Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-26 / 34. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. augusztus 26. 34. szám Y ÉS VIDÉKE Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egé^ évre ......................8-— tor. Fé l évre ......... 4-— „ Negyedévre...................8- — „ Egyes szám.........................— -20 Ta nítóknak egész évre . . 6*— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Br. Adier Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“.----------—— .........— 1 ■ Sz erkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérnientetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilltéf sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Diadalmas hangok a győzelem szárnyán. Régi regös idők csatakürtjének ércszava zendül ; régi regős idők csatakürtjének szellő szárnyán szálló bugását visszhangozza Kárpát szent bércének hófödte orma! Az alföldi szép nagy ró- naság színes szirmú virága sóhajtozva néz a fenyves magaslat csúcsára, irigyelve a kilátás nagyszerűségének határ tálán sikját, hol acélos karok lengetik a lobogó zászlót diadalról-diadalra, hol magyar hontivér piros szökkenése teszi termé-j kénnyé a barna föld göröngyének szürke térségét. Porban alvó hősök szentelt szive dobban; lángoló lelkűknek felettünk szállása kardok acélját villantatja meg erővel ékes kezeinkben. Lovak lába torpan. Megdobban a föld szive . . . Háromszinü lobogó selyme szárnyal. Mámortól ittas a levegő . . . Mám őri tó szellő cső kos suhan ása pirosra festi az arcok halaványságát! Acélos karok ereje dicsőség zászlóját tűzi várbástya fokára . . . Nyári nap aranyló sugara hadak utjának vérző mezejére néz csodatelten ! .. . Mosolygó csillag reszkető fénye alvó hősök színes álmára vigyáz ! . . . Halvány hold világán üzenetek kelnek, üzenetek n állnak ! . . . Honszerelem tüzébeu emésztődik a | szív . . . vérlocsolta göröngy barnaságától kap szárnyalást az ihletett lélek! . . . Kondul a testvéri szent ölelkezés csodás melódiáju órája nagy találkozóra!. . Jeltelen hantok süppedéke nyilik. Kaca- gányos hősök lelke ébredez! A szem villámokat szór, a kar halált osztva vág ! . . . „Ez, ez az év csodáknak éve, Regehősök láttatnak élve Minőkről, álmodtunk csupán ; A történetijén mind mi fényes, Szörnyű, dicső, nagy, ünnepélyes Következik egymásután !" Himnusz saram a szárnyai a kék égben. Imával megtelt a levegő! Áldás kivánág minden ajkon! Érezzük, csodásán -érezzük hazánk földjének csodákat mivelő varázsát, s úgy szeretjük barna göröngyét; temetője hantját; délibábos rónája egyenességét; bokorkoszoruzta bérce magasságát ! Az eget, mely rá borul, a felhőt, mely rá nevet ; a virágot, mely .érte hervad el!! Szeretjük, lelkesedünk «rte s neki adjuk az erőt, mely karunk :?i-\ogitja ; az érzést, mely szívünk melengeti; a lángot, mely lelkünket hevíti; a pirosló vért, mely ereinkben csörgedez ! ! ! Bömbölj hát ágyuk haláltszóró torka! Sivits hát puskák tüzének villámot lövető lángja ! Szikrázz hát világlón kardok acélja! Dübörögj hát föld torpanó paripák patáinak tovaszálltán ! Lengesd lobogó selymét zászlóinknak száguldó zivatar! Szegezd sugaradat seregünk elejének tüztengerü nap bámulva csodáltán! Vedd szárnyaidra világjáró hir dicső daliák félisteni tettét. S itthon ! . . . Teremj virágot magyar mező! .. . Köss koszorút sok-sok gyenge kar! S itthon! Reménykedve várj édes anya! . . . Rebegj imát vonagló ajak!.. Szem, légy fényes köny borújától! S itthon! Kulcsolódj össze kicsi kéz !... Dobbanj hazavárón kicsi szív! . . . S hozd csókos álom lágy karjaidon, kit virággal várunk, kis karunkba zárunk!!! Kürthy Károly ref. vallástanár. Két szép fedeles és három nyitott kocsi, 5 darab nagy, erős, igás és két törek- hordó szekér mind használtak, de teljesen kifogástalan jőkarban levők, valamin több uj kocsi és szekér minden elfogadható áron eladók Nemes Ferencznél Nagy-: károlyban, Majtény-utca 4. szám alatt. £ , I öüs j „Az Isten akarata teljesüljön ; azt hiszem, végem van.“ Ezekkel a szavakkal fejezte be életét. Öszentségének lelke visszatért Urához. Mint Mózesnek a Mindenható akarata szerint, őneki sem adatott meg, hogy az igazság diadalának még földi életében lehessen tanúja. Mint Mózes az ígéret földének küszöbén, a szentséges atya az igaz népek diadalának küszöbén adta vissza lelkét Teremtöjének. * Tizenegy éven át ült X. Pius Szent Péter székén s tizenegy éven át kormányozta erős és biztos kézzel az Egyház hajóját. Az egyszerű nép fia feljutott a legmagasabb polcra, ahová királyok és császárok is csak tisztelettel lehajtott fővel tekinthetnek fel s ebből a szédületes magasságból hosszú esztendőkön át a lelkek millióinak üdvén munkálkodott. Amikor a pápai tiarát a fejére tették, Sarto Józsefből X. Pius lelt s ettől a perctől fogva egészen az utolsó percig mint Krisztusnak egy minden tekintetben méltó helytartója viselte a legmagasabb méltóságának szép, de nehéz felelősségteljes terhét. Őszentsége 1835. junius 2-án született Gastelfrancolol nem messze egy festői fekvésű felsőitáliai falucskában. Elemi iskoláit Riesében végezte. Tizenkétéves korában atyja inasnak akarta beadni, de a falusi plébános és édesanyja rábeszélték, hogy iskoláztassa fiát. A kis Sartó József csakhamar első lett a castel- francoi kollégium növendékei között. A papnöveldében Giacombo Monico, Velence akkori bíboros patriarchája juttatta be. A páduai szemináriumba töltött évei alatt veszítette el atyját, de a kis riesei házban tovább folyt az j élet. Édes anyja varrással kereste meg kenyerét s a keresetet Giuseppe azzal toldotta meg, 1 amit ösztöndíjából megtakarított. Az 1858. év szeptember 18-án szentelték pappá és másnap mutatta be első szentmiséjét. Ezután Tombo- lóba küldötték káplánnak, ahonnan 1866-ban Trevisolba hívták, a püspöki székhelyre, hogy ott Szent Antal napján szentbeszédet mondjon. A következő évben a püspök Salzanóba plébáAz összes nyári kelmenj donságokból gyönyörű választékkal szolgál