Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-09-10 / 37. szám

I Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak : Egész évre............................8-— kor Fél évre ................................4-— „ Ne gyedévre....................' . 2- — „ Eg yes szám ....... —-20 „ Tanítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. ' Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyjjmda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. -i- Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlenül nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 53 till. Kéziratok nem adatnak vissza Báró tőivös József. Száz éve annak, hogy Báró Eötvös József, a magyar regényirodalom klasszi­kusa és nemzetünk szabadelvű fejlődésé­nek apostola született.*) A család, melyben született, engedel­mes szolgája volt az udvari hagyomá­nyoknak. Atyját nem emlegették azok között, kik a nemzet ujrakeltésének nagy nagy munkájához fogtak. Az aulikus urak '*) Lapunk egyik múltkori cikkében lett szóvá téve, hogy tudósaink még mindig nem tisztázták a kérdést, hogy nemzetünk e nagy alakjának melyik a születés­napja. A tudósok egyrésze szeptember 3-át, a másik rész szeptember 13-át tartja a nagy szellem születése napjá­nak. A „Eötvös-emlékünnepéket“ is e két napon tartják az ország nagyobb városaiban. Ami városunkban eddig semmiféle mozgalomról nem hallottunk hirt az Eötvös születésének 100-ik évfordulója emlékére rendezendő ün­nepélyről. A „Kölcsey—Egyesületnek“ lenne szép hivatása, hogy egy nagyszabású „Eötvös-emlékünnepély" rendezé­sével öregbítse hírnevét. Addig is legyenek a fennti so­rok a nagy szellem emlékezetének szentelve. példaképe volt és a napóleoni háborúk után bekövetkezett reakció volt az ő vi­lága. De az ifjú József nevelője, Pruzsinszky József, egészen más világot hozott a fő­úri házba. Ez a lelkes ember a Marti- novics-ügy miatt három évi börtönt szen­vedett és puritán jellemű, demokratikus, hazafias gondolkodású férfi volt. Ez a két ellentétes gondolkozás : a családnak hagyományos tisztelő elvei és nevelőjének ujitő, szabadelvű tanitása, a főur lelkét korán próbára tette, de kifej­lesztette benne a gondolkozásnak azt a mélységét és gazdagságai, melyet mun­káiban ma is csodálunk. Egyetemi évei arra az időre esnek, mikor az irodalom és a politikai élet megkezdte azt a nagy munkát, mely a a régi középkori Magyarországból hu­szonöt esztendő alatt modern államot te­remtett. Sehol Európában ekkor ilyen lel­kes, komoly, hazafias munka nem folyt. A Habsburgok uralma alatt álló oiszá- gokban pedig egyedül a magyar nemzet dolgozott céltudatosan. És abban a mun­kában egyformán fáradtak a főrendek Széchenyi vezetése alatt, mint a közép­rend és az ifjúság, mely már az iskolák önképző köreiben összeköttetésbe lépett a kor vezéreivel és megismerte eszméiket és törekvéseiket. Eötvös fogékony lelkét is természete­sen megragadták az uj eszmék, hiszen már nevelőjének szabadelvű gondolkozása is ebbe az irányba terelte. Egyetemi ta­nulmányai elvégeztével előbb Fehérme­gyében vállalt hivatalt, majd a kancellá­riánál, de hivatalánál jobban érdekelték az irodalmi és politikai mozgalmak és férfiak. Már kora ifjúságában lelkesedéssel köszöntötte a magyar irodalom régi ve­zérét: Kazinczy Ferencet és az agg mes­ter annyira megszerette a nagymüveltségü z összes nyári divatujdonságokban a legnagyobb választékkal szolgáló divatáruháza Nagykároly, Deáktér 18. szám. (Hadnagy-féle házban.) TÁRCZA. Végrendelet. Ha majdan átfutottam Göröngyös utamat, 8 hova fáradtan érek, A sir nyugalmat ad. Márvány szobor helyébe, Ha fölmarad nevem : Eszméim yyözedelme Legyen emlékjelem. 8 ha majd kijöttök néha S megálltok síromon, Zengjétek el a legszebb Dalt néma hantomon. Magyar dalt, lelkesítőt, Melynél a szív dobog . . . Tán halva is megértem, S keblem hevülni fog. És sírjatok egy könyet Barátotok felett: Dalt érdemelt, mert költő, Könyet, mert szeretett. Báró Eötvös József. A kegyelmes urak. i. — Igen, igen ; feltétlenül kell a lépéseket tenned. — Szólt Mariann asszony, boldog há- házasságuk harmadik évében urához. Kerekes Miklóst, bár legfiatalabb tanácsosa volt a pénzügyigazgatóságnak, városszerte utódjául emlegették a nyugalomba készülő pénzügyigazgatónak; sőt már hivatalos körök­ben is kialakult az a vélemény, hogy kiváló tehetsége és szorgalma a főnöki székbe ülteti a fiatal, alig harminchét éves Kerekes ta­nácsost. — Óh, te kis stréber — feddette szelíden Kerekes az ő sarkálóját, bár önérzetét igen ci­rógatta a feleségének komoly életfilozófiája. Mert tudja Isten, egy szép nő kétszeresen széppé válik, ha kissé megfeledkezve női mivoltáról, külső szépségéről, az élet komoly oldalába is úgy bele-bele kontárkodik. Az élet gondjaitól meg nem viselt asszony komolykodása, intelme, bájos fontoskodásként tűnt fel Kerekes szemé­ben, de azért órákig el tudta volna hallgatni Mariann asszony csevegéseit. — Semmi stréber ! Széltében-hcsszában be­szélnek képességeidről. Igaz, hogy eddig pro­tekció nélkül emelkedtél, de most már házas ember vagy, hát mozognod kell, nehogy más ember kerüljön föléd. Ha tényleg olyan nagy tekintélyed van hivatalos körökten, amint be­szélik, úgy helyedben egy kis audienciától sem riadnék vissza. Bemutatkozol a miniszternek, ez informáltatja magát felőled s a siker biz­tos ! Ne feledd, hogy a siker titka mindig a helyzet megértése és a gyors elhatározás. A komoly hivatalnok ember be volt véve. Mosolyogva csókolta meg egyetlen protektorát; s mert igen jó kedve volt, megígérte feleségé­nek, hogy magával viszi Budapestre. — Ezt a kihallgatást ugyanis mindjárt arra használja fel, r és szölözuzö gyártmányainkat ajánljak a t. szőlősgazdák figyelmébe. DEBRECENI VASÖNTÖDE ÉS GÉPLAKATOSSÁG Debrecen, II., Hadházi-u. 22. — Alapittatott 1882-ben. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom