Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-18 / 51. szám

5 minden nagytőzsdében kapható. Két uj szivart is hoz forgalomba a pénzügyi miniszter, u. m. Oalmas és Palmides szivarokat. Előbbinek 16 fil­lér utóbbinak 12 fillér lesz az ára. Figyelmeztetés a postai csomagok oélszerü csomagolása, helyes oimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rend­kívüli csomagforgalom ideje alatt a küldemé­nyeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomago­lásra és címzésre vonatkozó postai szabályo­kat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyak­kal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csoma­golásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős cso­magoló papír használandó. Vászon vagy papir- burkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsi­neggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezést pontjain pedig pecsétviasz- szal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsét­nyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a cimzettt vezeték- és kereszt­nevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a cím­zett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban ezen­kívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüze­tes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegy­zése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetsé­ges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt cí­meket mindig egész terjedelmében kell a bur­kolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat ősz- , szes adatait feltüntető papírlap legyen magá­ban a csomagban is elhelyezve arra az esetre,] hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék,] elveszne, vagy pedig olvashatianná válnék, a j küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó ] saját nevét és lakását a csomagon levő cim-] irat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiralon, mint a szállítóiévé- j len szabatosan és részletesen kell jelezni, tíu-1 dapestre és Wienbe szóló élelmiszereket, illetve I fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, | szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cim-i irataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tar­tozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó ki- j vetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1912, november 23. Siket s. k. Milyen élet lehet a Vénusz-bolygón ? A tudós csillagászok legújabb vélekedése sze­rint, a Vénusz-bolygó, amelv — mint tudjuk —i fiatalabb a Földnél és öregebb a Merkúrnál — ez idő szerint azt a korát éli, amelyet a pa- ] leontológusok másodlagos kornak neveznek. A Vénusz világa tehát eszerint nem valami idil- ] likus. Groteszk szörnyállatok lakóhelye ; csupa j mocsár és ingovány, tele rothadó növényi anya­gokkal, amelyek az iszapos viz felületén úsz­kálnak; a levegő telítve forró vizgőzzel. Az állatok óriás nagyságra nőnek; még a féreg is egy-egy szörnyeteg ; a pókok feketék és szö- rözöttek, szájuk pedig akkora, mint a farkas­verem. A mezőkön a növényevő diplodokusz légei, amely toronymagasságu ugyan, de amely- lyel könnyen elbánik a még nagyobb húsevő ragadozó. Fenn a légben nehézkesen röpköd­nek a bőrszárnyu emlősök, amelyek hasonla­tosak a mi denevéreinkhez, csakhogy kifeszi- tett szárnyuk nyolc méter széles. Természete­sen ilyen arányú a tenger állatvilága is, amely kolosszális halszörnyetegekkel népes. Legalább ilyennek rajzolja a Vénusz világát hosszabb cikkben a párisi .Lectures pour tous.“ — A burgonya eltartása — újig. Az idei hallatlan abnormis időjárás folytán igen sok már is a panasz a burgonya ellen, mert erősen romlik s eltartása nehéz és sok kárral is járhat. Nagyon sok gazdát, szeszgyá­rat és élelmiszerkereskedőt érdekelhet az a kérdés, vajon a burgonya általában eltartható-e. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Ismeretes bizonyára sokak előtt az az eljárás hogy a burgonya eltarthatóságának növelése és a csírázás megakadályozása okából a burgonyát állandóan, illetve sűrűn mozgatját, átforgatják. A tapasztalás ugyanis az, hogy a folytonos átforgatás mellett a csírázás elmarad, holott az is tény, hogy a romlásnak a csírázás az [ egyik okozója. Ámde ezt az eljárást csak kis mennyiségeknél lehet alkalmazni, de már nagyobb mennyiségeknél ez az eljárás már alig lesz alkalmazható. Van azonban még két másik konzerválási mód és eljárás, aminek hatékony volta kétségen felül áll. Az egyik mód az, hogy egy éles bicskával a burgonya csirszemeit kivagdaljuk. Egy leány vagy asz- szony 10—12 hektolitert is képes egy nap alatt ily módon elvégezni A ilyen burgonya — természetesen — nem csírázik, sőt — ami fel­tűnő megcukrosodik és pedig Aimé Girard kutatása szerint valóságos nádcukor képződik benne. Ki tudja, vajon nem jövünk-e rá, hogy hogy a burgonyát cukorgyártási célokra tudjuk felhasználni, ami fölötte könnyű lenne, ha el tudnók lesni azt a természetben rejtve végbe­menő vegyi folyamatot, amelynek következté­ben a keményítő cukorrá változik és alakul át. Ámde az egyenlőre még a jövő zenéje. A másik eltartási mód az, hogy a burgonyát két százalékos kénsasoldatban mossuk meg. Az ilyen módon megmosott burgonya végleg elveszíti csiraképességét. A két eljárás közül bármelyikhez is folyamodjunk, azt minden­esetre a csírázás bekövetkezte előtti időben, tehát a korai burgonyáknál mindenkor legké­sőbb januárban, a későieknél ellenben 4—6 héttel később végezzük. A csírázás a burgo­nyában levő tápanyag rovására történik, tehát nagy kárral jár, amit ez okból nemcsak rom­lás veszedelme esetén, de minden időben okos és érdemes dolog megakadályozni. Egyház-iskola. Fényes díjazás a román nyelv tani fásáért főgimnáziumunkban. Marchis Ro- mulus'z nagykárolyi gör. kath. román főesperes, kiről lapunk más helyén is megemlékezünk, a | „Szatmárvármegye“ c. lapban lapunk egyik ré­gebbi „közleményére“ (amely „közlemény“ egyik helyi lapban előbb látott napvilágot) hosszabb ! nyilatkozatot tesz közzé. A nyilatkozatból Nagykároly városának tiszta magyar közönsége ] egy érdekes, szomorúan érdekes dologról nyer tudomást. A hosszabb nyilatkozatnak reánk nézve kétségkívül ez a legérdekesebb része. ] Megtudjuk ugyanis a nyilatkozatból azt, hogy a nagykárolyi főgimnáziumban van a „román nyelvnek tanszéke“, illetve hogy a tanszék be­töltője- évi 400 mond Négyszáz korona fizetést kap xi magyar kultuszminisztériumtól. Hogy a { „Román nyelvet és irodalmat“ rendkívüli tan- ] tárgyként tanítják a főgimnáziumban, azt tud­tuk, de azt hittük, hogy a gör. kath. román segédlelkész urak talán csak „szent buzgalom- j ból“ s nem a magyar állam pénzéért tanítják a román nyelvet es irodalmat!! Kapja pedig e nagy fizetést 10-nél kevesebb román tanuló­nak román nyelvre történő tanításáért. (Fő­gimnáziumunk múlt évi „Értesítője“ szerint csak 4 oláh anyanyelvű „tanuló volt.“) Van tehát városunk főgimnáziumában a „román nyelvnek is tanszéke“ s a román nyelv alapos tanításáért a tanszék betöltője a magyar állam kormányától kap fényes díjazást. És ugyan egyes rendes tantárgyak tanárait hogyan dijazza a m. kir. kormány? Sehogyan! Nem ad nekik egy fillért sem! A hit- és erkölcstan rendes j tantárgy a főgimnáziumokban, a román nyelv csak „rendkívüli tantárgy.“ A nem róm. kath. hitoktatók évek óta kérik, kérelmezik-a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy valamelyes tiszteletdijban részesítse őket. A ref. hitoktató pl. heti 8 órában közel 50 tanulót tanít, s nem kap a magas minisztériumtól egy árva fillért sem. A „rendkívüli tantárgyként“ fel­tüntetett „román nyelv tanszékének“ vezetője pedig 4—5 tanuló tanításáért évek során át évi 400 koronát kap a román nyelv tanításáért. E koldus ország magas kormánya ime ily ga- vallérosan fizeti meg egy magyar város ma­gyar főgimnáziumában egy rendkívüli tantárgy­nak a román nyelvnek tanítását!! A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház lapja, az „Evang. Őráiló“ szerkesztősége, a lap főmunkatársi állásának elvállalására kérte fel a jövő évtől kezdődőleg Rédei Károly nagylcárolyi ev. lelkészt, ki a nevezett lapnak évek óta rendes munkatársa. Az eltörölt ünnepek az igazságszol­gáltatásban. Az igazságügyrninisSter elren­delte, hogy Űrnapját, Karácsony, Husvét és Pünkösd másnapját, Gyertyaszentelő, Boldog­asszony és Kisasszony napját az igazságügyi hatóságok ügyviteli szempontjából továbbra is ünnepnapoknak kell tekinteni s a bíróságok és ügyészségek részére kiadott hivatalos naptár­ban vörös hetükkel kell feltüntetni, mert e napok ünnepi jellegét a pápa nem szüntette meg, hanem a hiveket csak a misehallgatás kötelezettsége és a szolgai munka tilalma alól mentette fel. A róm. kath. elemi iskola növendé­kei a Zárda-kápolna berendezése javára dec. 21. és 22. (szombat és vasárnap) d. u. 4 óra­kor ünnepséget tartanak a zárda nagytermé­ben a következő míisorozaüal: 1. Reinhard. „Phantasie über beliebte Weihnachtslieder“, harmoniumon játsza a zongoratanitónő, Rokk Ilonka zongora-kíséretével. 2. Téli rege. Dal­játék zongorakisérettel, irta Várady Antal, zenéjét szerezték Erney 1. és Poldini E. Sze­mélyek : Télapó Ráp Anna, Éj Szabó Teréz, Főangyal Marián Mária. Gáspár, Menyhért, Boldizsár kirátyok Orosz Irma, Kun Gizi, Cupcea Lucia. Ggyermekek: Lőrinc, Magda, Zicher Margit, Bogdán Böske, Radimetzky Ilona, Valuka Rózsika, Elek Annus, Ember Böske, Rubletzky Erzsiké, Ikladi Rózsika, Stir Böske. Pásztorok: Schramm Erzsi, Rubsinszky Mária, Galbár Ilonka, Figlár Elvira, 'Rokk Margit, Rencz Teréz, Kindris Rózsika. Drágus Ilonka, Kínál Franciska, Grigássy Margitka, Kiriila Teréz, Heissler Erzsi, Riskó Ilona, Rencz Rózsi, Fruttinger Böske, Vitek Laci, Vetzák Edus. Angyalok: Akkermann Juliska, Fábián Aranka, Tóth Annus, Kern Böske, Sándor Erzsi, Héb Mariska, Wagner Anna, Buchmann Erzsi. Csillagok : Szabó Ilonka, Schef'ler Hermin, Buchmann Erzsébet, Rés Margit, Schnell Gizi, Holcinger Szeréna, Fetzer Anna, Ruff Erzsi. Spindler. „Glockkentőne“, zongorán játsza Mangu Lilli. A daljátékban előforduló „Élőkép“ szereplői: Jézuska Rencz Tercsi. Szűz Mária Schilli Pólika. Szt. József Rencz Böske. Angyalok: Albanézi Böske, Bod­nar Magdus, Gaál Olga, Hájtájer Mariska, Herkli Mária, Jakab Klára, Kindris Mariska, Lestyán llus, Mangu Böske, Markó Gizi, Melau Böske, Mókán Margit, Nagy Böske, Némethy Irén, Princzinger Mariska, Schiffbeck Rózsika, Szabó Juliska, Vetzák Böske, A jászol előtt szavi 1: Schiffbeck Rózsika. 3. Neldy. „Voix du ciel“, zongorán játsza Rokk íionka. 4. Dóra, vagy a jászol alázatának győzelme, 4 felvonásban. Irta : Rosthy Kálmán S. I. Sze­mélyek : Jézuska Radimetzky Ilonka. Szűz Mária Várady Jolánka. Szt. József Schifler Böske. Dóra, betlehemi főrangú leánya Libha- user M. Jezabel, Miehol nagynénje! Gindele Franciska, Ceha Emma. Abigil, Észther, Rachel barátnői Rubletzky Gizi, Cupcea Marica. Hit Schnell Pepike. Alázatosság Bokor Anna. Ön- megtagadás Gaál Magdus. Béketürés Einberger Magda. Buzgalom Kinczier Jolán. Remény Mándy Margit. Szeretet Mangu Ibolya. Áíha- tatosság Szilágyi Manci. L, II., III. angyal Hagen Mariska, Mikcsa Mariska, Sallay Mariska. Pásztorok és angyalok, mint a „Daljátékéban. 5. Vogel. „Roses de Noel“, zongorán játsza Szilágyi Stefi. 6. Spindler. „Serenade“, zongo­rán játsza Rokk Ilona. 7. A názáreti ház. élő­kép. 8. Mehler. „Ein Traum in der Weih­nachtsnacht“, zongorán játsza Mangu Lilli. — Beléptidij mindkét napon két korona. Jegyek előre válthatók naponkint délután 3 órakor a róm. kath. elemi leányiskolában. A hölgyeket kérjük, szíveskedjenek kalapjaikat a ruhatárba elhelyezni. E jótékonycélra rendezett ünnepségre a nagyérdemű szülőket és érdek­lődőket tisztelettel meghívja az Igazgatóság. A tanítók betegsegélyzője. Álmodozó, kicsi puszták, félbenmaradt hegymögötti falvak s feltörő »árosok tanítóinak érdekében Írjuk e sorokat, melyeknek fejlődését a tanító lendíti előre. Mert a tanító mindig a fejlődés szeke­rébe volt fogva. És ott is marad. Mert a kul­túra mindig azok ellen lázadt: fel, akik terem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom