Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-20 / 47. szám
XXIX. évfolyam. Nagykároly, 1912. november 20. 47. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre.............................2-— „ Eg yes szánt...........................—’20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Fömunkatárs : Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós. Laptulüjdonos és kiálló: a ..Nagykároíyi Petöfi-tivomda Részvénytársaság-4. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. BérmenteUen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyiitter sora 40 Üli. Kéziratok nem adatnak vissza. Xaxa. Ismét és ismét csak a kis Szerbia a béke megrontója; most megint adriai kikötőre fáj a foga; avagy talán helyesebben mondjak, hogy Oroszország foga fáj Szerbiának; mert kereskedelmi szempontból tekintve, sehogy sem érthető, miért kellene Szerbiának politikai fennhatósága alatt állő albán kikötő, ha nem vennénk figyelembe, hogy az ilyen kikötő elöbb-utóbb Oroszország részére az Adriában ugyanazt jelentené, amit Malta a Földközi tengerben Angliának, vagyis flotta-támpontot. Megvalljuk őszintén, Szerbia legújabb története nem alkalmas arra, hogy szimpátiákat keltsen. III. Obreno- vics Mihály gyilkos vége 1868-ban a Toptschideri parkban , az Obrenovics-csa- lád teljes kiirtása 1903-ban a belgrádi konakban; Györgye extrónörökös okve- tetlenkedései Bosznia-Hercegovina annek-1 tálása után és undok afférje Kolakovic nevű inasával, mely ennek életébe került; a valamivel régibb keletű Omladina- hajsza ; az örökös áskálódások ami déli határszéli szlávjainknál és végül az örökös vizslaszerep, melyet Oroszország mellett játszik, ha ez jónak látja ellenünk hajszát inditani, megannyi nyomós ok, hogy Szerbiát ellenségünknek stigmati- zálja. De mint igazságos krónikások, meg kelt tekintenünk az érem másik oldalát is és itt bizony sok oly dolgot találunk, amely e temperamentumos nép lelkében elég keserűséget hagyhatott .vissza. Ne felejtsük el, hogy a szerb nemzet is nagy történelmi múltra tekint vissza: Byzanc fénykora idejében. 638-ban foglalták el mostani lakhelyüket és Duschan 'császárjuk idejében, a tizennegyedik század első felében Macedonia, Albánia, Thesszalia, Epirus és Bulgária fölött is uralkodtak. Brankovics György alatt 1444-ben szövetségesei voltak a magyaroknak és Hunyadi Jánossal megverték II. Murad szultánt, nemsokára rá következett a kétszázötven esztendőnél tovább tartó török iga. Ki ne gondolna szegény hazánk sorsára; ahogy minket visszavetett a török uralom kultúra dolgában százötven esztendővel a szerencsésebb nyugati népekhez képest, úgy szegény déli szomszédaink is szenvedtek a török járom alatt, amely alól még későbben szabadultak fel, mint mi. És amidőn végre 1718-ban a hires pozsarewatzi béke után osztrák fönhatóság alá kerültek, mit csinált ekkor Ausztria ? Katonatisztjei és hires hivatalnokkara — mi is tudunk róluk a Bach-korszakból egy nótát zengeni — oly fenhéjázva és brutálisan jártak el a szegény néppel, hogy rövid idővel utána ismét inkább a török mellé állt. 1804-ben a hires Karadjordje alatt a szerbek önerejükből ismét felszabadultak a török iga alól és amidőn Ausztriától támogatást kértek szabadságuk megtartása érdekében, a bölcs, a politikus Ausztria a segítséget megtagadta! Akkor kértek a szerbek először Oroszországtól segítséget és akkor TÁRCZA.-^SiWsKényszer-házasság. Csak férfiakból álló társaságban, ahol az egyikük, egy fiatal mérnök, azon a ponton állott, hogy az eljegyzés csak napok kérdése volt, amikor már az egész este azzal telt el, hogy ugratták, az eljövendő házaséletének apró keserveit, előrevetett árnyékként vonultak fel előtte, hirtelen megszólalt Szente.-- Ne uszítsátok. Az ilyen vőlegényjelöltet legjobb megára hagyni. Mit ugratjuk, siettetjük, hecceljük bele valami olyanba, amihez igazán semmi, de semmi közünk és ami van olyan fontos dolog, de csak őrá nézve, hogy azt egészen egyedül, önmaga, kellő komolysággal döntse el. A többiek egy kicsit méltatlankodtak ezekre a szavakra. — Semmi, ez nem igy van. Hagyni kell ezeket a szegény fiukat. Én most már hetek óta hallom, ma is egész este végig kellett hallgatnom, amint folyton és folyton csak ezt a témát pengették, többé-kevésbbé szellemesen olyan dolgokat, titkokat fedtek fel, és árultak el, amiket még férfi társaságban sem volna szabad előhozni. Hagyjuk ezt. Ne csináljátok ti is végig a mi derek barátunkkal azt a munkát, aminek a vége az lesz, hogy kényszer- házasságot kössön. — Micsoda kifejezés ez ? Kényszer-házasság? De ilyet! — fakadt ki mind, Szente azonban nyugodtan magyarázta meg szavait. — Igen is, kényszer-házasságot. Még pedig a szó legkomolyabb értelmében. És én úgy látom, erős meggyőződésem, hogy az egész világon mindenhol és mindenki ilyen kényszer- házasságot köt, az egész világ az ostoba kíváncsiságával, pletyka-nyelvűségével, kotnyeleskedő szemtelenségével, úgy van berendezve, hogy valósággal belekergeti, rákényszeríti a fiatal embereket házasságba. — Hát lehet valakit kényszeríteni a házasságra ? — Lehet anélkül, hogy tulajdonképpen a legkisebb pressziót is gyakorolnák. A házasodási vágynak, mint minden betegségnek és ez biztosan az, bacillusai vannak. Ezeket a bacillusokat kell csak elszórni, belevinni egy ilyen fiatal emberbe, aki éppen mert egészséges, nagyon inklinál az efajta betegségre. A hangulat, a környezet — szóbeszéd, a példálód- zások, a kis tréfák, pajzán célzások, apró ugratások viszik ragadják kényszerítik bele a döntésbe a fiatal embert. — Szép — mondotta erre valaki. — De ha olyan őszinteséggel és meggyőződéssel hirdeted ezt, mintha magad vagy nem volnál nős, vagy pedig — bocsáss meg — mintha magad is igy és ezért házasodtál volna. Kényszerből. Szente nem jött zavarba. — Igen. Én magam is. Mint mindenki. Mosolyogtak. — Ez a nyilatkozat nem indiszkrét, nem is szégyen és egy cseppet sem von le az én akkori cselekedetem komolyságából és az én házas életemnek igazán helyes és tökéletes boldogságából. — De hát akkor egy kicsit meg kell ezt Jk nagy karácsonyi occassio e ho *£0-án reite kezdetét Rubletzky Kálmán rr noi-es ur Hüí áruházában. Az alant felsorolt meglepő olcsó árakra felhívom a m. t. vásárló közönség b. figyelmét. Cosmanosi kretonok minden szinben, métere 36—40—45—50 f. Egész nehéz blouzselyem minden szinben, mtre 1.90—2.30—2.40 K. Maradékselymek métere — — — —■ — — — I.— K. Legjobb minőségű barhetflanel métere —- — — — —.40 f. 120 cm. széles kelmék minden szinben, mtre 90—98—1.10—1.30 K. divatos kézitáskák, alkalmi sálak, keztyük, harisnyák, férfiingek, nyakkendők, zsebkendők, női és férfi esőernyők, alsószoknyák és diszkötények mindenkor a legdusabb választékbanI 140 cm. széles kelmék minden szinben, mtre 2.60—3.——3.60 K. Mosó delinek métere— — — — — — — — —.50 f. 1 darab női gyapjuschál — — — — — — — 3.— K. Középminőségü fekete női ernyő — — — — — 2.60 K. Mindenféle maradékok félárban I - Ajándékoknak alkalmas tárgyak, u. m.:
