Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-09 / 49. szám
XXX. évfolyam Nagykároly. !9l4..c’ecember 9 49. szám. Síi fi NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ TÁ R S A D AJ. M I_H E T I L A P. Xí Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. >. L , Előfizetési árak: Egész évro ............................8-— kor. Fé l évre................................4-— „ Ne gyedévre........................2- — „ Eg yes szám........................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6‘— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bórraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Katonák karácsonya. Az Auguszta Gyorssegély-alap, mely a háborús jótékonyság terén igazán áldásos tavékenységet fejt ki és amely a többi közt szives volt elvállalni a budapesti összes kórházakban a karácsonyi ünnepek rendezését, — elhatározta, hogy Karácsony szent estéjén általában megemlékezik azokról a véreinkről, akik odafenn zordon Északon és lenn délen, ezer veszély es nélkülözés között hősi harcban állanak az ellenséggel. Az Egyesület e célra, úgynevezett Auguszta-csomagokat hoz forgalomba s ezeket szeretetteljes megemlékezésképen eljuttatja Karácsony estéjére minden katonához, jeléül annak, hogy az itthon maradottak nem felejtkeztek meg a harctéren küzdő testvéreikről. Szeretettől áthatott küldeményeivel módot óhajt nyújtani az Auguszta-alap arra, hogy puskaropogás és ágyudörgés köze- zepett is megünnepelhessék hős katonáink a Megváltó születését. A székesfőváros tanácsa hazafias lelkesedéssel karolta fel ezt az eszmét és bizalomteijes reménnyel kéri városunk hathatós támogatását is arra, hogy a tervnek hatáskörében minél több hívet szerezzen. Talán nem szükséges bővebben fejtegetnünk az erkölcsi szükségességét annak, hogy ezen az estén minden magyar együtt élezzen. Aki otthon a családi tűzhely melegében töltheti el a szeretet ünnepét, gondoljon a harctéren küzdőkre. És hős katonáink is hadd tudják, hadd érezzék, hogy az itthonmaradottak nem feledkeztek meg róluk. Hadd jusson minden katonának valami a szeretet adományából. S hogy ez óhaj valóra váljék: a célból országos gyűjtést indit. Az Auguszta Gyorssegély-alap mint kezdeményező 25000K-val jár elől, Budapest székesfőváros 15000 K-át adott e célra. A had- segélyző bizottság a gyűjtést megindította nálunk is. Egy-egy Auguszta-csomag ára 3 korona. A gyűjtött összeget az Auguszta-alap központi irodájába küldik. Ez a központi iroda a mintacsomagot azonnal elküldi, amint a helyi bizottság kívánja. A szép és hazafias eszmét mi is ajánljuk a nagykárolyi nemesszivü közönség jóindulatába, tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a harctéren küzdő véreink Karácsony estéjét igy avatjuk számukra legméltóbban a szerető megemlékezés ünnepévé. Abban a szent reményben élünk, hogy Nagykároly ezen a téren sem fog háttérben maradni. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap d. e. a városháza tanácstermében évnegyedi rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester d. e. 10 órakor üdvözölvén a nagyon gyér számban megjelent képviselőtestületi tagokat, jelentette, hogy a szabályrendelet alapján kellett a mai rendes közgyűlést Összehívni. Napirend előtt jelentést tett a termények maximalis árának megállapítása céljából alakított bizottságban való részvételéről és az árak megállapításáról, megjegyezve azt, hogy ezen ármegállapítás f. hó 11-én lép életbe. Áttérve a napirendre : A képviselőtestület minthogy a jövő évi költségvetési, előirányzat törvényhatóságilag I még jóváhagyva nem lett, a költségelőirányzat végrehajtását elrendelte és a városi tanácsnak az utalványozásra a jogot megadta. TÁRCXA. mmA szuezi csatorna. Szomorúan aggódva tekintenek most Londonban a keskeny tengerszoros felé, amely Ázsiát Afrikával összeköti. Ez a kulcsa az angol világuralomnak, ezzel össze van forrva Egyiptomnak és Ázsiának birtoka, nem csoda tehát, ha az angol admirali- tás hadihajókat és csapatokat küldött a fontos összekötő útra, mert az izlám világa is kardot rántott, hogy lerázza magáról az angol igát. A szuezi csatornát, a XIX. század legnagyobb technikai csodáját 1869. november 19-en nyitották meg. Európa minden uralkodóháza képviselve volt a megnyitáson, amely fényes ünnepségek között ment végbe. Az akkori idők legnagyszerűbb technikai vívmányáról volt szó és a khedive 20.000,000-t küldött csupán a megnyitással kapcsolatos ünnepségekre. A csatorna építési munkái 10 évig tartot- ! tak és Lesseps Ferdinand volt az egésznek a tervezője, 25,000 munkás dolgozott a csatorna építésén. Eleinte benszülött egyiptomiakat alkalmaztak, de ezek nem bírták a nehéz földmunkát a tropikus talajon és sorra belehaltak, mire európai munkásokat kellett hozatni, ami természetesen megsokszorozta az építési költségeket. Nagy baj volt az is, hogy köves talajon nem találtak ivóvizet és naponta 8000 frankba került a munkások ellátása vízzel, ami úgy történt, hogy 1600 teve vizes kannákkal megrakva szállította a munkásoknak a vizet. Ezen a bajon csak 1863-ban segítettek, amikor az édesviz-csatornával elkészültek. 1869. március 18-án egyesültek a középtenger hullámai a sóstenger vizével és ezzel befejeződött egy hatalmas munka, amelyen már : Fáraó idejében kezdtek dolgozni. A szuezi csatorna hossza 160 kilométer, szélessége a felszínen 60—110 méter, a fenekén pedig 22 méter, a mélysége pedig 8 méter. — 1899-ben kiszélesítették a fenekét 90 méterre, a mélységét pedig 10 méterre. Az egész csatorna építése 380 millióba került, ebből 260 milliót egy részvénytársaság fedezett, mig a többit a khedive vállalta magára. A csatorna most egészen az angol kormány kezében van. Minden átutazó 10 frankot fizet az átkelésért, a podgyászért pedig tonnánként 9 frankot. A szuezi csatorna egy nemzetközi szerződés értelmében, minden nemzetnek rendelkezésére áll, de Anglia, — mint mindenütt, — itt is tulteszi magát a szerződéseken és j népjogokon és úgy kezeli a cs torna területét, I mintha kizárólag az ő tulajdona volna. Mindennemű ruhanemüek, csipkék* feilöltők, függönyök, térítők, sző* nyegek legtökéletesebb festéseBőrkabátok, keztyük festése. ! Minta után való festés I I Heúffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utea 59. ármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek