Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-06-18 / 25. szám
Elvállal fehérnemüeket mosni és vasalni, bármilyen női- és férfi-ruhanemüeket vegyileg tisztítani és festeni. Csomagolás és szállítás dijta- o-o lan. o-o Nagykárolyban képviselve: & ni 5 Ha reakciós és nemzetellenes prog- rammot vártak tőle bécsi parancsolói, vájjon kellett-e ennél reakciósabb. Amit ezen a téren produkálni lehetett, azt kifejtette mindabban, amit mondott és amit nem mondott. S abban, amit elhallgatott, foglaltatik annyi, mint abban, amit kifejezésre juttatott. Nem feledkezett meg szólni a sajtó- törvény revíziójáról sem. Mily irányúak a tervei? Valóban, ha egyetlen -szót sem szólt volna erről, a lapelkobzások elég világosan beszéltek róla. Meg akarja szüntetni az eddigi „féktélen- ségeket.i( Féktelenség alatt természetesen érti az ellenzéki sajtó bírálatait. Nem féktelenség csak az, ami neki konveniálni fog. Ennyiben tisztelni fogja a sajtószabadságot. Minden más sajtószabadságot meg akar fojtani. Ezek után mi jelentősége lehet annak, amit a sztrájktörvényről és a választójogról mondott? A sztrájktörvénynyel nem lehet más célja, mint a reakció megerősítése és a munkásság teljes letörése. A választójogi intézkedések, amelyeket még tenni akar, szintén fölöslegesek. Ily választási törvénynyel szemben, akármilyenek lesznek is a kerületi beosztások s a közigazgatási rendszer fundamentális megsemmisítése után nem választhatnak majd másképpen, csak úgy, ahogyan ő akarja majd. Ez volt Tisza István beköszöntője a képviselőházban. Aki ebben a programm- beszédben nem hallotta a halálharang É S É MÉÉI 11É1I természetes ásványvíz gyógyhatású hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyú uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra kü:d a bikszádi fürdöigazgatóság. ellenük Vukovics Sebő kormánybiztoshoz. A rác templomokból kihurcolták a misemondó ruhákat, magukra vették, maskarákat csináltak masukból, a papokat megcsufolták, a néppel kegyetlenkedtek, s e miatt később feloszlatták ezt a veszedelmes csapatot, amely valóságos ostora volt a rácoknak. Zöld Marcit a szoiga- biró tette betyárrá. Nemes ember volt, mégis besoroztatta, Zöld Marci aztán megszökött és betyár lett. Vele esett meg, hogy magányosan négy német tisztet állított meg a pisztolyával. Elszedte mindenüket, aztán közéjük dobta a töltetlen pisztolyt. Sokat emlegették valamikor Sobri Jóskát, aki igazi betyár volt s azt hi- resztelték, hogy nem más, mint egy előkelő szabolcsi four, aki nagyon szerette a betyáros öltözetet, a borjuszáju inget, az ezer ráncu lobogós gatyát, hosszuszáru csizmát, makrapipát és darutollas pörge kalapot. Egy dancshá- zai földbirtokos is betyáros viseletben járt ; egyszer fokossal kezében nagyot köszönt Tisza Kálmánnak, aki nyájas „Isten hozott“-tal telelt. Akik nem ismerték a földbirtokost, elámultak, hogy Tisza Kálmán oly nyájasan fogadja egy betyár köszönését. Volt e tóidé» urnák egy szobája s a kőkorszaktól fogva ezer és ezer kés meg bicska benne. Úri betyárnak hiresztelték J. Gyuri gazdag szabolcsi földesurat is, akinek száz meg j száz tréfája ismeretes. Egyszer ezer pengőbe játszott egy mágnás barátjával s mindig az nyert, akinek az orrára előbb szállott a légy. Egyszer meghívta az egész falu népét lakomára. Haragudott rájuk, mert föl-fölgyujtogatták a szénaboglyáit. A lakomát a mezőn négy nagy búza asztag közt tartotta, s mikor az atyafiak már alig bírtak szuszogni s a földön hevertek, mind a négy asztagot egyszerre felgyújtotta. Persze hanyatt-homlok menekültek az elázott vendégek, hogy meg ne égjenek. Hamuvá lett egy pár ezer kereszt búza, de a tréfa sikerült. J. Gyuri nevetve kiáltotta a menekülőknek: — Tapasztaltam, hogy szerettek gyönyörködni a tüzjátékban, tehát most kedvetekre gyönyörködhettek. Az úri betyárokról tömérdek adoma forog közszájon, aminek persze a tizedrésze sem igaz. Beszélik, hogy Patkó Bandi egyszer egy dunántúli plébánosnál, mint az uj mesgyés püspök mutatkozott be, kártyán elnyerte minden pénzét, majd az egyház pénzét is magához vette és elillant. Egyszer meg mágnásnak öltözve jelent meg főúri estélyen s éjféli szünet- | kor pisztolyt rántott elő, a terem közepére állt j s felkiáltott: — Én vagyok Patkó Bandi, senki se mozduljon. Pénzét, ékszereit tegye le mindenki a földre. És mindenki szót fogadott a betyárnak, aki aztán összeszedte a garmadába gyűlt ékszert és kocsin elhajtatott. Hasonló kalandokat beszéltek Sobri Jóskáról is. Az Álföldön ez a nóta járta Rozsa Sándorról. Rózsa Sándor az én nevem, Szabad rablófejedelem: Jobbágyaim az utasok, Én meg fejedelmük vagyok. Hires betyár volt az ötvenes években Orbán Bálint és Vig Miska is. Ez utóbbit elfogták, de harmadnapra cimborái börtönfalát kiásták és megszabadították. Később egész Sza- bolcsvármegye pandúrja üldözte; meglőtték és elfogták. A törvényszék halálra Ítélte és Debrecen határában felakasztották. Amikor gróf Ráday Gedeont nevezték.ki kormánybiztossá, a két bihari csendőrbiz ;ost is hűvösre tették. Az egyik öngyilkos let:, a másikat később fölmentették. Mióta a csendőri intézményt életbe léptették, vége szakadt a régi betyárvilágnak. Az utolsó Savanyu Jóska volt. mcgkonditását, az valóban nem értette meg. De azért a kétségbeesést, mely 8 temetésre való hívást nyomon követi, enyhítheti az a tudat, hogy éppen ez a programra fogjas magát Tiszát megsemmisíteni. Egy nemzet egyeteme mégis csak hatalmasabb, mint egy erőszakos bihari junker, ha a sópárt szolgailag a háta mögött áll is. Ezt talán titokban ö is bevallota magának, amikor a főrendiházban még sö- tétebb színezéssel megismételte délelőtti nyilatkozatát, amelyet főnemeseink szine- java: Hadik, Dessewffy, Prónay éles bi- ; ráláttál, teljes bizalmatlansággal bélyegeztek meg. Azaz, dehogy is látta be Tisza még e lesújtó támadások hallatára 1 sem, hogy amit tesz, kész veszedelme az országnak és a liberalizmusnak. Mert ő nem lát be semmit. Ö vadul rohan előre s ez lesz az agyonsanyargatott magyar nép szerencséje, rohan félelem és gondolkodás nélkül a maga vesztébe is. Hát csak előre! EGYESÜLTEK a függetlenségi pártok. Amit az ország függetlenségi érzelmű polgárainak milliói oly meleg érdeklődéssel kisértek, s szivök mélyéből kívántak és vártak, valóra vált: a három függetlenségi párt egyesült. A min a függetlenségi eszmékért élni-halni kész kiváló politikai vezérfér (iák — élükön gróf Károlyi Mihállyal — oly lángoló buzgósággal hónapokon át lelkesedve fáradtak, megvalósult, — immáron ismét egy zászló alatt küzd a íüggetlenségi párt. Szivünk mélyéből örvendünk mi is az egyesülésnek, meit igy biztosabb a remény, hogy az egyesült íüggetlenségi párt ismét közös zászló alatt küzdve: sivár, kétségbeejtő politikai viszonyaink romjain csakhamar uj, egészséges életet teremt: a haza javára s nemzetünk dicsőségére. Junius hó 14-én — szombaton — történt a nagyjelentőségű esemény. E napon fogadta el mind a három függetlenségi párt a vezérek által kidolgozott s előterjesztett programmot s a párttanácskozás után egyhangú lelkesedéssel prok- lamálták az egyesülést. Az uj pártnak neve : „Egyesült függetlenségi és negyvennyolcas párt“ Elnökeivé: Justh Gyulát és Kossuth Ferencet, ügyvezető elnökévé pedig: gróf Károlyi Mihályt választották meg., ....... vy.rr'. Az „Egyesült függetlenségi és negyvennyolcas párt“ programmja egész terjedelmében a következő: Valamennyien függetlenségi képviselők meg vagyunk annak szükségéről győződve és szívvel, lélekkel óhajtjuk, hogy egy hatalmas és egységes nagy függetlenségi tábor álljon a függetlenségi eszmék szolgálatában. Küzdünk, hogy M7 P.Q7tnÁlr lmltnevn m Iróeríhhi iHnlrro
