Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-17 / 11. szám

mek költeményét, melynek elhangzása után Papp Béla országgyűlési képviselő mondotta el lelkesedéssel az alábbi kis beszédét, melyet a közönség áhítattal hallgatott meg. Tisztelt közönség! Ünnepe van ma a magyarnak. Hatvanket­tedik éve immár, hogy kegyelettel ünnepeljük 1848. márczius 15-ének emlékét. Annak a nap­nak évfordulóját, melyet méltán nevezhetünk a nemzeti újjászületés nagy napjának a ma­gyar szabadság, függetlenség, a jogegyenlőség és közszabadság első hajnalhasadásának. És elvonul lelki szemeink előtt 1848. már­czius 15-ének dicsőséges története. A nemzet lelkesedése, melylyel lerázza a rablánczokat a dicső önvédelmi harcz a föld népéből alakított honvéd csapatok gigászi küzdelme ama félis­tenek emléke, kik a lelkes sereget győzelemről- győzelemre vezették az árulás félisteneink már­tír halála. Az uj épület... az aradi golgotha. És megjelenik e napon közöttünk a legen­dás korszak legnagyobb alakja Kossuth Lajos. Elmondjarn-e Kossuth Lajos életének tör­ténetét. Nem teszem, hiszen ismeri azt min­den magyar. A beszélni kezdő gyermeket már megtanítja a névre édes apja, az édes anya csókja belé leheli, a dajka mesék színes képei odaírják szivébe az ő nevét s az első dal, mely szerény ajkain megcsendül: Kossuth La­jos azt izente ... Korszakalkotó volt az ő működése. Addig rabszolgaságban sínylődtünk. Négyszáz éves elnyomatásnak küzdelmeit átélt nemzet vol­tunk. Jogaink elkobozva, nemzeti fejlődésünk meggátolva közszabadságunk letiporva. De az isteni gondviselés nekünk adta Kos­suth Lajost. Bátor lélekkel, erős kézzel ragadta meg nemzetünk sorsának kerekét s uj irányt adott fejlődésünknek. Szabaddá tette népét s az állami és törvényhozási szervezet átalakí­tásával eleven nemzeti életet teremtett. Lángeszének minden gondolatát államfér­fim bölcsességének minden parányát nemzeté­nek szentelve. Élesen megfigyelve a változó eseményeket újabb és újabb hivatást talált, melylyel hazájának szent ügyét szolgálja. S ki tudná megmondani életének melyik cselekménye volt a legszebb a Kossuth kor­szakok melyike volt értékesebb és dicsőbb. A bölcs törvényhozót, a nagy reformátort csodáljuk, a midőn szabadságszeretetének va­rázsával űzi szét a korhadó szellemet erős kézzel dobja el az ősi elárvult intézményeket, megnyitja a népszabadság és jogegyenlőség kapuit, ledönti az osztályuralmat, bevonja — születés, vallás és nemzetiségi tekintet nélkül — az alkotmány sánczaiba az eddig jogtala­nokat s megalkotja s egy újabb ezredévre biz­tosítja az önálló szabad és független s a jog- egyenlőség alapján álló, demokratikus uj Ma­gyarországot. Avagy a nagy agitátort, aki minden segéd­eszköz nélkül csupán lángszavának varázával, bámulatos akaraterejével hadverő sereget te­remt a semmiből s megvívja a legszebb har- ezot a szabadság és nópjog szent csatáját. Vagy azt a Kossuthot, aki az elnyomatás napjaiban — midőn üldözték, vérpadra hur- czolták legjobbjainkat — nem veszti el remé­nyét, akaraterejét, hanem bejárja fél Európát, bejárja Amerikát, hogy elragadó szónoklataival keltsen részvétet szerencsétlen nemzete szá­mára. Vagy azt a szent öreget, aki idegen földön j a száműzetés magányában és csak hazájáért j él, hazájára gondol s prófétai ihlettel irtt le-! veleivel éleszti Magyarország önállóságának és j szabadságának szent tüzét. Egyformán nagy volt minden időkben. Apos­tol volt, akit az itteni gondviselés küldött, hogy i Megváltója legyen nemzetének. És miként a kereszténység Megváltója nem halt meg, úgy nem halt meg nemzetünk meg­váltója Kossuth Lajos. Él, közöttünk van eszméiben, tanaiban. Mil­liók szivébe vannak azok beültetve, milliók áldják az ö nevét. Ez az érezszobor