Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-09 / 10. szám
SXXVIII. évfolyam. Nagykároly, 1911. márczius 9. 10. szám NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykarolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. >. Előfizetési árak: Egész évre .............................81— her. Fé l évre.................................4-— _ Ne gyedévre..................... . 2-— „ Eg yes szám.........................—'20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Br. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Peíöfi-nyomtia Részvénytársaság“. id. ;t ti Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek köz lön y er; J Megjelenik minden csütörtökön. »’V Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7, Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Rérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A szabadság ünnepén. i Hová leit a magyar nemzet lelkese-1 dése, áldozatkészsége és a nemzeti esz-, mék iránt való vágyakozása ? Hová tűnt el a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas szent zsolozsmának hirdetése? Hová lett a nemzeti büszkeség, a függetlenség iránt való vágyakozás, az önállóságra való törekvés? Hová lett a ragaszkodás a tizenkét pont megvalósitása iránt, a melyet pedig alig egy emberöltő előtt olyan nagy lelkesedéssel hirdettek apáink ? Oly lelkesedéssel, oly áldozatkészséggel és annyi hősiességgel, a milyent a világ történelem keveset tud felmutatni. Egy agyon sanyargatott, sulvos igának járma alatt nyögő nemzet ébredt ekkor öntudatra. Megujhodott erejének birtokában felveszi a küzdelmet a szolgaság jármával. Pillanat alatt lerázza bilincseit s az azelőtt még csendes, türö nemzet egyszerre óriássá válik, mely hangosan, ellentmondást nem tűrve követeli emberi méltóságának elismerését. Követeli, hogy független, szabad legyen, felruházza azokkal a jogokkal, a melyek isteni eredetéből folyólag illetik meg öt. Követeli, hogy saját sorsa fölött önmaga határozhasson, hogy nemzeti létét, nyelvét, sajátságait és szokásait megtarthassa és megőrizhesse úgy, a mint megtartják és megőrzik azokat más szabad nemzetek fiai. Történelmi múltja predestinálja erre. Hiszen még élénken élnek emlékezetében Rákóczi kurucainak viselt hős tettei. Még nem felejtette el a tárogatók lelkesítő danáit. Ott lengenek még szemei előtt a „Pro libertate“ feliratú Szűz Máriás zászlók, melyei, előtt Bercsényi félelmet nem ismerő alakja látszik. Nem felejtette még el, hogy Nagy Lajos s a többi magyar királyok kardjától egykor rettegett Európa és Becsnek büszke ura hódolt-hajolt meg Mátyás király hatalma előtt. Nem felejtette még el azt a sok szenvedést és üldöztetést, melyben oly bő része volt a szabadsághoz való kioltha- tatlan ragaszkodása miatt. Csoda-e, ha az égisz Európát megrázkódtató szabad eszmék nem hagytak érintetlenül bennünket? Bár gyöngesé- günk tudatában egy félszázad múlva ébredtünk fel, de a nagy francia forradalom által felszínre vetett és akkor már a megtisztulás folyamatán keresztül ment eszmék sehol sem találtak oly fogékonyságra, mint épen nálunk. A magyar nemzet csak egy szikrára várt, a mely lángra lobbanja a lelkében felgyülemlett gyúlékony anyagot. A szikra kipattant és megteremtette 1848. március 15-ét, a történelem egyik legszebb, legdicsőbb napját, a vértelen forradalom győzedelmes emlékünnepét. Sok, fényes lap van történelmünkben, a melyet dagadó kebellel, mpltó büszkeséggel forgathatunk. Az ideális küzdelmektől, a hőditó hadjáratig valamennyi ősi dicsőségünkről regél. De méltóbb önérzettel alig tekinthetünk nagyobb, fényesebb napra vissza, mint 1848. már- icius 15-ére, mert hiszen ekkor léptünk a TÁRCZA. Az én galambomnak . . . Az én galambomnak Nincs csillogó ékszer Hófehér nyakába: Az én galambomnak Nem telik egyébnél Piros pántlikára! Az én galambomnak Égszínkék szemében Van a gazdagsága . . . Van-e a világnak E drága gyémántnál Csillogóbb ékszere, Nagyobb drágasága ? !! ? Az én galambomnak Nagy gazdagságáról Csillagok regélnek! Kék búzavirágok Mesélgetnek róla Szégyenkezésökben Bűbájos meséket! Az én galambomnak Égszínkék szemében Van a gazdagsága . . . Nincs e nagy világnak E drága gyémántnál Csillogóbb ékszere, Nagyobb drágasága ! ! ! Kürthy Károly. Utazásom Norvégiában. Irta és a helybeli főgimnásiumban múlt hó 16-án rendezett „Uiánia''-előadás alkalmával felolvasta Dr. Sternberg Géza. ‘ III. (Folyt.) Másnap tettük meg legszebb kocsi-utunkat a Flamm-völgyében. Ez utón láttuk Norvégia j rendkívüli viz-gazdagságát. Lépten-nyomon oly vízeséseket találhatni, milyenek Tirol és Sweic Öeghiresebb vízesései. Itt bemutatom a 7 testvér vízesést a Geiranger-fjordban. A Kilefost | Gudvangenben. A vadersi vízesést. Ily kocsi- uton találhatjuk a typikus norvég templomot. I Ez a hires Borgundi templom a legjobban megtartott Stavekircher, mely 1150-ben épült, zárt ajtóknál csak felülről szűrődik be egy kis világosság. Olyanok ezek, mint a mi ruthén vidékeink fatemplomai. Kocsi-utunk végén értük el a hires szűk Auralansfjordot, meiy magas hegyektől övezve sok helyen oly szűk, hogy téli időben itt 28 hétig nem látják a na- ; pót. Hajónkat sirályok kísérték, egészen a kedvelt fürdőig Balholmiy. E fürdőhely kiinduló—ÓK) , , „BOURBON Cigaretta hüvely és papír. # Legfinomabb minőség. • Hamu és zsír nélküli* Gyári főraktár és el- VfilTIflPPl/ MlHbO Oohányfötözsdéjében ánisitás OUIIIUüOjf mlMUö HagyKároly,
