Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-18 / 51. szám
6 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ tették. Csakhogy mig a tanító eme emberfeletti, gyönyörűséges missiót végzi, nemcsak a vérében fárad el a törtető plazma, nemcsak a j kimerültség gyötri őt a szenvedésig, de ezer- j betegség csirája lopta magát szervezetébe.! Sőt műhelyéből gyilkos bacillusokat hord haza otthonába, Jjol édesen alvó gyermekeinek ál-1 mát elűzi a halál láza. A mai iskola még a betegségek gyűjtő központja. A tanitó családja | kapja meg mindig legelőször a fertőzőbetegségek legkülönfélébb nemeit. Statisztika igazolja, hogy a tanítói pálya a leggyilkosabb. A tanítóságnak csupán hét százaléka éri el az ötvenedik életévet. Tehát a tanítóság a társadalomért nemcsak a maga, hanem a családja életét is kockára teszi. Tehát a legteljesebb segítséget egy nobilis nemzetnek nem volna szabad megtagadni tőlük. Mert minden nép intelligenciájának az a fokmérője, hogy menynyire becsüli meg tanítóit. A magyar tanitó pedig ma világtipusa a müveit, kilökött proletárnak. Egysorsban teng a postaszolgával, vasúti málházóval és hordárral. A magyar tanítónak csak elméletben nyolcvankét korona a havi fizetése, a valóságban annyi sincs. Hetenként kétszer annyi órát kell tanítania, mint a tanárnak; negyvenhárom évet kell szolgálnia, hogy nyugalomba vonulhasson. Özvegyeik nyolcvannégy forint kegydijat kapnak. Érdekes, magasztos a tanitó hivatása, de szomorú. Zsold nélkül, vérrel és ekével irtják az ugart. Már egyszer bátor keserűséggel fogadalmat tettek a legszomorubb szóra, a sztrájkra. De pályájuk nimbusza visszatartotta őket. Csakis a társadalom enyhítheti nyomorúságát. És most erre itt az alkalom. A tanítók szövetsége engedélyt kapott betegsegélyző alapja javára egy sorsjáték rendezésére. A sorsjáték fővédnökségét gróf Zichy János, maga a kultuszminiszter vállalta. Kétszázezer darab egykoronás sorsjegyet szórt szerte a Szövetség az országban, melynek jövedelmét ezer beteg tanitó tízezer beteg tanitógyermek várja. A sorsjáték húzása ez óv utolsó napján lesz. A sorsjegyek vásárlását nemcsak a humánus kötelességek ieró- vására, hanem a fényes nyereményekre is lehet bazirozni. Ezen sorsjegyekből minden tanitó kapott. Könnyítse tehát meg a társadalom a tanitó munkáját avval, hogy maga kérje ezen egykoronás sorsjegyeket a tanítóktól, hogy ne kellessen annak kinálgatásával a szegény tanítónak pirulnia. Mindnyájunknak volt tanítója és mindnyájunknak lesz gyermeke, kit a tanitó oktat. Mivel tehát a tanitó egészségét ami kulturérdekeink rabolják el: tartsa erkölcsi kötelességének a társadalom az adósság lerovását. A tanitó-sorsjegyek még csak pár hétig lesznek forgalomban s ha a társadalom segítsége elmarad: a remény utolsó forrását is betömheti az indolencia A tanitóság igen sokat köszönhet a sorsjegyek elhelyezése körül a királyi tanfelügyelőknek, kik nobilis szívességgel és lelkesedéssel végzik az adminisztrációt. Sorsjegyet minden tanítónál kaphat az olvasó, ki egy levelezőlapon bármily mennyiségben kérhet a Tanítói Sorsjáték irodájából (Budapest IV. Erzsébet-tér 15.) A társadalom ezen revanch-sal tartozik a' tanítóságnak. Drozdy Győző. Román papok izgatása az uj magyarpüspökség ellen. Csaknem napról-napra olvasunk híreket a fővárosi lapokban, s az érdekelt megyék területén megjelenő vidéki lapokban a román papok izgatásáról az uj magyar püspökség ellen. A vármegyénk két városában imént lefolyt ily diszgyülésröl szóló értesítést teszünk közzé az alábbiakban. „Oláh gyűlés Szatmáron. A fölállított magyar gör. kath. püspökség ellen fölháboritó módon tüntetett egy dec. 1-én tartott gyűlés, amelyen inkább a