Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-07-23 / 30. szám

4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE TTCODERN RUHAFESTES MTI IXTV IT n HTVI GALLÉROK QŐZMOSASA BÁRMILY DIV AT SZÍNRE Ij MJ I M J L l\ K ML tükörfénnyel hófehérre­Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett). E helyen csoportkép is lett felvéve két összeállításban is. Esti 7 órakor indult a menet a földes úrral együtt az Ágoston-uton tovább haladva a Maj- tény-, Széchenyi-, Attila-, Hunyadi- és Arany János-utcákon át vissza az egyesület helyisé­gébe. A felvonulás a földes ur lakásáról a követ­kezőkép történt. Elől 13 lovas, az egyesület zászlója. Gindele János és Fejér Antal. Fézer János és neje, Vachter Mariska csokort átadó lány és Drágus István, Jabóky N. leendő egye­sületi elnök, Tihanyi Béla és Akkermann Antal, ezután a földes ur 5 éves kis fia Fézer Zolika külön szekeren, magyarosan felöltözve Meltau Bözsikével és Gindele Jánossal. Következett Hágen Mariska, Fézer Emmuska koszorús lá­nyok és Csanálosi József vállalkozó és külön- külön szekéren: Kínál József, Blázer Erzsiké, Valdmann Mihály, Kínál Mariska, Gindele An­tal, Héb Mariska, Szigethy József, Schek Ma­riska, Fáff János, Scheffler Teruska, Makranczy Sándor, Fáff Mariska, Frascht József, Lőrinc Erzsiké, Kiss Kálmán, Heim Ilonka, Hancsis Béla, Veibli Mariska, Varga György, Májer- hoffer Emmuska, Csies Lajos, Szolömajer An- nuska, Bálintffy Ferenc, Varecska József és Tischler Mariska. Lovas kerülők voltak: Akker­mann György, Reszler János, Reszler Pál, Ráp Ferenc, Kínul János, Princzinger József, Stei­ger Lajos, Schek István, Hettig Mihály, Vach­ter János, Blum István, Scheffler István, Gin- dele Ferenc, Kugler Lajos, Torner István, a menetet Stier Ignác, Serly Béla és Hágen Já­nos ellenőrök zárták be. Az egyesület díszter­mében levő énekek után Csanálosi József vál­lalkozó üdvözölte a földes urat a következő beszéddel: Ki mint vet, úgy arat, ez a közmondás, de bizony az életben, a gazda életében gyakran előfordul, hogy jól vet, mégis rosz- szul arat. Én tehát midőn e mai aratási hála-ünnepen azt kívánom, hogy szeretett házi gazdánk mindig jól vessen és jól arasson, egyúttal vigasztalására, ha majd megtörténik ismét, hogy jól vetett, bár si­lány aratása lesz, azt mondom: fogadja há­lával és alázatos megelégedéssel azt, amit az Ur adott, mert amit az Ur ad, azt el is veheti! Az aratás koszorú-ünnepe tehát vi­dám legyen, a megelégedés virágai borítsák a gabona és búza nemes kalászait, akkor az áldás mindig bővebben ontja a magot! Midőn pedig az idei aratás szerencsés befe­jezését ünnepeljük, tiszta szívből kívánom társaim nevében, hogy bármennyire, bármi­lyen dús lesz is a termés, adion az ég mindig ezer annyit! Áldja meg a földnek és mindennek Ura Ont mindig bő aratással. Adjon az ég a tanácshoz, mindig elég ka­lácsot is; a búzája soha meg ne rozsdásod­jék; a rozs se legyen rossz földjein; az árpája se sárguljon meg; halat többet lás­son, mint papot, s ahány szál szénája te­rem a réten, annyiszor érezze az élet áldá­sát és ráadásul arasson mindig minél több boldogságot, kertjében az örömek rózsái vi­ruljanak, a jókedv szöllővesszöje teremje a a duzzadt fürtöket, a szerencse szűrjön be­lőlük számára mennyei nektárt és jobbágyai is legyenek: a megelégedés, az erő és egész­ség, kik testi és lelki birtokát hűségesen műveljék, hogy parlagon életének egy táblája se maradjon. Sokáig éljen ! A sikerült beszédet a földes ur válasza kö- j vette, melyben meleg szavakkal köszönte meg az őt ért kitüntetést. Az ünnepséget ismét ének zárta be, mely után kezdetét vette a tánc és tartott reggelig. arra mutat, hogy életviszonyaik egyszerre arány­talanul jobbak lettek, mint voltak itthon, s hogy ez valami nagy optimizmussal tölti el őket ; a másik