvétét fe- [ jezte ki, egyúttal intézkedett, hogy helyére Rácz Demeter sor szerinti virilis meghivassék a képviselőtestületije. Tudomásul vette a közgyűlés az 1913. évi gyámpénztári számadás megvizsgálásáról szóló árvaszéki jelentést, valamint annak bejelentő- j sét, hogy a múlt évi városi zárszámadás elke-1 sziléséhez 60 nap haladok adassuk. Olvastatott Vida Antal városi végrehajtó nyugdíjazására vonatkozó bizottsági jelentés. A nyugdij-bizotiság Vida Antalt, a bemutatott tiszti orvosi vélemény alapján, 20 évi szolgálat után véglegesen nyugdíjazta. Megállapított részére össznyugdijként évi 1360 korona kijárandóságot. Varga Endre képviselőtestületi tag felszólalt a kérdésnél es indítványozta, hogy Vida Antal munkaképessége vizsgáltassák felül, mivel félő, hogy a tömeges és könnyű nyugdíjazások igen sok terhet rónak a városra. A kérdést szavazás utján döntöttek ed, mikor is a nyugdij- bizottság előterjesztese 21 szavazattal 13 ellenében elfogadtatott. Nagy Gáspár városi rendőrbiztosnak a képviselőtestület kérelme alapján, betegségére való tekintettel, 1914. febr. hó 26-tól számítódó három havi szabadságot adott. Kisebb jelentőségű illetőségi és kisterületü kisajátítási ügyekben hozott' határozatok után a közgyűlés deli 12 órakor veget ért. Adóügyek.*) — Első közlethény. —* Ismerteti t Lévay Béla. 1 Tekintettél tárra, hogy az 1909. évi uj adótörvények részben már eletbe leptek, részben életbeléptetésük elhalásztatok és nagy kilátás! van arra, hogy azok, mielőtt a mindennapi életnek átfognak adatni, alapos revision lógnak j keresztül menni és ennek dacára az általános' adókezelés (adóősszeirás, adókivetés* adóelö- irás és adóbefizetés körüli eljárás) teljesen az uj 1909. ovi XI. t.-c. értelmében lévén esz- közlendő, egy teljesen uj helyzet átlőtt elő, amelyben teljes a tájékozatlanság. Nem lesz tehát érdektelen, ha ismertetni fogom a már életbelépett törvényeket egyenként, vonatkozással a régi törvények intézkedéseire, valamint az életbeléptetni tervezett, d ; u gazdasági nehéz viszonyok erős, nyomása folytán visszavont, illetve revisió alá vett törvényeket azon szempontból, hogy 'mely intézkedései volnának és mily irányban megváltoztfttan-1 dók ?! Mielőtt azonban erre ratérm k, szükségét látom annak, hogy ez 1909. évi XI. t.-c. — adókezelési törvény —. végrehajtása tár-, gyában kiadott 50000—1913. sz. P. M. utasítás fontosabb és a regi gyakorlatiul eltérő intézkedéseit megismertessem. HÍREK. Kiárusítva lesz olcsó álban 3000 pátr női-, lórii- ós gyermetcípű különféle alakban és színben = 30 napi = határidő alatt Nagykárolyban. Fontos eltérés a régi gyakorlattól az aclóiv kötelező használata. Ezután:, nem keli a félnek az adóbefizetési köoyvefcskrH pénzért ín eg-' venni, mert az állam ezután teljesen díjtalanul adja a félnek és minden évben ad egyet, mivel csuk egy évre van berendezve. Ennek fontosságot ad még azon körülmény, hogy a megállapított adótételek ellen felebbezni — kivéve a III. o. kér. adót, bányaadót és a nyilvános számadásra köt. vállalatok és egyletek adóját — ezen adóiv kézbesítésétől számított 15 nap alatt lehet, nem, mint eddig a kivetési lajstrom — senki által nem tudott — közszemlére ki- ; teleiének határidejétől. Az adókivetési hivatalok és hatóságok a r giek maradtak; t. i.: a főid-, ház-, az I. és i II. oszt. kér. adót, az áh. jöv. pótadót és a fegyveradót, valamint az orsz. beiegáp. pót- adot, a községi Elöljáróságok és városi Adó- \ hivatalok vetik ki; a IV. o. kér. adót, a tőkekamat és jár. adót és a hadmentességi dijat a pényügyigcizgatóságok vetik ki; mig a III. o. kér. adót, a bányaadót és a nyilv. számadásra j köt. vállalatok és egyletek adóját, az adóhiva- ' tali kerületenként működő adókivetö-bizottságok vetik ki. És pedig a