román fajnak, mint a gör. kalholikus egyháznak exponensei gyűltek össze Szatmáron egy kis megbeszélésre. A bécsi nuncius ugyanis a múlt hó 17-éről keltezve minden érdekelt plébánosnak megküldte azt a dekrétumot, amellyel az uj magyar püspökséget életbeléptette. A papok tudatták a rendeletet a hívőkkel és állítólag a tiltakozás valóságos orkánját szabadították fel a hívőknél, akik kijelentették, hogy a világért sem tűrik román vallásos intézményeik felforgatását és kérték papjaikat, hogy törvényes utón iparkodjanak változtatni az uj helyzeten. E lelkészek ahelyett, hogy engedelmeskedtek volna törvényes elöljárójuknak, az apostoli adminisztrátornak, rá sem hederitettek es a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Márchis Romulusz föespe- res elnöklete alatt a közrendet izgató és veszélyeztető eszméket tárgyaltak ;s publikáltak, elhatározván, hogy ha kell, a további támadásokra a hívők a templomok bezárásával, a templomkutcsoknak Rómába való küldésével, a templomajtóknak befalazásával és abszolút passzív rezisztenciával lógnak felelni, amig a szentszék nem tesz igazságot. „Konstatáljuk — mondják határozatukban a lázongó lelkészek — hogy azok, akiknek a részére alapították az uj püspökséget, mindnyájan mint lázadók állanak a katholikus egyház tekintélyével szemben. Ok magyar liturgikus nyelvét akarnak és magyarul akarják kiszolgáltatni a szentségeket: a szentszék legkifejezettebb akarata ellenére. Nem óhatjuk és nem akarjuk, hogy jó és jámbor híveink vallási érintkezésben és szellemi közösségben legyenek ezen pártütőkkel, akikből már minden vallásos érzés kiveszett, csak amúgy napról-napra élnek. Destruktiv, soviniszta politikai irányzatukat mesterségesen, pénzzel és egy olyan politikai áramlat segítségével tartják fenn, amely nem ismer sem vallást, sem erkölcsöt és a népek jogait nem respektálja." Nem kevesebbre vittük tehát, minthogy rebellisek vagyunk itt a magunk földjén, ha arra merészelünk törekedni, hogy gör. kath. véreink hasonló elbánásban részesüljenek itthon a nemzetiségekkel. — Közveszélyes nemzetiségi agitátorok ezek, akiknek mint rendbontóknak s a magyar állameszme ellenségeinek megfékezése egyaránt kötelessége úgy az apóst, adminisztrátornak, mint az államhatalomnak.“ (Heti szemle.) Nagylányán is román papigyülés volt az uj magyar görögkath. püspökség ellen. Ez már a második ilyen gyűlés volt. Az előbbi gyűlésen úgyszólván csakis a hajdudorogi apostoli adminisztrátor joghatósága alá tartozó renitens lelkészek vettek részt, akik a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedtek. A nagybányai gyűlést a tavaly Gyulafehérvárott megtartott tiltakozó naggyülés ötvenes végrehajtóbizottsága hivta egybe. Ezen az utóbbi gyűlésen román érzelmű világiak és papok vegyesen vettek részt és mintegy szankcionálták a szatmári határozatokat. Abból indultak ki, hogy most már, amikor a nuncius dekrétuma és az uj adminisztrátor első pásztorlevele közkézen forog, tényekkel állnak szemben s igy theoreti- kus vitának többé nincs helye, hanem cselekedniük kell; le kell vonniok a következményeket. Kifogásolják elsősorban azt, hogy az uj püspökség apostoli adminisztrátora magyarul irta körlevelét és „szofizmákat fecseg J össze az állameszme és a nemzet érdekében és nem akarja tudni, hogy a román nemzet fiához beszél“. Azzal vádolja az apostoli admi j j nisztrátort, hogy mindjárt első körlevelében j meghamisítja a pápai bulla szövegét, intenció- jját és intézkedését, holott teljesen annak a szellemében és betűje szerint jár el, amidőn kimondja a körlevél, hogy „ . . . a hitoktatás és a predikálás nyelve továbbra is olyan marad, aminö eddig volt.“ Végül megismétlik a szatmári gyűlésen hozott határozatukat: A templomkulcsokat Rómába küldjük, bezárjuk és J befalazzuk a templomajtókat, nincs szükségünk [ sem harangszóra, sem pedig nyilvános egyházi funkcióra mindaddig, amig nem tesznek nekünk igazságot. Magyar püspökség magyar nyelv nélkül. A „Christi fideles graeci“ bullával alapított uj magyar gör. kath. püspökségre rossz idő jár. Tényleges megalakítását soká gátolták a Szabó János-féle intrikák, székhelyével is baj volt. Azután püspököt se kaptak bele csak amolyan mostohát. Most meg az is kiderült felőle, hogy ez a püspökség a magyar liturgikus nyelveket! egyáltalában nem is használhatja. De hát akkor mi célja volt ennek az egész mozgalomnak ? Miért kellett ezt a püspökséget az állam költségén felállítani ? A püspökök kinevezési joga eddig is az állam kormányzóinak kezében volt. Ha akafták volna, eddig is nevezhettek volna ki az állameszméhez hü püspököket. Miért nem tették? Legfeljebb arra lett volna szükség, hogy úgy az egyesült, mint a nem egyesült óhitű, magyarság fiainak számára szemináriumi ösztöndíjakat is adjanak s ezáltal őket a lelkésii pályára vonzzák. De még erre se lett volna szükség. A szamosujvári gör. kath. papképezdet maga az állam tartja fenn és eddig1 bizony dákoromán politikusokat nevelt benne. Hát neveljen ezután igazándi lelkészeket és meg lesz oldva a nehéz kérdés és nem lesz lucus a non lucendo, magyar gör. kath. püspökség magyar nyelv nélkül. Népmozgalmi kimutatás. 1912. december 10 étöl — 1912. december 17-éig. Születtek: Bede József ács fia : György róm, kath., Karsai József csizmadia leánya : Julianna gör. kath., Farkas Dávid kereskedő leánya: Magdolna izr., Dukász Endre vendéglős leánya : Magdolna róm. kath., Páskuj Anna leánya: Julianna gör. kath., Nagy Elemér dohányjövedéki tisztviselő fia: László Károly ref. We- isz Antal kereskedő, leánya: Ipoly izr., Botor- csán János kőműves leánya: Emma gör. kath. Kihirdetésre jelentkeztek: Rácz Zsigmond Lupuc Máriával, Dallos József Lőrinc Emmával. Házasságot kötöttek: Török Imre községi jegyző Gálospelrin róm. kath. Kruppa Ilona Rózával róm. kath., Stark Márton nyírbátori kereskedő izr. Reinic Eszterrel izr., Sajtos Ferenc napszámos gör. kath. Pincér Borbálával ref. Meghaltak: Balogh Károly 1 hónapos, róm. kath. kelevény, özv. Matoicsy Jánosné Csengeri Ágnes börvelyi lakos, ref. 75 éves, bélcsavarodás, Farkas István csizmadia, 48 éves, reL veselobb. Hivatalos rész. Hirdetmény. 19859—1912. K. sz. Érte- sittetik a város közönsége, hogy a város kep- viselötestülete által 1912. évi december hó 8- napján tartott közgyűlésen a Kaszinó-utca asphaltozására vonatkozó 45/1911. kgy. számú véghatározat módosítására vonatkozólag hozott 243/1912. kgy. sz. véghatározat a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számított 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netaláni felebbe- zés 1912. évi december hó 27 napjáig bezárólag polgármesternek terjeszthető elő. Nagykároly, 1912. évi december hó 11. Debreczeni, polgármester. Hirdetmény. 10676/912. K. sz. Értesítem Nagykároly város közönségét, hogy a szatmári kir. törvényszék Mezőfény község általános tagosítása tárgyában hozott 28761/1892 urb. sz. végzésével a felvét térkép vizsgálata, valamint az osztályozás és becslés alkalmával folyó év október és november hónapokban igénybe vett bizalmiférfiak, napszámosok, fuvarosok dijaiban 565 koronát a szatmári illetve a nagykárolyi adóhivataloknál kiutalt. Nagykároly 1912 dec. 10-én. Debreceni polgármester. húzott drótszállal, kb. 75°/aáram megtakarítás. TÖRHETETLEN! Magyar SIEMENS SCHUCKERT-MÜVEK Budapest, VI., Teréz-körüt 36. Kapható: Singer Márton és Társa cégnél Nagykároly