körülmény pedig az, hogy min­den bevándorló iskolába járatja és taníttatja a gyerekét, mert ott tudatára ébred a kultúra áldásának, aminek a tudatára a hazájában nem juthatott. A magyaroknak körülbelül 1600 egyesüle­tük van kinn Amerikában s a kivándoroltaknak egész kulturélete úgyszólván ezeken az egye­sületeken nyugszik. Miután nincs kötelező betegség- és baleset­biztosítás, 1946 betegsegélyző és temetkezési egylet alakult s ezek körülbelül azt a hivatást is betöltik, amit itthon a munkásszervezetek; van 17 magyar egyházközség, 100 közművelő­dési egylet, 127 társaskör, 46 tornaegylet, 91 politikai és szociálista egylet, 26 ifjúsági egy­let. Ezek az egyletek mind hazafiasak, s a ma­gyar nemzeti érzésben együtt tartják a tago­kat; nemzeti lobogók alatt felvonulásokat tar­tanak, magyar célokra gyűjtenek s a beván­dorló, kinek Amerika politikai életébe nincs beleszólása, ezekben az egyesületekben önti ki szive keservét az aktuális politikáról. Ezen adatokból egészen más képet nyer az ember az Amerikát a kivándorolt sok száz­ezer magyar igazi életviszonyairól, mint az ed­dig nálunk a köztudatban élt. HÍREK. Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselő- testület tagjait 1913. julius hó 27-ik napján d. i e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében i tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meg­hívom. Nagykároly, 1913. julius 23. Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat: 6895 913. K. sz. Dr. Merts László és társai indítványa | Miklóssy István gör. kath. püspök Öméltósága üdvözlése, memoiandum szerkesztése, s bizott­ság választása a memorandum átnyujtása cél­jából. Esküvő. Benkő Viktor tekeházai ref. lelkész ! ! és Keszy Emma nagykárolyi ref. tanítónő es­küvője holnap — csütörtökön — d. e. 11 óra­kor lesz a helybeli ref. templomban. Az eske- tési szertartást Kádár Géza zilahi ref. lelkész, ja költőpap, végzi. Nagykároly a máramarosi főispáni beiktatáson. Nyegre László országgyűlési képviselőt — mint ismeretes — a belügy­miniszter Máramarosmegye főispánjává ne­vezte ki. A főispáni beiktatás e hó 24-én lesz, melyen Nagykároly várost Debreceni István i kir. tanácsos, polgármester és Demidor Ignác rendőrkapitány fogja képviselni. Előléptetések a pénzügyigazgatóság­nál. A helybeli pénzügyigazgatóság két ér­demes tagját léptette elő a pénzügyminiszter. Keresztszeghy Kornélt pü. titkárrá és Várko- pyi Rezsőt pü. segédtitkárrá nevezte ki a pénz- , ügyminiszter. A rendőrtisztviselői kar a győri kon- í gresszuson elfogadta Tankóczy Gyula szatmári ; rendőrfőkapitány azon indítványát, hogy a jövő évi közgyűlést Szatmáron tartsák meg. Szatmármegyei jegyzők kézcsókja. A szatmármegyei községi- és körjegyzők a múlt héten gróf Tisza István miniszterelnöknél és Sándor János belügyminiszternél tisztelegtek. Vármegyénkből igen sok jegyző vett részt a 1 tisztelgésnél Komoróczy Jenő egyesületi elnök vezetése alatt. Megbízás. Vármegyénk alispánja dr. Czu- kor Lajos járási orvosnak 4 heti szabadság ideje alatt a járás orvosi teendők végzésével dr. Somossy Ignác tb. járás orvost bízta meg. Berendelés. A vármegye alispánja Baudisz ! Jenő tiszti alügyész négy heti szabadságideje j alatt az ügyészi teendők végzésére dr. Tóth Zoltán tiszteletbeli vármegyei ügyészt szolgá­lattételre berendelte. Áthelyezés. Jezsik György nagykárolyi : posta főtisztet, a vasúti postahivatal lőnökét, saját kérelmére áthelyezték a debreceni Il-ik, szintén vasúti postahivatalhoz főtisztté. Elutasított aszfaltozási kérelmek. A városi képvisrlőtestület vasárnapi gyűlésén ! határozott a Nefelejts- és Luby-utcai lakosok aszfaltozási kérelme felett. Mindenkél kérelmet elutasították. Köszönetnyilvánítás. ^Mindazok, kik fe­ledhetetlen, kedves halottunk Sikolya István elhunyta alkalmából részvétnyilvánitásukkal s temetési gyászszertartásán való megjelené­sükkel mérhetetlen bánatunkat enyhíteni igye­keztek, fogadják ez utón is szívből jövő' hálás köszönetünket. A Sikolya-család. Máriavölgyi VÍZ természetes égyényes o J.