Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-14 / 41. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE nyien alárendeltjei egy magasabb szempontnak, amely a hadviselés ideje alatt az országban higgadt, férfias közhangulatot parancsol. Se kiváncsiak ne legyünk olyan hírekre, amelyek a nyilvánosság elé nem jutnak, se pedig mások kíváncsiságát ezzel ne szolgáljuk. Hiszen, ha van is eset arra, hogy a háború egyikmásik részletét, kevésbbé fontos eseményét a hadvezetőség nem adja mindjárt a közérdeklődés elé, — ezt se szeszélyből teszi, hanem komoly, jelentős érdekekre való tekintettel és ezeket az érdekeket nekünk, a polgároknak is tisztelni keli. A legtöbbször azonban nem ilyen hírek röpdösnek, hanem egészen alap nélkül való rémképek, olyanok, amelyek valószínűtlensége az első pillanatban szembeötlő, amelyet azonban a közönség egy része mégis hajlandó készpénzül fogadni, — talán ép azért, mert nem tudni, kitől, honnét erednek. Fölemelt fővel járjanak a polgárok egymás között és ne összedugott fejekkel ; ahogy a katonának szenfirása a parancs, előttünk szentirás legyen, amit a hadsereg intézői számunkra közölnek. Annyival inkább bizhatunk és megnyugodhatunk ebben, mert ami hadvezetőségünk eddig egyetlen betűje se hajlott el a valóságtól, nem túlozta a győzelmeket és nem burkolta el a hadjárat nehézségeit. És ha polgári teendőinket nyugodtan végezve, lelkűnkön erőt vesz egy pillanatra az izgalom, az elfogódottság, a bizonytalanságnak egy-egy hulláma, — zárjuk ezt magukba s ne igyekezzünk azzal másoknak is nehéz perceket, napokat szerezni. Az ország, amelyért katonáink drága vérüket ontják, legyen a viselkedésében teljesen méltó hozzájuk, méltó az ö hősi harcaikhoz, vitézségükhöz, önfeláldozó készségükhöz! Tie vásároljunkfrancia és angolgyártmányt! Lehetőleg csak magyar árut vegyünk! Fejedelmi rokonok hadjárata. A háborúskodó rokonok. A fejedelmi házasságoknak egy időben nagy jelentőségük volta házasságot kötő fejedelmi személyek országainak hatalmi helyzetére nézve. Legalább is világszerte ez volt az államférfiak nézete és valóban volt idő, mikor pl. Ausztria sokat köszönhetett uralkodóháza szerencsés családi politikájának. De az utóbbi évek eseményei és különösen a most kitört világháború azt bizonyítják, hogy a fejedelmek rakonsága korán sincs akkora befolyással a világtól téliéi mi események alakulására, mint némelyek hitték. És hogy ez igy van, arról mindenki meggyőződhet, aki utánna néz: milyen rokonságban vannak egymással a háborúskodó uralkodók. Kezdjük a németek hatalmas uralkodóján. II. Vilmos császár közeli rokona György angol királynak; mindketten unokái Viktória angol királynőnek. Vilmos császár anyja, III. Frigyes császár felesége ugyanis Viktória királynő leánya volt és testvére VII. Edwárd angol királynak, akinek a fia az angolok jelenlegi királya, V. György. Az orosz cárt is szoros rokoni kötelék fűzi az egyik német uralkodóherceghez. . A cár felesége, Alexandra Feodo- rorna ugyanis hesseni hercegnő és a jelenlegi uralkodó: Ernő Lajos hesseni nagyherceg nővére. Miklós cár és Vilmos császár azonkívül sógorsági viszonyban vannak egymással. VII. Edvárd angol király ugyanis nagybátyja volt Vilmos császárnak. De nagybátyja volt a cárnak is, amennyiben felesége és a cár anyja — Alexandra és Dagmar dán hercegnők nővérek voltak. Dagmar hercegnő Oroszországban a Mária Feodorovna nevet vette fel. Ö, az anyacárnő, dacára germán származásának, a pánszlávizmus hive. Az anyacárnö és VII. Edvárd király közt való rokoni viszony folytán a cár is rokona a német császárnak. Egyébként mindenki tudja, hogy a cár ereibe német vér folyik és bár a cári ház neve: Romanow-ház, valójában a Holstein Gottorp-ház tagja az orosz cár. Csak a szláv fejedelmek házassága van befolyással még ma is államaik sorsára. Péter szerb király Miklós montenegrói király veje. A montenegrói király másik két leányát pedig orosz nagyhercegek vették nőül. Az idősebb, Militza, Nikolajevics Péter, a fiatalabb, Anasztázia hercegnő pedig az orosz h idsereg fő- parancsnokának, Nikolajevics Miklós nagyhercegnek a felesége. Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egylet nagykárolyi fiókjának ! hírek Zenés mise. A helybeli főgimn. ének- és zenekara f. hó 18-án, vasárnap 8 órakor zenés misét ad elő. Károlyi Mihály eljegyzése. Az ellenzéki pártok vezere, gróf Karolyi Mihály eljegyezte néhai gróf Andrássy Tivadar és Zichy Eleonora grófnő, jelenleg gróf Andrássy Gyu- láné gyám leányát, Katinkát. A pártvezért eljegyzése alkalmából számosán keresték fél szívélyes üdvözletükkel. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ujfalussy Jolán helybeli állami óvónőt, hasonminőségben a bácsi állami ovódához helyezte át. Uj ügyvéd. Dr. Somossy Miklós ügyvéd- jelölt — városunk szülötte — s lapunk kitűnő tollú munkatársa, az ügyvédi vizsgát f. hó 8-án Budapesten kitüntetéssel letette. Szívből üdvözöljük ! Halálozás. Cray József esomaközi ref. lelkész okt. hó 10-én életének 75 ik évében el- 1 hunyt. Halálát neje, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 12 én ment végbe. A németek. A németek óriási erejét szépen fejezi ki a német nemzet szimbóluma: a királyi tölgy, j Az okos megfontolásukat pedig legkedvesebb közmondásuk : — Eile mit Weile! Módjával siess! Ezért ki is csúfolta őket a heveskedö XII. Károly, aki gúnyolódva jegyzi meg róluk: — Vigyázzatok, a németek most azon tanácskoznak, mit kellett volna tegnap tenniök ! Hanem a németek nem adtak erre a gúnyolódásra semmit: ök csak haladtak tovább a maguk utján. Valaki megjegyzi a németekről, hogy ők Európa legerkölcsösebb népei; azért a németek átlag a leghosszab életűek. Nagyon szeretik az anyanyelvűket, még jobban a hazájukat; mert a nyelv és a szív egymáshoz közel állnak. Mikor bizonyos áramlat Hndult meg a német irodalomban, hogy a gót betűket jó volna fölcserélni apraktikusabb latin betűkkel, Bismarck erélyesen tiltakozott a németek ezen privilégiumának elsikkasztása ellen, azzal érvelvén, hogy aki meríteni akar a német forrásokból, az tanuljon meg németül Írni és olvasni. A franciák sohasem szenvedhették a német szomszédot (mint ahogy a báli cipő ki nem állhatja a keményszáru csizmát) s rajtuk különösen bevált a régi mondás, hogy az államok szótárában a „szomszéd“ és „ellenség“ szinonimák. Mikor Skael aszony megírta „de 1’ Állemagne“ cimü munkáját a németekről s bemutatta benne a német karaktert, Napoleon haragjában fölkiáltott: — Ge livre n’ est pás francais ! — Ez a könyv nem francia mü! Ami más szóval annyit jelent, hogy a jo francia hazafi vagy honleány jót nem mondhat a németekről. Viszont persze a német sem szereti a franciát, könnyüvérüsége miatt; de az oroszt sem. Az oroszban utálja a szláv csúszás-mászást, mig hatalomra nem jut s a despotizmus- ra való hajlandóságot, ha már hatalomra jutott. Utálja továbbá a orosznak lustaságát, háza tájékának, ruházatának piszkosságál, gyűlöli szava nem tartását és módfölötti érzékiségét. Mert a német tiszta, szorgalmas, tisztelettudó és és kötelességteljesítő. Szereti a tisztaságot s adott szavát, mint drágakincset őrzi és megtartja. Egy német utazó a múlt századból csodálkozik azon, hogy Prágában (ez is szláv) harminc táncbódét talált, dacára a lapos orroknak! Lám Tacitus germánjai — az atlétater- metü, nagy kékszemü és aranyhaju északi németek — tánc helyett inkább dolgoznak. Tacitus nagyon szerethette a germánokat, mert többek között ezt irja róluk; — Nulios mortalium armis aut fide ante Germanos esse 1 Vitézségre és hűségre nézve senki sem állja ki a versenyt a germánokkal. Tehát — büszkék lehetünk szövetsége- Isünkre! Viribus unitis ! Diák Antal. Pártoljuk a hazai ipart! Mindennemű ruhanemüek, csipkék’ feilöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. I ! Minta után való festés I I Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban. Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek 3