Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-07-30 / 31. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE hogy iskoláink e követelményeknek megfelelni képtelenek. Akiket a környezet és a hajlam gyakorlati életpályára terelnek, nélkülözik a kitartó munkára, önbizalomra, kezdeményezésre nevelő iskola jótéteményeit “ A polgáriskola állapotának és a helyzetnek fennebbi vázlatos ismertetéséből is elég világosan bontakoznak ki köz- oktatásügyünknek következő problémái: 1. rendezni kell a fiu-polgáriskolák dolgát (precizirozni kell feladatukat és ennek megfelelőleg meg kell állapítani tanulmányi rendszerüket, szervezetüket); 2. intézkedni kell, hogy a középosztály szellemi szükségleteinek mindkét fokozata megfelelőbb kielégítést nyerjen; 3. gondoskodni kell arról, hogy a felsőkereskedelmi- és középiskolák a nem oda való elemek elvonásával intenzivebben élhessenek saját speciális feladatuknak. De másként az elmondottakból az is kitetszik, hogy e három probléma egymással belsőleg szorosan összefügg s hogy e problémák közt a polgári iskola dolga a központi helyzetű. Ezen több oldalú vonatkozásánál ‘ fogva a polgáriskola dolga általános jelentőségű közoktatásügyi és kultúrpolitikai kérdéssé lett. Mint ilyen nemcsak a tanügyi körök figyelmére érdemes, hanem joggal számot tart arra, hogy érdeklődjék iránta a társadalomnak az a — bár iskolaügyekben laikus rétege is, amelyről föltehető, hogy képes a nemzet kulturális szükségleteit, szervezetét áttekinteni, amely kellő érzékkel bir a nemzet rétegeinek kulturális egyensúlya és összefüggése iránt. Ép ezért természetesnek és egyben örvendetesnek kell tartanunk azt, hogy Torontál- megye közönsége s az ő példájára a többi törvényhatóságok is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Azonban mig a fiu-polgáriskola problémája idejuthatott, addig több, mint két évtized telt el. Körülbelül harminc éve már annak, hogy a polgáriskolai státusz rámutatott ennek a problémának létezésére. 1894-ben már a kormány is elismerte, hogy a polgáriskola dolga rendezésre szorul. Azóta nem volt miniszter, nem volt államtitkár és költségvetést tárgyaló országgyűlés, amely be nem vallotta volna, hogy kell valamit tenni. 1896-ban a II. Országos Egyetemes Tanügyi Kongresszus, 1897—98-ban az Országos Közoktatásügyi Tanács, a Magyar Paedagógiai Társaság, az elemi iskolai tanítók, a középiskolai és a felsőkereskedelmi iskolai tanárok foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Nem említem az Országos Polgáriskolai Egyesületet, mely állandóan napirenden tartja, évröl-évre sürgeti megoldását és több Ízben szervezeti, meg tanszervi javaslatot terjesztett be a minisztériumhoz. A legutóbhi öt év alatt Nagykikinda városa, a Pozsonvmegyei Gazdasági Egyesület kebeléből kiindult kezdeményezéssel az Országos Gazdasági Egyesület, ez év elején a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Mérnök- és Épitő- Egyesület, az Országos Iparos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiküldötteiből alakult ánkét foglalkozott e kérdéssel. És a megoldás? Álmegoldás ma is úgyszólván csak papiroson, javaslat alakjában van meg. Az Országos Polgáriskolai Egyesületnek kezdettől fogva ez az álláspontja: Restitutió in integrum! A fiu-polgári.-kola adassék vissza eredeti rendeltetésének, fel kell ruházni olyan modern szervezettel, el kell látni olyan modern tanulmányi rendszerrel, amivel eredeti rendeltetését teljesen betöltheti és biztosítani kell számára tanulmányi rendszerének megfelelő minősítő erőt, amelynél fogva képes lesz a felső kereskedelmi- és középiskolába nem való elemeket elvonni. — Ezeket a követelményeket, mint a polgári iskolai reform vezérelveit, részletesen indokolta és kidolgozta az Országos Polgáriskolai Egyesület. Ezek közül a to- rontálmegyei közgyűlés tulajdonképen csak a tanulmányi rendszer dolgában nyilatkozott. A reformnak ez a sarka. A körirat ugyanazt az álláspontot fogadja el, amelyet az Országos Polgáriskolai Egyesület javaslata mutat és amelyhez az Országos Gazdasági Egyesület és a fennemlitelt ánkét is hozzájárul. Az 0. P. E. javaslata Csengeryhez híven, abból indulva ki, hogy a polgáriskola a müveit állampolgároknak szükséges gyakorlati irányú általános műveltséget adja meg, következő tanulmányi tervet dolgozott ki. Magába foglalja 1. mindazokat a tanulmányokat, amik közösek az általános képzést nyújtó iskolákban, de a természettudományoknak kíván előkelő helyet biztosítani és