Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-22 / 16. szám
£ XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. április 22. 16. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TÁRS A DAL M I^H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. - Telefon 7 o. Kiadóhivatal: Széchenvi-utcza 37. — Telefon 7G Fél évre . .' .' .' . .' .' 4-— ^r' '^■dier A(*olf Rédei Károly. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlenül Negyedévre .... . T — Laptulajdonos és kiadó: nem fogjunk el. .on ” Hirdetések jutányos áron közöltéinek, c/gyes^ szám ............................... u " a „Nagykárolyt Petőfi-nyomda Részvénytársaság-“. „ Ta nítóknak'jgfrész évre . . 6-— „ Ny utter sora 50 fill. Kéziratok nem adatuak vissza A Gr. Karolyi György-íér rendezesenek kérdésé. Nagykároly, 1914. április hó 20. A babonás emberek hite a múlt, 13-as végű esztendő szomorú eseményei által uj tápot kaphatott. Tényként megállapítjuk, ha nem is a babona elvén, hogy az elmúlt, esztendő a megyére és a városra egyaránt: gazdasági, kereskedelmi és t.r- sadalmi szempontból káros, eredményeket nem termelő, fekete esztendő volt. Az idei év sem kezdődött azonban rózsásan. Az a bomba, mely legutóbb a debreczeni gör. katb. püspökség székházát romba döntötte, úgy látszik siettette egyúttal a székhely kérdésének elintézését is és annak eredménye megfosztotta Nagykároly város közönségét a múlt év mérlegéből áthozott utolsó, cselekvő hátralékának szines álmától is. A püspökség székhely-kérdésének pozitívumából újból aktuálissá lett a Gróf Károlyi György-lér rendezése. A Gróf Károlyi György-tér, vagy népiesen szólva, a piactér rendezése — ha jól emlékezünk — részben annak megvételétől, részben pedig :i püspökség)' székhely kérdésének miként való elintézésétől lett függőbe tartva. Ezek az akadályok most már fenn nem állanak. A piactér a város tulajdonába ment örökáron, a pii-pök pedig nem Nagykároly városát választóba székhelyéül. A város közönsége, tehát teljesen dis- ponálbat a térrel és annak miként való rendezésével. Ritka város van olyan kedvező helyzetben, mint Nagykároly városa, hogy lakterületének szivében olyan hatalmas, imponáló méretű térséggel rendelkezzék. Éppen azért, már városfejlesztés szempontjából sem szabad azt olyan siralmasan elhagyatott állapotban hagyni. E térre torkollik be a város főutcájának szája, a vasúti állomástól való közlekedés főere. Innen nyílik a város két, talán leghosszabb s talán legrendezettebb utcája : a Majtény-utca és a Gencs-utca. Ezen a téren áll Nagykároly város városi mivoltának egy hatalmas pillére: a kir. pénzügyigazgatóság épülete, mely ha még sokáig tart a város vezetőségének pató- pálkodása, csakhamar összeomlik. Ennek a térnek képezi egy befogó oldalát a Károlyi-kastély gyönyörű parkja és erre a térre néz a bronz Kölcsey. Végül ennek a tér egyik nyílegyenes oldalán van a fejlödésképes, viliarendszerü, úgy nevezett: újsor. És most kérdezzük, mi van a téren ? Legegyszerűbben, egyetlen szóval felelhetnénk e kérdésre: szemétdomb. Nem túlozunk. Ez tény. A teret magát, az arra torkoló főutcától a pénzügyigazgatő- sagig, a Gencs-utca felé való elágazással, egy nyomorultul kövezett szűk gyalogjáró szeli át, mely az év háromnegyed részéAz összes tavaszi keimenj donságokból -®si gyönyörű választékkal szolgál RubletzkyKálmándivatáruházaNagykároIy TÁRCZA.-mmJegenyéit. Elnézem őket szobánk ablakából, Ahogy az égbe törekednek távol; Sugárkoronás, zöld üstökök felett Viaskodásban gyakran zúg fergeteg, Szélcsendes völgyet s ezernyi virágját Magoknak mégis cseppet sem kívánják. Minek is annak szinpompás környezet, Ki fiatalon titokban könyezett ?! Emelke-detten, zivatarral küzdve: Többet ér, mint a hétköznapok tüze, Amelynek múltán hitvány üszők marad S vihogva hordja szellő a parazsat. Károlyi Tóth Lajos. A szalon ember és a szenes ember Irta: Kosztka Mihály. Szinte csudálatos, hogy a társadalom különböző rétegeiben milyen homlokegyenesen ellenkezőek a felfogások egy és ugyanazon kérdésről. Ami a darocba takart munkás szivében gyűlöletet és lelkében undort gerjeszt, afölött a szmókingós társaság vállvonitva, gyenge ajkbigyesztéssel surran át. Ami kérges ke?ü napszámos szükes lelkivilágát szilánkokká töri, az a parkétás, perzsaszönyeges világban egy kis izgalom. Ami a vértizzadó rabszolgát esetleg börtönbe juttatja, azt a szalon hőse egy pár napos fess államfogházzal ússza meg. A lélektani miértjét nem kutatom most a hatalmas ellentéteknek, csak a létezésüket bizonyítom. Van két apró történetem erre. Talán nem is történet, csak két halovány vázlat, pár kapkodva összerótt jelenet, de arra talán mégis megfelel, hogy a különböző világban élő egyének ellentétes felfogásait megvilágítsa, íme az első. A szereplő személyek a következők : A férj, a kereskedelmi bank vezérigazgatója. Mint szakember kikiáltott pénzügyi tehetség, mint férj kissé petyhüdt, törődött ember, kinek előrehaladott zsábája van. A feleség, mini asszony, szintén hatalmas pénzügyi tehetség, legalább a férje gyakran mondja ezt, mikor a százféle számlák óriás számoszlopait átfutja és gyenge maliciával mondja ; — Valóban kedvesem, ezer szerencse, hogy az ura a kereskedelmi bank vezérigazgatója s nem a titkára. cipőket vásárolni a már elismert :: Gyerünk CIPŐÁRUHÁZBA Kereskedelmi és Iparbank palota (a Petőfi-nyomda szomszédságában) Egységes áraim a következők: Női fél vegyes cipők ....................................K 4.90 Nő i amerikai legújabb facon (Lag, bagaria sbewro) K 10.50 Férfi vegyes cipők..........................................K 8.50 Férfi amerikai minden min. (Lag, bagaria, shewró) K 13.50 Gyermek-oipők : félcipő 21—25. barna vagy fekete K 2.50, 26—28. K 3.50, 29—34. K 4.50. Amerikai: 22—25. K 3.90, 26—28. K 4.90, 29—34 K 5.90. Mielőbbi látogatást kér Stern Lajos oipöáruháza, Bankpalota.