Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-17 / 11. szám
mek költeményét, melynek elhangzása után Papp Béla országgyűlési képviselő mondotta el lelkesedéssel az alábbi kis beszédét, melyet a közönség áhítattal hallgatott meg. Tisztelt közönség! Ünnepe van ma a magyarnak. Hatvankettedik éve immár, hogy kegyelettel ünnepeljük 1848. márczius 15-ének emlékét. Annak a napnak évfordulóját, melyet méltán nevezhetünk a nemzeti újjászületés nagy napjának a magyar szabadság, függetlenség, a jogegyenlőség és közszabadság első hajnalhasadásának. És elvonul lelki szemeink előtt 1848. márczius 15-ének dicsőséges története. A nemzet lelkesedése, melylyel lerázza a rablánczokat a dicső önvédelmi harcz a föld népéből alakított honvéd csapatok gigászi küzdelme ama félistenek emléke, kik a lelkes sereget győzelemről- győzelemre vezették az árulás félisteneink mártír halála. Az uj épület... az aradi golgotha. És megjelenik e napon közöttünk a legendás korszak legnagyobb alakja Kossuth Lajos. Elmondjarn-e Kossuth Lajos életének történetét. Nem teszem, hiszen ismeri azt minden magyar. A beszélni kezdő gyermeket már megtanítja a névre édes apja, az édes anya csókja belé leheli, a dajka mesék színes képei odaírják szivébe az ő nevét s az első dal, mely szerény ajkain megcsendül: Kossuth Lajos azt izente ... Korszakalkotó volt az ő működése. Addig rabszolgaságban sínylődtünk. Négyszáz éves elnyomatásnak küzdelmeit átélt nemzet voltunk. Jogaink elkobozva, nemzeti fejlődésünk meggátolva közszabadságunk letiporva. De az isteni gondviselés nekünk adta Kossuth Lajost. Bátor lélekkel, erős kézzel ragadta meg nemzetünk sorsának kerekét s uj irányt adott fejlődésünknek. Szabaddá tette népét s az állami és törvényhozási szervezet átalakításával eleven nemzeti életet teremtett. Lángeszének minden gondolatát államférfim bölcsességének minden parányát nemzetének szentelve. Élesen megfigyelve a változó eseményeket újabb és újabb hivatást talált, melylyel hazájának szent ügyét szolgálja. S ki tudná megmondani életének melyik cselekménye volt a legszebb a Kossuth korszakok melyike volt értékesebb és dicsőbb. A bölcs törvényhozót, a nagy reformátort csodáljuk, a midőn szabadságszeretetének varázsával űzi szét a korhadó szellemet erős kézzel dobja el az ősi elárvult intézményeket, megnyitja a népszabadság és jogegyenlőség kapuit, ledönti az osztályuralmat, bevonja — születés, vallás és nemzetiségi tekintet nélkül — az alkotmány sánczaiba az eddig jogtalanokat s megalkotja s egy újabb ezredévre biztosítja az önálló szabad és független s a jog- egyenlőség alapján álló, demokratikus uj Magyarországot. Avagy a nagy agitátort, aki minden segédeszköz nélkül csupán lángszavának varázával, bámulatos akaraterejével hadverő sereget teremt a semmiből s megvívja a legszebb har- ezot a szabadság és nópjog szent csatáját. Vagy azt a Kossuthot, aki az elnyomatás napjaiban — midőn üldözték, vérpadra hur- czolták legjobbjainkat — nem veszti el reményét, akaraterejét, hanem bejárja fél Európát, bejárja Amerikát, hogy elragadó szónoklataival keltsen részvétet szerencsétlen nemzete számára. Vagy azt a szent öreget, aki idegen földön j a száműzetés magányában és csak hazájáért j él, hazájára gondol s prófétai ihlettel irtt le-! veleivel éleszti Magyarország önállóságának és j szabadságának szent tüzét. Egyformán nagy volt minden időkben. Apostol volt, akit az itteni gondviselés küldött, hogy i Megváltója legyen nemzetének. És miként a kereszténység Megváltója nem halt meg, úgy nem halt meg nemzetünk megváltója Kossuth Lajos. Él, közöttünk van eszméiben, tanaiban. Milliók szivébe vannak azok beültetve, milliók áldják az ö nevét. Ez az érezszobor szobor és az ő tanait, az ő eszméit hirdeti. Hirdeti a költő szavaival : Most érczalakban — gránit talpokon — Úgy állasz, mint őr a bástyafokon. Száz szobrod van s mindben lobog lélek Száz szobrod van s mind azt kiáltja: Klek! Mind azt kiálltja: Élek! Őrzök! Látok! Szemem vigyáz, hogy balszerencse, átok, Rut pártviszály ne rontsa meg hazámat, Hogy féltős kézzel sírját meg ne ássa Önnön fajának hitvány árulása! Hogy erdőn, síkon, völgyön és hegyen Uralkodó csak a magyar legyen! Itt szólok hozzád díszbe öltözött Ünneplő nemzet hallgasd meg szavam! Érzed ha ép, erős karod ha van : Tarts össze, dolgozz, kedvedet találd Az alkotásban . . . s győzd le a halált. Termelj borostyánt, ne gyanút, ne vádat És tedd boldoggá, tedd nagygyá hazádat. A dalárda a Szózat eléneklésével fejezte be a délutáni ünnepséget. A közvacsora. Este nyolez órakor a Polgári Olvasókör nagytermében közvacsorára gyűlt össze a közönség. Mintegy 150-on vettek azon részt. A második fogásnál Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja emelkedett szólásra kezében a Kossuth-serleg- gel. Mély .gondolatokkal áthatott szép beszédében aposztrofálta Kossuth szellemét, melyhez való alkalmazkodásra hitta fel a közönséget és figyelmeztette, hogy alkotmányunkhoz ragaszkodással és törhetlen hűséggel viseltessünk. Majd Cseh Lajos főgimn. igazgató mondott nagy figyelemmel hallgatott szép beszédet, melyben történelmi visszapillantásokat vetett a függetlenségi törekvések eredetére és folyama- j tára. Poharát a valódi függetlenség elérésére üritette. Mitrovich Elek gör. kath. magyar lelkész Ilosvay Aladár alispánért, Csipkés András, Debreczeni István polgármesterért mondottak pohárköszöntöt. Általános kívánságra Dr. Adler Adolf szólalt fel, ki beszédében utalt a tegnapi főispáni beiktatásra, melynek lefolyásánál szemben a függetlenségi politikusok beszédeivel egyetlen vigasztaló momentumként a vármegye főjegyzőjének beszédét látja, ki hazafias aggodalomtól áthatott szép beszédében az igazi érzelmeknek adott markáns kifejezést. Éltette Péchy Istvánt. A lelkes visszhangra talált beszéd folyamányaként Péchy István főjegyző mondott lelkes beszédet, melyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy a sikeresebb küzdelem kcreszlülvihctése czéljából a szét- vállolt függetlenségi pártok egyesüljenek. Még Jeszenszky Sándor várnagy éltette a vármegye alispánját és főjegyzőjét. A vacsorát Fejes Ferenc/. vendéglős szolgálta fel teljes megelégedésre. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt. Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. vállalkozó és építtető közönséget, hogy a mai korban már általánosan elismert legjobb tetőfedő-anyag, az Eternit palából gyári képviseletet kaptam. — Elvállalom tehát bármily épületeknek Eternit-tel való szakszerű fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető közönségnek épületfa-raktáramat, hol mindennemű épületfa jutányos árban kapható, úgyszintén a „Gróf Esterházy- féle tatai tetöcserepet“, melyből kizárólagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű cserép felülmúl minden más gyártmányt. Különös előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szolgálok. Herskovits Herman 1-2 fakereskedö, Nagykároly. HÍREK. — Kossuth Lajos halálának évfordulója. Most vásárnap lesz 16 éve annak, hogy hazánk legnagyobb, legdicsöbb fia Kossuth apánk lelke elhagyta porhüvelyét, NA G JT KÁROLY ÉS VIDÉKÉ & végtelen szomorúságba és gyászba bontva az országot. íMennél jobban távolodunk el ezen időponttól annál hatványozottabban emelkedik ki a megdicsöült szellem a múlandóságból és annál nagyobb glória veszi körül Kossuth Lajos nevét. Az évforduló alkalmából elzarándokolunk mindnyájan — hacsak képzeletben is — a Kerepesi-uti temetőbe a nagy magyar sírjához és áldást mondunk annak a hamvaira, ki még haló porában is vigyáz szeretett nemzetére. Legyen áldott emlékezete! — A főispáni beiktatás Szatmáron. Csaba Adorján főispánt Szatmáron ma délután 4 órakor iktatják be uj méltóságába, de az üdvözlésnek politikai színezete nélkül. A főispánt a polgármester fogadja a törvényhatóság nevében, a hivatali eskületétele után pedig dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag üdvözli s a főispán erre elmondja székfoglaló beszédét. Közgyűlés után fogadja a tisztelgő küldöttségeket, este pedig társasvacsora lesz a tiszteletére. Oltáregyleti lelki gyakorlatok.jAz oltáregylet szombaton délután, vasárnap délután es hétfőn délután tagjai számára lelki gyakorlatot tart. A lelki gyakorlat alatt az első elmélkedés délután fél 3 órakor, a második 4 órakor, a harmadik 5 órakor lesz. Hétfőn lesz a szt. gyónás, kedden szt. áldozás. A szt. gyónásra a kaplonyi szt. Ferencz-rendi tagok # közül is 1—-2 itt lesz. A lelki gyakorlatot Pall- mann Péter olt. egyl. igazgató tartja. Bárkit szívesen látnak és várnak á jelzett időben a zárda nagytermében.-— E»peranto. A helyi esperanto csoport tagjai a f. hó 11-én tartott értekezleten egyéb, apróbb ügyek elintézése után a tanfolyam buzgó folytatását határozták el. A tanórák újabb beosztása élénk megbeszélésre adott alkalmat, mig, többek hozzászólása után az lett elfogadva, hogy a tanórák ezután hetenkint háromszor, Kedden, csütörtökön és pénteken tartatnak, mindig pontosan délután fél hatkor kezdve. — Áthelyezés. A pénzügyminisztérium Pinkóczy Sándor beszterczebányai m. kir. pénzügyi fogalmazót a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz helyezte át. — Elveszett. Székely György czipészsegéd a helybeli ipartestület által részére 717. szám alatt kiadott munkakönyvét állítólag a Gróf Károlyi István-utczán elvesztette, kéretik a munkakönyv megtalálója, hogy azt megfelelő jutalom ellenében az ipartestülethez beszolgáltatni szíveskedjék. — Elölj árósági gyűlés. A helybeli iparteslület elöljárósága f. hó 11-én esteli 6 órai kezdettel gyűlést tartott Marián Ferencz elnök elnöklete alatt először. Marián Ferencz a gyűlést megnyitván üdvözötte a megjelent előljárósági tagokat és kérte, hogy őt működésében jóakaratulag támogassák. A tisztikar nevében Dr. .Adler Adolf ügyész üdvözölte Marián Ferencz elnököt hangsúlyozva azt, hogy már alelnöki minőségében a néhai elnök hosszas betegeskedése ideje alatt odaadással végezte az ipartestület ügyeit, miért is jogos a remény, hogy az ipartestület az ő vezetése alatt meg fog erősbödni és előre fog menni. Ezután tárgyalás alá vétetett az esztergomi ipartestületnek az ipari nyugdij és rokkant törvény létesítését indítványozó átirata, melyet az előlljáróság helyesléssel fogadott. EbbeiFaz az óhaj is kifejezést nyer, hogy az állam az iparosok betegápolási pótadójából befolyó összegeket évről évre a nyugdij és rokkant alapnak engedje át. Minthogy Drágus István alelnök a múlt hó 27-ikén tartott közgyűlésen ugyanily inditvá-nyt tett, mely azonban a társtestületeknek el nem küldetett, e tekintetben a további intézkedés szükségtelennek mondatott ki. Az elöljáróság elhatározta továbbá, hogy belép az Ipartestületek Országos Szövetségébe, s hogy a belépési és tagdijhátralékok a hátralékosok ingatlan vagyonára vezetendő közigazgatási végrehajtás utján vétessenek be, ha azok az ingókból be nem vehetők. Elhatároztatott továbbá, hogy az iparos, aki iparát abbahagyta, újból ipart vált, a belépési diját újból tartozik befizetni. Az iparos tanoncz- iskolai bizottság azon átiratát, mely szerint ez
