Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-26 / 34. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Legszebb ruhátisxtitás Vegyileg száraz utón HűfinJer Pűi ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gyárában Felvételi üzlet: N a g y h á r o l y, Széchenyi-utca 43. szám. nosnak nevezte ki. Itt 25000 korona adósságából kórházat szerelt fel, amit mikor püspöke megtudott, Trevisoba kanonoknak nevezte ki. A püspök halála után kanonoktársai öt választották meg vikáiiusnak, majd XIII. Leó kinevezte mantuai püspökké, majd 1893. junius 12-én bíborossá és velencei patriarchává nevezte ki a konzisztórium. Innen választották meg a Szentlélek sugal- mazása folytán 1903. augusztusában pápának. * Mélységes megilletődéssel és gyásszal fogadják annyi milliók lelkiatyjuknak halálát. A magyar dragonyosok a nagykárolyiakkal. — Saját tudósítónktól. — A múlt hét folyamán német dragonyosok jöttek a városunkba. Az egész ezredet magyar hagyományos szívességgel fogadta a város egész közönsége és az a pár nap, mely őket ideköti hozzánk, máris egész otthoniasakká tette őket. Egy intimebb kapocs van a városunkban időző dragonyosok és a nagykárolyiak között, amennyiben közöttük tözsgyökeres magyar fiuk is vannak. A régi magyar kivándorlók, a Csángók, Bukovinába telepitett ősök ivadékai ezek a fiuk. Ismeretes, hogy a tizennegyedik században történt az erdélyrészi Csik és Udvarhely község es vidékéről a telepítés, mely megismétlődött Mária Terézia hosszú, dicsőséges uralkodása alatt. Hét magyar falut telepítették akkor Bukovinában és pedig Andrásfalvát, Istenfogadj, Istensegits, József-falvát és Magyar- falvát. Ezekből a falukból való magyar fiuk a most nálunk, Nagykárolyban tartózkodó dragonyosok legénységi állományában levő hadfiak. Kedves és rokonszenves ötlet volt, hogy ezeket a magyar fiukat a helybeli társaság felkarolja, megvendégelje. Múlt szombat este a nagykárolyi hazafias társaság egy része vendégül látta ezeket a magyar fiukat a katholikus legény-egyesület kedves otthonában. Este nyolc óra tájban gyülekezett a társaság. A dragonyosok meghívott magyar legénysége, mintegy huszonnyolcán a vendéglátó polgársággal helyet foglaltak a terített asztaloknál és kellemes, hazai tárgyú eszmecserék közepette kellemesen telt az idő. Az ezred tisztikara részéről is megjelent küldöttség, közöttük egy magyar fiú is, kiket a polgártársaság meleg ünneplésben részesített. A magyar fiukat Tirkanits József állami tanító üdvözölte és köszöntötte fel meleg tónusu beszéddel a vacsora folyamán, majd Patek Béla állami polg. isk. igazgató-tanár emelkedett szólásra és a jelenlevő tisztikart köszöntötte fel. Beszédében különösen kiemelte, hogy az ösz- szejövetel jelentősége az egész ezrednek szól, s a jelenlevő magyar fiuk mintegy küldöttséget képeznek, mely szócsövet képez a helybeli társadalom és az egész ezred között. Végezetül Suták István dr. szólalt fel, ki az összejövetel rendézőit Vitek Károly zenetanárt és Orosz György7 szolnoki gimnáziumi tanárt köszöntette fel. A vendégszeretetet a legénység sorából egy káplár köszönte meg, ki különösen hangsúlyozta, hogy otthon megfogják majd mondani a fiaiknak, hogy a magyarországi nagykárolyi magyar testvérek milyen meleg szeretettel fogadták őket. A társaság éjfélutánig maradt együtt, melyen a helybeli honvédség több tisztje is részt vett. Történelmi emlékek „TTlagyarország a monarchia alapja.“ Ez a gondolat nem uj eredetű és az is egészen bizonyos, hogy eredetét nem is Magyarországon kell keresnünk. Sokszor használták az elmúlt száz esztendő alatt ezt a gondolatot különböző alakokban, hol „Magyarorszag legyen a birodalom központja“, hol „súlypontja“, hol „feje", vagy „Budára kell helyezni a birodalom súlypontját“, stb., stb. Midőn 1806-ban Ferenc császárnak le kellett mondania a német császári címről, egy nagy német politikus a következőket irta: „Tervet fogok kidolgozni egy uj osztrák monarchia megalapítására, Becsnek meg kell szűnni fővárosként szerepelni. A székhely Magyarország szivébe fog áttétetni“. 1810 ben pedig maga József nádor ajánlotta, hogy Magyarország legyen a monarchia feje, az uralkodó székhelye. „Ausztria súlypontja Budapesten van.“ E mondást is gyakran használják. Történelmi kútfők szerint e mondás a nagy Széchenyi szájából származik. Előkelő osztrák politikusok is nagyon gyakran hangoztatták ezt, sőt 1863- ban Poroszország részéről is ajánlották e tanács megfogadását Ausztriának. Hogy Magyarország legyen a monarchia alapja, ez a gondolat már bizonyára évszázadok óta kisért, mert már a törökverő, bátor- lelkű Szavojai Eugén 1720-ban azt irta a birodalmi kancellárnak: „ . . . akkor Magyarország lesz az Osztrák-birodalom alapja. Megnyugtatásomra tapasztaltam, hogy a magyar nemzetben megvan a legszebb tulajdonságok egyike t. i. az, hogy nincs az az áldozat, melyet a bennehelyezett őszinteség iránti elismerésből önként fel nem ajánlana.“ Mi, magyarok, nagyon jól tudjuk, hogy ez a gondolat még testet nem öltött; de azt is tudjuk,'hogy nincs messze az az idő, amidőn tényleg „a monarchia alapja Magyarország lesz." HÍREK. A mi ápolónőink. Nagykárolyban 36-an álltak be a vörös kereszt egylet ápolónőinek és dr. Sternberg Oéza korházi igazgató, főorvos és dr. Blum József orvos, lelkesedéssel teli fáradhatatlansággal oktatják őket a legnemesebb emberbaráti kötelesség teljesítésére. Ennek az emberszeretetnek a nevében rajongó bámulattal üdvözöljük hős orvosainkat, aszszo- nyainkat és lányainkat. Nagyszerű a női szív. Ilyenkor, mikor véres veszély kerülgeti em- társainkat, legyen az rokon, jóbarát vagy idegen, a nő szive fájdalmasan, szánakozva vonaglik meg. Egyet dobog ilyenkor a nő szive : segíteni ! És gyönyörű dolog ez. Ápolni az ápolásra szorulókat, bekötni a vérzők sebeit, kedves, meTÁRCZA. Willi király. — Goethe. Fordította: Gindele József. — Ki lovagol a fekete éjszakába ? Az atya vágtat gyermekével Keblére szorítva, keblére zárva. „Miért remegsz, miért rejted arcod gyermekem ?“ „Nem látod atyám a rémkirályt, A koronás dämoni rémkirályt ?“ „Ködfátyol az csupán gyermekem.“ „Kedves kis fiú jöjj velem Tarka virágos mezőn Eljátszom veled kedvesen, Anyám aranyruhába öltöztet.“ „Atyám ! Atyám segíts !* Nem hallod a rémkirály mit ígér ?“ Maradj csendesen, maradj nyugodtan gyermekem, A száraz avarban zizeg a szél szüntelen.“ „Akarsz-e velem jönni kedves gyermekem ?“ „Leányaim várnak téged szüntelen, Leányaim visznek téged éjjel nyoszolyádba, Elringatnak téged, dalolnak neked, Táncolnak veled.“ „Oh atyám 1 Oh atyámé Nem látod a rémkirály leányait ott a homályban?“ „Látom gyermekem.“ Öreg fűzfák hajladoznak ott árnyékosán. „Szeretlek, elbűvöltél, És ha nem jösz elragadlak.“ „Atyám \ Oh atyám !* A rémkirály kínoz — Oh jaj ! a rémkirály Elrabol engem.“ %1 Megborzad az atya, Villámgyorsan vágtat, Elalélt kis fiát Keblére szorítja, keblére zárja. Otthon van már — Fáradtan, kimerültén — várva — Holt gyermekét keblére szorítva Keblére zárva. Száz év előtt. Száz év előtt is a háború lángjai kígyóztak végig Európa testén. A mester, aki e világháborút szította, Napoleon volt. S ellene szövetkezett két császár: az orosz és az osztrák, meg egy király, a porosz. Körülbelül száz éve, hogy a három szövetséges monárka Pesten találkozott. Történt ez 1814. október 25—28-án. Az akkori Pestnek volt vagy 40.000 lakosa. Ma csaknem egy millió. Ilyen arányú fejlődés* mutat nálunk száz év. Bízva álljuk meg helyünket. Akkor, száz év előtt Istenem, mily szegényesen ment minden 1 Pest szörnyen készült a három fejedelem fogadására. A rettentően poros, persze még kövezetlen utcákat reggeltől estig kannával locsolták. Drótokat húztak az országút házacskáinak homlokzata előtt s lampionokat akasztottak ki. (Akkor még túlnyomó volt a földszintes ház.) Október 25-én délután négykor jött meg „a felséges burkos király“ : Frigyes Vilmos, egy órával később Sándor cár. Nyílt hintón vitték az uraságokat végig a városon, ami nem nagy utat jelent, mert akkor az a hely, ahol ma a Nemzeti Színház épült, már a város vége volt. Este a magas uraságok megnézték a német teátrumot, ahol a kor hires darabját, a »Hamupipőkét“ adták. Egykorú hazafias krónikások dagadó kebellel Írták le, hogy ez este Ferenc császár huszáregyenruhát öltött. Ez a magyaroknak tett koncesszió akkor bámulat tárgya volt . . . Az akkori hármasszövetség fejei az első napon sokat tanácskozhattak, mert az egész napi eső következtében úgy sem tehettek okosabbat. Másnap azonban kiderült a nap s a fejedelmek megnézték Pest-Buda nevezetességeit. Ilyen pedig akkor három volt. Az egyik a gellérthegyi csillagvizsgáló, amely épp az évben nyílt meg. Talán mondani sem