-------- savanyuviz a legolcsóbb Pénzügyőri hir. Jakab Imre szatmári pénzügyőri biztost a pénzügyminiszter Kőszegre helyezte át ugyanazon minőségben. A szatmármegyei jegyzők hözgyü- lése. A szatmármegyei községi- kör-, al- és segédjegyzők egyesülete Szatmármegye szék­házának közgyűlési termében 1913. julius 14-én közgyűlést tartott. A gyűlést Komoróczy Jenő, az egyesület elnöke nyitotta meg, ki megnyitójában rámutatott a jelen gyűlésnek nagy horderejű voltára s mert a jegyzők jövő életére kiható legfontosabb mozzanat képezi a kérdés tárgyát, a nyugodt meggondolást, tárgyilagos hozzászólást ajánlja. Előadók vol­tak Nagy István egyesületi tőjegyző, Becsky György jegyző, Báthory György aljegyző es Veres Sándor egyesületi pénztáros. A köz­gyűlésnek legkiemelőbb tárgya a községi jegy­zők államosításának kérdése volt. E tárgyat Nagy István egyesületi főjegyző ismertette és adta elő. Élénken és a közgyűlés, általános he­lyeslése mellett vázolta a jegyzők helyzetet. Ezután előterjesztette az államosítás alapelveit magában foglaló határozati javaslatát, mely a következő: a szatmármegyei községi jegyzők egyesületének közgyűlése kimondja, hogy ezen vármegye jegyzői az államosítást kívánják s ehhez képest az egyetemi jogvegzettség és kapcsolatos közigazgatási tanszék elvégezteté­sének behozatalát, a jelenlegi és az élet által minősített gyakorlati jegyzőknek szakvizsga nélkül való átmeneti átvételét, teljes elsőfokú joghatósági hatáskört és előléptetési rendet, az adókezelés elvételét s megfelelő javadalmu segéd erőt kivannak. Javadalmilag a jegyző­kongresszus fokozati rendszerét, ezenkívül családi, illetve gyermekneveltetési pótlékot, különös tekinlettel a falusi élet és városi is­koláztatás szükségességére. Kinevezési jognak a Belügyminiszter kezébe való léteiét, mert a belkormányzati legfontosabb állás, az állam legfőbb tényezőjétől kell, hogy kiinduljon s nyerje a megbízatást. Áthelyezés csak két ok­ból történhessék. 1. Saját kérelemre. 2. A nemzetiségekkel való paktálás esetére. Más eset, még a fegyelmi okon is, zárassék ki, mert inig erre a saját kérelmi jpgcim is megoldó intézkedést tartalmaz, addig, ha más esetek is áthelyezésre jogalapot nyújtanának, az igen sok helyen lakó helyi kényurak, falusi és me­gyei patríciusok befolyásának lenne kidobva a a helyi ellátásra kirendelt közkormányzati szerv, ez pedig alá ásná az állam tekintélyét, a szeszélyeskedések ádáz tusájára vezetne egyrészt, másrészt pedig a közigazgatási uj alkotás szabad lengése megtörne ezen helyi kényurak zátonyán s inkább a szeszélyek fel­fogásának- szolgaias eltalálására lenne kárhoz­tatva a kormányzati tényező, mint a közérdek kívánalmainak hü ellátására, az államkormány­zat akaratának megvalósítására. Ezen tömören egybeállitott alapelveken látjuk és tapasztala­tunk erejével tanúsítjuk jövő századokra ki­ható belkormányzati állami létünk alapelvéit lerakottnak, mig az eltérő vagy félalkotások csak erőtlen ideig-óráig való renovádó termé­szetével bírnak. Alkottassák azért teljes alap­vető munka, mely a nemzetiségi túlkapásokat megtörni, a belélet jótékony, pezsgő voltát, az állami egységet van hivatva ténnyé tenni. A „Protestáns Társaskör“ a Városi Szín­házban táncmulatsággal egybekötött jótékony- célú műkedvelői előadást rendez. A kiváló sze­replők már hetek óta serényen készülnek a darab előadására, mely — bizton hisszük — sikerülni fog s városunk közönsége egy kedves előadásban fog gyönyörködni. A meghívót egész terjedelmében közöljük: A Nagykárolyi Protes-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom