Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-06-18 / 25. szám

3

Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése.

Bőrkabátok, keztyük festése.

! ! Minta után való festés ! !

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

Haüífel Sámuel

villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59

Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. <sw Plisé-gouvré.

Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek

mm

lenül fenmaradjon, de küzdünk azért is, hogy | függetlenségi törekvésünk rendröl-rendre állami életünkben már most is megvalósuljanak.

Egységes harcot kell tehát vívnunk a nemzet és az alkotmány érdekéhen. Ezért teljes meggyőződéssel kijelentjük, hogy nemcsak a függetlenségi pártok egységét tartjuk feltétlenül kívánatosnak, hanem szükségesnek tartjuk azt is, hogy az összes ellenzéki pártok a legerőteljesebb szövetkezést létesítsék egymás között úgy az általános választói jog, mint a bekövetkezhető választások megejtésére.

Szükséges tehát, hogy az összes független- j ségiek, akik mindnyájan a personal unió gondolatán felépült függetlenségi es negyvennyolcas elvnek alapján állanak, melyben politikai felfogásuk végcéljai kifejezést találnak és akik az aktuális politikai célok tekintetében is teljesen egyetértenek : egy egységes függetlenségi és 48-as pártban egyesüljenek.

Annál is inkább, mert hiszen mindnyájan el vagyunk szánva ezen célokért határozott, egységes és egyöntetű küzdelemre.

Mindnyájan híven a függetlenségi párt programmjnban lefektetett elveinkhez, melyek nemzeti létünket és jövendőnket az állami önállóság és függetlenség kivívása alapján egyedül kepesek állandóan biztosítani: egyaránt készek vagyunk a közelebbi jövendő céljaiért az egységes küzdelem folytatására.

1. Közvetlen küzdelmünk tárgyát az általános választói jog megalkotása képezi, amelynek alapjára nezve megegyezésünk már is teljesen kész. És melyhez való ragaszkodást — rajtunk kivül is — a szövetkezett ellenzék minden pártja becsületbeli ügyének tekint, kétségtelen kell, hogy legyen a kerületek beosztásának alapelveire nézve egyetértésünk, hiszen az minden pártpolitika félretételével kizárólag a magyar nemzeti érdekek védelmével és a jogegyenlőség tekitetbe vitelével — állapítható meg. *

2. A valódi parlamentárizmus alapját megvetendő választójogi reform keresztülvitele \ kapcsán hajla'ndók vagyunk a házszabályok szigorító módosítására az elnöki állásnak olyan ujjászabályozása mellett, mely a pártatlanságnak és feltétlen jogtiszteletnek minden biztosítékát tartalmazza.

3. Az alkotmányunkon ejtett sérelmek repa- rációja tekintetében szintén meg van az ellenzéki partok között a közös megállapodás, j Egyetértünk abban is, hogy alkotmányunk megerősítésére a célravezető intézkedéseket minden irányban meg kell tenni.

4. Szükséges lesz a választási visszaélések ellen hatályos jogi védelemről gondoskodnunk j s törvényes garanciákat felállítani arra is, hogy az olyan választási elnök, aki a törvényeket szándékosan megszegi, ne csak pénzbüntetéssel, hanem szabadságvesztéssel is sujtassék.

5. A közszabadságainkat, igy a gyülekezési és egyesülési jogot, valamint a sajtószabadságot legerőteljesebb törvényes biztosítékokkal kívánjuk övezni s mindezeket bármely önkényes kormány ellen törvény erejével megvédelmezni.

6. Elengedhetetlen követelménynek tekintjük mindannyian a közéletnek kérlelhetetlen szigorral való purifikálását és a korrupció kiirtását.

1. Alkotmányunk megerősítésének kérdésénél súlyt helyezünk a főrendiháznak modern államok példájára, a képviseleti rendszer szellemének megfelelő reformálására.

8. Azon szomorú tapasztalatnak alapján,

hogy külügyi kérdésekben Magyarorszagnak alig van ma súlya, szükségesnek tartjuk állami önállóságunknak kidomboriLása érdekében is e súly hathatós növelését. Szükségesnek tartjuk az erélyes állásfoglalást mindig es minden viszonylatban annak teljes mérlegelésével, hogy külpolitikai akcióink és érdekkapcsolatainkért hozott es hozandó áldozataink arányban á 11 a - nak-e az általuk elérhető előnyökkel s azon a nemzetre súlyosan nehezedő terhek, melyeket csak a nemzet gazdasági és politikai fejlődéséért szabad vállalnunk, megtalálják-e minden irányban ellenértékűket s megnyitják e gazdasági, kereskedelmi és ipari fejlődésünknek a megfelelő tért. És áldáshozó gyümölcsösésük- kel nyujtanak-e kárpótlást a militarizmusnak már-már elviselhetetlenül nyomasztó terheiért. A magyar nemzet külpolitikája csak békepolitika lehet, amely sajat nemzeti érdekeinek megtámadhatatlansága mellett minden nemzettel, első sorban a szomszéd nemzetekkel, melyek önálló fejlődését teljes rokonszenvvel kiséri, egyetértésben és barátságban akar élni. Mindnyájan egyetértünk egy nemzeti eszméinktől idegen militarizmus elleni küzdelemben és abban, hogy a magyar állam anyagi jóléte a magyar királyi udvartartás által is emelt fénye, tekintélye és teherbírása, nemzeti hadsereg szellemének fölényes harcra készsége nemcsak örök joga és kitörülhetetlen vágya nemzetünknek, de az uralkodó másik államának is ereje és királyi házuknak bizonyára bekövetkezendő megpróbáltatásuk idején : egyedüli bizlos támasza.

9. Éppen ezért, teherviselési képességünk fokozása is elsőrendű gondunkat képezi és igy önálló gazdasági berendezkedésünkért, mint az ország anyagi boldogulásának létfeltételéért képesek vagyunk a legelszántabb harc folytatására. PáTtunk szilárdan ragaszkodik az ország önálló gazdasági berendezkedéséhez és ennek keretében az önálló bank és önálló vámterület követeléséhez, mihelyt arra az 1867: XII. t.-c. rendelkezései jogot nyitnak.

mindent az egységes magyar nemzeti politika céljaira.

14. Állami önállóságunk és nemzeti követelményeivel, elveink és hitünk szerint, a liberális és demokratikus haladás összeforrott és meggyőződésünk teljes erejével valljuk, hogy az uj Magyarország fejlődése csak ezeknek alap- jura helyezhető. Különös súlyt helyezünk a demokratikus irányú birtokpolitikára, elsősorban állami utón való parcellázás és telepítés által a kivándorlás csökkentésére, a nép vagyonszerzésének megkönuyitesére.

15. Egyforma melegséggel kívánjuk gondozni az országban úgy az agrár-, mint merkantil-érdekeket, mert a közgazdasági élet minden áganak arányos és harmonikus fejlesztése a nemzetnek egyaránt kötelessége.

16. Békét óhajtunk az ország összes lakosságai között, nyelvre, vallásra es származásra való tekintet nélkül. Kérlelhetetlen szigorral kívánjuk üldözni az államellenes izgatásokat, de a jogrend tiszteletben tartásával, igazsággal és becsületes bánásmóddal akarjuk odafüzni az állam minden nyelvű polgárát a állami élet talajához. Különösen óhajtjuk, hogy Horváth-Szlavonországban a jogrend mielőbb helyreállittassék és a magyar állam egységének és tekintélyének védelme mellett a szabad alkotmányos élet Horvát-Szlavonországban biztosit- tassék. Mindezen meggyőződéseinek megállapított közösségénél fogva valljuk tehát, hogy külön pártkeretek fennállásának jogosultsága nincs.

Első kötelességünk az egység és azért programmpontjaink elleni támadást pártunkban eleve kizárva, elveinkhez törhetetlen hűséggel indulunk a küzdelembe, nemzeti államiságunk önálló függetlenségünk és a jövendő demokratikus Magyarország nagy érdekeiért: a választói jogért alkotmányos életünk helyreállításáért és minden szabad állam egyedüli biztos alapjáért, a közéleti tisztaságért.

10. Meggyőződésünk szerint viszonyaink között kárhozatos és államiságunkra is veszélyes központosítási államosítási erőszakos kormány-törekvésekkel szemben nagy súlyt helyezünk, mint alkotmányjogi biztosítékra nézve is a városok és vármegyék autonómiájának megerősítésére, a törvényhatóságok nemzeti életviszonyaihoz mért demokratikus átalakítására.

11. Súlyt helyezünk ugyanazon okból a köztisztviselők és állami alkalmazottak, beleértve természetesen a néptanítókat, jogállásának biztosítására anyagi javadalmaik gyarapítására, a szolgálati pragmatika megalkotására és ennek körében független fegyelmi-bíróságok felállítására.

12. A felekezetek egyenjogúságának kérdésénél változatlanul kívánjuk a Icatholikus autonómia sürgős megvalósítását a törvényben biztosított felekezeti autonómiák tiszteletben tartását, a még hiányzó szervezetek kiépítését, az 1848: t.-c. további végrehajtását és a lel- készi fix-fizetések rendezését.

13. A szociális politika terén kívánjuk az igazságos tehermegosztást és a magyar nép megélhetési feltételeinek gyarapítását. Progresz- sziv adóztatás helyes és hatályos keresztülvitelét a létminimum fokozatos kiterjesztésével. Aggkori biztosítás és a munkanélküliség elleni védelem törvényhozási rendezését. Soha semmit a tulajdonjog szentségének megsértésével, de

A főrendiház bizottsága.

A hajdudorogi püspökségről,

a „Világ“ a referádát a következőkben közli :

A főrendiház bisottságai hétfőn délután elintézték a képviselőház által elfogadott ösz- szes javaslatokat. Vita természetesen csak elvétve volt, akkor sem érdemleges. Csak a hajdudorogi katolikus magyar püspökség körül fejlődött ki hosszabb vita. Ennek volt egy kiemelkedő momentuma is. Antal Gábor kimutatta, hogy ez a magyar püspökség nem magyar s indokolatlan állami segélyezése. Ahogy ezt Csernoch beszéde után a református püspökök és egyház sérelmével párhuzamosan kifejtette, az több volt, mint pikáns.

A közjogi és törvénykezési bizottság tárgyalta dr. Wlassics Gyula elnöklésével a hajdudorogi görög-katolikus püspökség felállításáról szóló törvényjavaslatot.

Csernoch János: E püspökség felállítása tekintetében a nyilvánosság félre van vezetve; a magyarok győzelmének mondható ugyan, de nem — miként egyes román körökben hirdetik —• a románok rovására. Román részről hirdetik, hogy tiszta román falvak is be- kebeleztettek volna az uj püspökségbe. Ezt nem hiheti. Néhány faluban akadhatott román anyanyelvű hivő is, de e néhány emberért kivételt tenni nem lehetett.

Ijl----------------„ EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE !-----------------1 /^\

Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: :: ::

TALURA ANTAL, vizsgázott fogstecliuifeiis.

f f^A DEBRECZENllJ