III. o. kér. adót 3 évi, a | többi adónemeket pedig mind 1 évi idő- ! tartamra. *) Fent irt cim alatt állandó rovatot nyitottunk, ahol az odavágó kérdések szakszerűen fognak tárgyaltatni és ismertetni. E rovat keretében egyes vitás kérdésekre válaszok is adatnak. A kérdések szerkesztőségünkhöz inté- zendők, Szerk. Két középiskolát végzett fiú, lapunk nyomdájában tanulóul felvétetik. Lapunk olvasóinak, munkatársainak és jóbarátainak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk, A Kenderes-utca — Zsák-utca marad. — A városi közgyűlésből. — A vasárnap tartott városi képviselőtestületi rendes közgyűlésen újból előkerült a Kenderesutca ügye. Ismeretes lapunk olvasói elölt az ottani lakosoknak már több ízben tárgyalt ama kérelme, hogy a Kenderes-utca, mely tagadhatatlanul a varos szivéhez közel áll, melyet nagyszámú iparos polgárság lakik: rendeltessék. E rendezés-mozgalom alatt az utca lakossága kerte az ulea kinyitását, kerte ezután a kocsi-utjának kikövezését, végezetül a gyalogjárójának karba hozatalát. Csodálatosképen egyetlen egy kérése sem ment teljesedésbe. Az utca maradt Zsák-utca, a kocsiulja: feneketlen sártenger és a gyalogjárója : lábficamitó, a legutolsó falu szégyenére váló, töredezett kőszallag. A vasárnapi közgyűlés napirendjére kérte : tűzni újólag Merts László dr., kepviselötestületi tag az utca kinyitásának a tárgyalását. Elnöklő polgármester szerint a napirendre tűzés fizikai okok miatt már lehetetlen volt, azonban a kérdés ind tvány alakjában tárgyalható. Az indítványozó Merts László dr. ezután szóval terjesztette elő a kérdéses ügyet, az utca megnyitásának mostani legkedvezőbb alakulatában, Ugyanis Szilágyi Julia ez utcának megnyithatására, oda vágó telkéből egy hat meter széles és 104 méter hosszú földszallagot ingyen ad át a varos tulajdonába. Ama eset- j ben, ha az utca kinyitásához nyolc méter szélességű terület kellene, úgy a még szükséges ' két méter széles területet a mondott hosszúságban 1000 koronáért adja el a varosnak. Tekintettel azonban más irányban is vergáló telek-disponálásának, ezt az ajánlatát csak ! május hó végéig tarthatja fenn. Éppen ezért indítványozó aktuálisnak tartja a kérdés sürgős megoldását, mert a huza-vona a városra csak anyagi veszteséggel jár. Az { utca lakossága szintén tett már pénzbeli ajánlatot. a kinyitás költségeire, szóval a telajánlott ingyen telek, az utca pénzbeli megajánlása és a város némi áldozatkészsége lehetővé tehetik egy utca jogos kérelmének a gyökeres elintézését. Elnöklő polgármester a garasos városi politika talapzatáról ridegen kezelte eddig is ezt a kérdést s ugylátszik, egy elmakacsolt vélemény alapján most is, ez alkalommal is a merev visszautasítás hangján tárgyalt róla. Az 1914. év költségvetés terhére egyetlen fillért J sem lehet utalványozni — mondotta —, egyet- I len fillért sem lehet elszámolni, mert semmiféle fedezet nincs. Mondja meg a képviselőtestület, hogy a tanács honnan vegye az ösz- szeget, akkor lehet e kérdésről beszélni — folytatta a polgármester — de amíg fedezet nincs, úgy újabb terhet nem bir el a város. Minden gazdának jó tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. Tessék próbavásárlást tenni. Minden munkáért szavatosság vállaltatik. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel NEMES FEBEUCZ oki. kovács és kocsigyártó műhelyét Nagykráolyban (Majtény-utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellett vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó löcsös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, Kibán Sándor-féle vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek, vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcs, sárhányó, spicbogni, kerékagy és minden hozzávaló részek és e szakba vágó munkák.