minden tanulmánynak gyakorlati és köz- gazdasági vonatkozását kidomborítani kívánja; 2. azokat a tanulmányokat, amik a gyakorlati életben a középosztály számára fontosak: egészségtan, a könyvvitel, köz- és magánjog és a közgazdaságtan elemei; 3. azokat a tanálmányokat és gyakorlatokat, amik a produktiv foglalkozás felé irányítják, arra előkészítik a tanulóságot. Ez utóbbiakhoz számítjuk a) a vidék természete szerint a gazdaságtan, illetőleg ipartan és elektrotechnika elemeit, a földmérést és rajzot; b) a munkára, kezdeményező, cselekvőképességre, praktikus intelligenciára nevelés céljából az a) pont alattiakhoz kapcsolódva gazdasági és mühelyi foglalkozást. Félreértés elkerülése céljából meg kell említenem, hogy a 3. pontban jelzett tanulmányok és gyakorlatok nem fognak a szakképzés mélységéig leszállani és nem kívánnak a szakképzés igényeivel fellépni. Hogy miért vétettek fel a tanulmányi rendbe, erre nézve a következő felfogás ad magyarázatot. A gyakorlati életben szereplő müveit állampolgár általános műveltségének ép olyan szükséges részlete bizonyos fokú gazdasági és technológiai ismeret, mint a mily szükséges a nemzet vezető rétegéhez tartozóknak bizonyos világirodalmi, filozófiai, francia, latin nyelvi stb. tájékozottság. A mezőgazdasági vagy ipari körből származó és ugyanoda gravitáló tanuló elemeknek a szülőktől örökölt és a környezettől megerősített dispozicióját igy lehet ébren tartani és elsorvadni nem engedni. És végre azon tanulók, akikből kis- vagy középbirtokos gazdák lesznek és akiknek sok a gazdasági akadémiák látogatása, szükséges, hogy az általános műveltség mellett bizonyos alapvető gazdasági ismeretet is szerezzenek, ami a gazdasági irodalom leihasználására és megértésére képesíti őket. Az előadottakból látni való, hogy a tanulmányi rendszer szelleme ugyanaz, amit Csengery hangoztatott és amit az 1868. évi törvény elárul, és ugyanekkor megegyezik azokkal az elvekkel, amiket a modern paedagógiai áramlat hirdet. Ez a tanulmányi rendszer megköveteli, hogy a modern polgáriskola az elemi iskola IV. osztálya fölé emelt két tagozatú, de egységes hét-osztályos iskola legyen. Természetes, hogy teljes (7 osztály) polgáriskola nagy körzetekben 1—1 lesz. De a nem teljesek (4 osztály) is ugyanazzal a tantervvel működnek, mint a teljesek alsó tagozata és csupán felső tagozat sehol nem lehet. Ha még megemlítem, hogy mezőgazda- sági irányú hét-osztályos polgáriskola kiegészítése iránt a kultuszminisztérium tudtával és a földmivelésügyi minisztérium támogatásával egy év óta kísérlet folyik Orosházán és Békéscsabán, — akkor minden leglényegesebb dolgot elmondtam, ami a polgáriskolai problémát illetőleg a torontálmegyei körirat tartalmát kiegészíti és amiről azt hiszem, hogy a fiú polgáriskolai reform vonatkozásainak világos áttekintését, megítélését, — ami a tárgyilagos megfontoláshoz és állásfoglaláshoz szükséges — megkönnyíti. „Fiat aplicatio“. ügy látszik lezajlóban van a harmadik balkán háború is. Legalább a diplomácia azt s*«- retnó elhitetni a világgal. De azt hiszem, hogy az az izzó tűz, amely ott a Balkánon tombolt, csak lelohadt lángu zsarátnok, amelyet az európai diplomácia szeretne legalább egyelőre lefedni a kétes értékű praelimináris megegyezések, s devalvált értékű nagyhatalmi tanácsokkal, fenyegetésekkel és Ígéretekkel. Bármint álljon a dolog, az beigazolt tény, hogy Bulgária megtépve kerül ki e tragikus fordulatokban meglepő hadjáratból. Bulgária címerének koronás oroszlánja, mely a zászlókon büszkén fennállva mutatta az utat Bizánc felé, s becsülésünket kiérdemlő bátorságával elnyerte a hegenómiát a balkán népei fölött: ma letiporva fekszik. Fegyver nem győzte meg, de sárba- rántotta az orosz kétfejű sas suttogása s a mindenható szláv protektor címeréhez méltán kétfelé és kétféleképen is tudott beszélni. Vagy talán nem is ez ? Ki tudja azt! ? Én csak azt látom, hogy a harcban vitéz oroszlán, a szerzett zsákmány felett fegyvertársainak nívójára sülyedt, s koncon osztozkodó farkas lett belőle, igy aztán a ráförmedt szövetséges társak köny- nyen elbánhattak vele és mert osztozni jó : a zsákmány felosztásánál uj aspiráció is jelentkezett s pihent seregével megjelent az osztozkodáson, követelve jutalmát azért a hervadhat- lan érdemekért, hogy ő vállravetett fegyve rrel EZÜST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE! Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: :: VALIIRA AITAL, vizsgázott fogtechnikus.
