Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-09-24 / 39. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ■L |||§|ÉI§: ffirrnnJ íirTiTTrn írnmTptnTnTrni m l: feste a Ífí|Íjy6jo|Í)S^)sj^|j|Í)|j|j|jjfé) tei) §|a) j|(g),^ természetes ásványvíz gyógyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kivánatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság. A B1KSZ4DI Hozzájárul még szerencsétlenségnek a súlyos gazdasági helyzet, melyben mindenki a saját bajával van elfoglalva. Pedig a parlament egész ereje a nemzetben van. A nemzet kívánsága teremtette meg. Fórumnak alkotta jogai védelmére, óhajtásainak törvényszerűen rendezett keresztülvitelére. A társadalmi és politikai forradalmak biztonsági szelepéül van a parlament kitalálva, melynek a lent forrongó kazán felől mindig nyitva kell lennie. Ha ez a közvetlen érintkezés valamikép elzáródik, akkor kisebb baj az, hogy nem mutatja a kazán feszilő erejét, de nagyobb baj, hogy a feltörekvő erők váratlanul robbanthatják föl az állam épületét. Az a politikai csönd tehát, mely a kormányzást kellemessé teszi ugyan, alapjában veszedelmes és egészségtelen. Mert ha a parlament nem a nemzeti élet kívánságaiból meríti erejét és munkakörét, akkor elvesztette léteiének egyedüli biztos alapját. Csöndes napokban elvegetálhat, de a megpróbáltatás idején kitűnik gyengesége. Már pedig súlyos feladatok előtt áll a jelen és ezeknek megoldásától függ, hogyan alakul ki nemzetünk jövője. Ezeknek a feladatoknak legfontosabbika, hogy a rövid időközökben kétszer fölmerült külpolitikai válságok katonai és gazdasági terheit hogyan bírják el és micsoda intézkedések történhetnek ennek a súlyos bajnak enyhítésére. Nem lármás népgyülések panaszolják ezt, de az egész nemzet szótalan nyomorúsága. Óriási terhek nehezülnek az adózó nép vállaira és a kedvezőtlen gazdasági helyzet teljesen megbénította az ipart és a kereskedelmet. Hozzájárul még ehhez az a sok elemi csapás, mely az országnak egy igen tekintélyes részében a lakosságot koldusbotra juttatta. Ha már a ránk nehezedő terheket el kell viselnünk, a parlamenti munkásságnak első és fökötelessége volna az, hogy a teherviselő nép anyagi helyzetének orvoslásáról gondoskodjék. Rendkívüli helyz.tek, rendkívüli intézkedéseket kívánnak. Ha egy állam népe ilyen nehéz gazdasági helyzetbe jut, a gazdasági válság elintézése a legfontosabb feladata. Az európai konfliktusok eredményeképpen pedig egyenlőre úgy latszik csak azt a tanulságot vonták le, hogy haderőnket kell megint jobban kifejlesztenünk. Ez pedig újabb terheket jelent. Ezenkívül igen felszínes intézkedés, mert az állam épületét csak látszólag erősíti meg külső vértezettel, mikor az épületet tartó oszlopok roskadoznak a teher alatt és a páncélos burkolat csak siettetn1 fogja az egésznek összeomlását. Ha általában a kormányzat legszebb feladata a népjólét előmozdítása, nemcsak szép, de szükséges ez most, mikor létkérdéssé lett a magyar birodalomban a kirótt terheknek és a teherbírásnak ez az aránytalansága. Ma még csöndes az ország és közönyös, de legújabb történelmünkben soha sem fenyegette az állam rendjét nagyobb veszedelem, mint napjainkban. Mert váratlanul törhet ki a legborzasztóbb zivatar: a nyomoruság elkeseredése. Erdély veszedelme. Kossuth Lajos mondotta, hogy Erdély Magyarország jobb keze. A későbbi államférfiak azonban nem sokat törődtek ezzel a jobb kézzel, mert — fájdalom — nálunk azt tanulta meg minden vezető politikus, hogy nem országos, hanem pártpolitikát kell csinálni és nem nemzeti, hanem wieni törekvéseket kell szolgálni. Erdelylyel soha se n törődtek és soha sem inditotlak mélyreható segítő akciót, csak úgy fölületesen, nagykópii tervekkel boldogították, amik a valóságban mindig semmit érőknek bizonyultak. . Jól tudjuk, hogy nemcsak a nyugoti országokhoz, de Ausztriához viszonyítva is MagyarMindennemü ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haüífel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59. Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek lESliglliZS HüüüEHI! m1 $ m X - . - - - ' ....... . . . .... • enség volna, — hanem széteresztik a harmadik osztályú kocsikban. Ha e kupékban több légy van, mint utas, biztosra vehetjük, hogy igazgató utazik a vonaton. A mozdonyt ilyen- ! kor külön, drágább kőszénnel fütik, a kereke- j két gondosan és háromszor beolajozzák s a vonat úgy halad, mintha a sínek selyemből, a kerekek pedig csokoládéból volnának. A mozdony, kivált éjjel, nem mer fügyülni, csak a masiniszta fütyörész halkan; a konduktoi’ok lábujjhegyen bejárják a kocsikat s besuttogják az állomás nevét s még azt sem kiáltják, hogy mehet! hanem behijják a mozdonyvezetőt az állomási vendéglőbe s ott négyszemközt, igen! csöndesen, felvilágosítják őt, hogy tovább lehet menni. Apám a saját négy paripáján utazott. Nem rossz ízlés. Nem tudom, hogy a vasutak terjedése általában kiszoritja-e a négyes fogatokat, annyit tudok, hogy rám egyetlen ló som maradt. Legalább a kornak megfelelőleg négy wag- gonom volna. Persze a hozzávaló lokomotivval, vicinális vasúttal és állami szubvencióval. Az utazásnak vannak primitiv föltételei, melyeket mindenki tud s azért nem is részletezem. Például, hogy mindenki nézze meg a menetrendet és ne késsék le a vonatról. Mi- j előtt beszáll, váltsa meg a jegyét s ha az ajtó zárva van, nyittassa ki a konduktorral. Ha korábban jött a pályaudvarra, várja meg ott, mig a vonat elindul s ne tegyen úgy, mint a pé- celi ember, aki elindult gyalog* a sínek mellett, hogy majd ha a vonat utóléri, fölszáll rá. Manapság már a lóvasut is oly előkelőén csinálja, hogy bizonyos pontokon áll meg s a legjobb j családok mellett (ha nem a stációnál várnak) trombitaszóval elrobog. Csak az omnibusz hallgat még a kérő szóra; de ezt veszedelmes megállítani, mert az utas ki van téve annak, hogy ő kénytelen odább tolni a becsületben megőszült állatokat. Az omnibuszló különben oly becsülettudó, hogy tüstént megáll, ha az ember csak az ut utolsó oldalára akar is átmenni. A civilizált országokban használatos jármüvek közül legkevésbbé ajánlatos az omnibusz. Herkulesek megengedhetik maguknak ezt a luxust, tornászati gyakorlatul. Akár egy két j mázsás dorongot emelnek fel százszor egymás- J után a levegőbe, akár egy omnibuszt húznak j ki a városligetbe, az mindegy. Egészségi szempontból az omnibusz kitűnő. Mert ha valaki csak egy utat tesz meg rajta szerencsésen a vámháztói a városligetig, máris biztos lehet a hosszú élet felől. Aztán meg az omnibusz nem gázol el senkit. Pesten a részeg ember, m'kor hazafelé bandukol, csak azon imádkozik : „Add uram isten, ha már az a sors vár rám, hogy! omnibusz gázoljo; el.“ Mert az okos vén ló megáll a keresztben fekvő ember előtt s igy! szól: „Nem vagyok bolond, hogy ekkora akadályon keresztülhúzzam a kocsit.“ S mindig a részeg embernek kellett engednie. Hányszor olvassuk, hogy valami kétségbe esett ember a rcmogó vonat elé dobja magát. Ki olvasott valaha arról, hogy bárki is az omnibusz elé vetette volna magát? Én tudok privatim egy ilyen esetet. A házmesternek a fia megtette, szerelmi búbánatában. Nagy humorista volt ez a fiú, be is állt később pénztárosnak Polgár Károly színtársulatához. Ez az omnibusz meg oly hírre kapott, hogy mindenki azon akart járni. Utóbb kénytelenek voltak hat lovat eléje és két kocsit utána fogni, hogy az összes utasokat elbírja. Végtére olyan konkurenciát csinált a lóvasúti társulatnak, hogy az drága pénzért megvette és elégette. Az omnibusztulajdonosok urnákban őrzik a hamvait. De sokáig is időztem ennél a járműnél, melyen nem utazni, csak kirándulni szoktak az emberek. Alig marad időm az utazásról beszélni. Ha az ember kényelmesen akar utazni, vigyen magával az utasok elriasztására egy nagybácsit, aki tiz éves gégehurutban szenved. Ennek a krákogását semmiféle teremtett lény el nem viseli, legföljebb egy kétszer jubilált tüzérezredes, aki megsüketült az ötvenfontos ágyuütegtöl. Ilyenek pedig ritkán találhatók s ha utaznak is, már az első sörállomáson lemaradnak. A krákogó nagybácsit csak két jótüdejü és rossznevelésü gyerek pótolja sikeresen. Ilyen gyerekek kaphatók angol vállalkozónál, igen jutányosán. Ha egyszerre tiz gyereket rendel az ember, kap egy tiszteletpéldányt, egy valóságos remekgyereket, aki úgy bömböl, hogy még a vonatvezető is elhagyja a masinát, habár csak egy hónapja hiányoznék is a nyugdijké-