szobor és az ő tanait, az ő eszméit hirdeti. Hirdeti a költő szavaival : Most érczalakban — gránit talpokon — Úgy állasz, mint őr a bástyafokon. Száz szobrod van s mindben lobog lélek Száz szobrod van s mind azt kiáltja: Klek! Mind azt kiálltja: Élek! Őrzök! Látok! Szemem vigyáz, hogy balszerencse, átok, Rut pártviszály ne rontsa meg hazámat, Hogy féltős kézzel sírját meg ne ássa Önnön fajának hitvány árulása! Hogy erdőn, síkon, völgyön és hegyen Uralkodó csak a magyar legyen! Itt szólok hozzád díszbe öltözött Ünneplő nemzet hallgasd meg szavam! Érzed ha ép, erős karod ha van : Tarts össze, dolgozz, kedvedet találd Az alkotásban . . . s győzd le a halált. Termelj borostyánt, ne gyanút, ne vádat És tedd boldoggá, tedd nagygyá hazádat. A dalárda a Szózat eléneklésével fejezte be a délutáni ünnepséget. A közvacsora. Este nyolez órakor a Polgári Olvasókör nagy­termében közvacsorára gyűlt össze a közönség. Mintegy 150-on vettek azon részt. A második fogásnál Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja emelkedett szólásra kezében a Kossuth-serleg- gel. Mély .gondolatokkal áthatott szép beszédé­ben aposztrofálta Kossuth szellemét, melyhez való alkalmazkodásra hitta fel a közönséget és figyelmeztette, hogy alkotmányunkhoz ragasz­kodással és törhetlen hűséggel viseltessünk. Majd Cseh Lajos főgimn. igazgató mondott nagy figyelemmel hallgatott szép beszédet, melyben történelmi visszapillantásokat vetett a függetlenségi törekvések eredetére és folyama- j tára. Poharát a valódi függetlenség elérésére üritette. Mitrovich Elek gör. kath. magyar lel­kész Ilosvay Aladár alispánért, Csipkés András, Debreczeni István polgármesterért mondottak pohárköszöntöt. Általános kívánságra Dr. Ad­ler Adolf szólalt fel, ki beszédében utalt a teg­napi főispáni beiktatásra, melynek lefolyásánál szemben a függetlenségi politikusok beszédei­vel egyetlen vigasztaló momentumként a vár­megye főjegyzőjének beszédét látja, ki hazafias aggodalomtól áthatott szép beszédében az igazi érzelmeknek adott markáns kifejezést. Éltette Péchy Istvánt. A lelkes visszhangra talált be­széd folyamányaként Péchy István főjegyző mondott lelkes beszédet, melyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy a sikeresebb küzdelem kcreszlülvihctése czéljából a szét- vállolt függetlenségi pártok egyesüljenek. Még Jeszenszky Sándor várnagy éltette a vármegye alispánját és főjegyzőjét. A vacsorát Fejes Fe­renc/. vendéglős szolgálta fel teljes megelége­désre. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt. Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. vállalkozó és építtető közönséget, hogy a mai korban már ál­talánosan elismert legjobb tetőfedő-anyag, az Eternit palából gyári képviseletet kaptam. — Elvállalom tehát bármily épületeknek Eternit-tel való szakszerű fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető közönségnek épületfa-raktáramat, hol mindennemű épületfa jutányos árban kapható, úgyszintén a „Gróf Esterházy- féle tatai tetöcserepet“, melyből kizáró­lagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű cserép felülmúl min­den más gyártmányt. Különös előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szolgálok. Herskovits Herman 1-2 fakereskedö, Nagykároly. HÍREK. — Kossuth Lajos halálának évfordu­lója. Most vásárnap lesz 16 éve annak, hogy hazánk legnagyobb, legdicsöbb fia Kossuth apánk lelke elhagyta porhüvelyét, NA G JT KÁROLY ÉS VIDÉKÉ & végtelen szomorúságba és gyászba bo­ntva az országot. íMennél jobban távo­lodunk el ezen időponttól annál hatvá­nyozottabban emelkedik ki a megdicsöült szellem a múlandóságból és annál na­gyobb glória veszi körül Kossuth Lajos nevét. Az évforduló alkalmából elzarán­dokolunk mindnyájan — hacsak képze­letben is — a Kerepesi-uti temetőbe a nagy magyar sírjához és áldást mondunk annak a hamvaira, ki még haló porában is vigyáz szeretett nemzetére. Legyen áldott emlékezete! — A főispáni beiktatás Szatmáron. Csaba Adorján főispánt Szatmáron ma délután 4 órakor iktatják be uj méltóságába, de az üdvözlésnek politikai színezete nélkül. A főis­pánt a polgármester fogadja a törvényhatóság nevében, a hivatali eskületétele után pedig dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag üdvözli s a főispán erre elmondja székfoglaló beszédét. Közgyűlés után fogadja a tisztelgő küldöttsé­geket, este pedig társasvacsora lesz a tiszte­letére. Oltáregyleti lelki gyakorlatok.jAz oltáregylet szombaton délután, vasárnap dél­után es hétfőn délután tagjai számára lelki gyakorlatot tart. A lelki gyakorlat alatt az első elmélkedés délután fél 3 órakor, a második 4 órakor, a harmadik 5 órakor lesz. Hétfőn lesz a szt. gyónás, kedden szt. áldozás. A szt. gyónásra a kaplonyi szt. Ferencz-rendi tagok # közül is 1—-2 itt lesz. A lelki gyakorlatot Pall- mann Péter olt. egyl. igazgató tartja. Bárkit szívesen látnak és várnak á jelzett időben a zárda nagytermében.-— E»peranto. A helyi esperanto csoport tagjai a f. hó 11-én tartott értekezleten egyéb, apróbb ügyek elintézése után a tanfolyam buzgó folytatását határozták el. A tanórák újabb be­osztása élénk megbeszélésre adott alkalmat, mig, többek hozzászólása után az lett elfogadva, hogy a tanórák ezután hetenkint háromszor, Kedden, csütörtökön és pénteken tartatnak, mindig pontosan délután fél hatkor kezdve. — Áthelyezés. A pénzügyminisztérium Pinkóczy Sándor beszterczebányai m. kir. pénz­ügyi fogalmazót a helybeli kir. pénzügyigazga­tósághoz helyezte át. — Elveszett. Székely György czipészsegéd a helybeli ipartestület által részére 717. szám alatt kiadott munkakönyvét állítólag a Gróf Károlyi István-utczán elvesztette, kéretik a munkakönyv megtalálója, hogy azt megfelelő jutalom ellenében az ipartestülethez beszolgál­tatni szíveskedjék. — Elölj árósági gyűlés. A helybeli ipar­teslület elöljárósága f. hó 11-én esteli 6 órai kezdettel gyűlést tartott Marián Ferencz elnök elnöklete alatt először. Marián Ferencz a gyű­lést megnyitván üdvözötte a megjelent előljá­rósági tagokat és kérte, hogy őt működésében jóakaratulag támogassák. A tisztikar nevében Dr. .Adler Adolf ügyész üdvözölte Marián Fe­rencz elnököt hangsúlyozva azt, hogy már al­elnöki minőségében a néhai elnök hosszas betegeskedése ideje alatt odaadással végezte az ipartestület ügyeit, miért is jogos a remény, hogy az ipartestület az ő vezetése alatt meg fog erősbödni és előre fog menni. Ezután tárgyalás alá vétetett az esztergomi ipartestületnek az ipari nyugdij és rokkant törvény létesítését indítványozó átirata, melyet az előlljáróság he­lyesléssel fogadott. EbbeiFaz az óhaj is kife­jezést nyer, hogy az állam az iparosok beteg­ápolási pótadójából befolyó összegeket évről évre a nyugdij és rokkant alapnak engedje át. Minthogy Drágus István alelnök a múlt hó 27-ikén tartott közgyűlésen ugyanily inditvá-nyt tett, mely azonban a társtestületeknek el nem küldetett, e tekintetben a további intézkedés szükségtelennek mondatott ki. Az elöljáróság elhatározta továbbá, hogy belép az Ipartestü­letek Országos Szövetségébe, s hogy a belé­pési és tagdijhátralékok a hátralékosok ingatlan vagyonára vezetendő közigazgatási végrehajtás utján vétessenek be, ha azok az ingókból be nem vehetők. Elhatároztatott továbbá, hogy az iparos, aki iparát abbahagyta, újból ipart vált, a belépési diját újból tartozik befizetni. Az iparos tanoncz- iskolai bizottság azon átiratát, mely szerint ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom