Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-08 / 49. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .................................8-— kor. Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2•— „ Egy es szám.........................—'20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész ívre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. szerkesztő. szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiad ' : Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. a „Nagykároly! Pelőfi-nyonnia Részvénytársaság“. ; Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A Nagykárolyban felállítandó törvényszék kérdéséhez. (—r —f.) A „Szamos“ laptársunk f hó 4-én megjelent számában „Egész a rész helyett“ din alatt foglalkozik a városunkban felállítani kért törvényszék érdekében a fővárosban járt vármegyei küldöttséggel s ezzel kapcsolatban a vasúti pálya- ház kiépítését és egy bankfiók felállítását kérő városi küldöttség eljárásával és kijelenti nagy kegyesen, hogy a két utóbbi szándékra vonatkozóan semmi ellenvetése nincs, sőt indóházunk kiépítését ők is szükségesnek s az ez iránti kérelmet jogosnak és indokoltnak tartják, azonban azt, hogy Nagykároly város érdekében körülötte egy uj törvényszék kerekittessék ki, szó nélkül nem hagyhatja. Kijelenti továbbá, hogy semmi alapja sincs, semmi jogossága annak a kérésnek, amire a nagykárolyiak az útiköltségüket pazarolják, mert az az érv, hogy a szatmári törvényszék túl van terhelve munkával s nem bírja kielégítem az igazságszolgáltatás igényeit, meg nem áll és a „Szamos“ biztosan tudja, hogy ezekhez a kiindulási alapokhoz méltó lesz az eredmény is, amit el fogunk érni. Mik nagyon szépen köszönjük a két első kérdésben irántunk tanúsított jóakaratot: a törvényszék kérdésében ha a „Szamos“ jóslása beteljesedik, hogy olyan lesz az eredmény, mint a minő a kiindulási pont, akkor (D. S.) ur nemsokára városunkból is fog egy esküdtszék! tárgyalásról szellemes riportot írhatni a „Szamosának. Mert lássuk csak, hogy is áll a dolog? Mindenekelőtt mi is mindenkor meghajtottuk s most is meghajtjuk zászlónkat a szalmán törvényszék előtt s nemcsak elismerjük azt, amit a „Szamos“ állít, hogy a szatmári törvényszék egyike az ország legmintaszerübb bíróságainak, ahol nemcsak minő-ég, hanem mennyiség dolgában is elsőrangú munkát produkálnak s ez igazán köztudomású, tudják a nagykárolyi ügyvédek is és tudja azt választókerületünk országgyűlési képviselője is, mert mi nagykárolyiak büszkék lehetünk erre, mivel a törvényszék vezetőjét mi károlyiak a magunkénak tartjuk. Azonban kérdezze meg csak a „Szamos“ a debreceni kir. itélölábla elnökétől, vájjon akkor, mikor a törvényszék elnöke 9 járásbíróság vizsgálatával 9 hetet tölt el, mikor Csengerben is egy járásbíróság felállítása terv ztetik s ezen ügyben a vármegye közigazgatási bizottsága most nem rég is felirt az igazságügyminiszterhez, mikor tehát majd 10 járásbíróságot kell évenként megvizsgálnia s az elnök 6 heti szabadságát beleszámítva, évenként 16 hetet, vagyis 4 hónapot tölt távol székhelyétől, lehet-e úgy administralni egy ilyen nagy törvényszéket amint azt a tábla elnöke vagy maga a törvényszék elnöke akarná? Kérdezze meg csak, hogy akkor, amikor a most a törvényszék hatásköréhez tartozó és irásbelileg tárgyalt pereknek mintegy 60—70 százaléka kerül el a törvényszéktől, de ugyanezek a törvényszék mint felebbezési bíróság előtt hármas tanácsban szóbelileg lesznek tárgyalva, vájjon meg tud-e felelni a törvényszék abbeli feladatának, hogy az igazságot alaposan és gyorsan szolgáltassa, hacsak a birák és a kezelő személyzet száma nem szaporittalik ? És minthogy a budapesti törvényszék TÁRCZA. •*-<gr+ Dóczy-estély. Így nevezhetjük a Kölcsey-egyesület de- czember 4-én rendezett ünnepélyét, mert az elnöki megnyitón és egy énekszámon kívül a programúi többi része Dóczy József kiváló dalköltőnk irodalmi munkásságát mutatta be, persze csak szemelvényekben. Nem is lehet egy estély keretében bemutatni egy ilyen termékeny dalköltőt, aki termékenysége mellett mindig művészit alkot. Dóczy József maga költi a dallamot és a szöveget. Melyik szebb ? A dallam-e vagy a szöveg? Ezt nem lehet eldönteni, mert mindkettő egy érző, mélységes magyar szív gyönyörű megnyilatkozása, illatos virága, mert a kettő együtt egy-egy mesteri egészet képez. De tartsunk sorrendet. Első szám Falussy Árpád dr.-nak elnöki megnyitója volt. Falussy elnöke a Kölcsey- egyesületnek, s igy egyrészről kötelességének tett eleget, hogy tartalmas beszédjével az ünnepélyes estélyek sorát megnyitotta, másrészről pedig szép szónoklatával, logikus gondolaI taival nekünk kellemes, élvezetes perczeket szerzett. —- A Kölcsey-egyesület irodalmi egyesület, s a magyar kultúra fejlesztését tűzte ki czéljául. A nemzeti kultúra, a nemzeti irodalom őrzi meg a faj jellegét. A magyar nemzet tradícióit nem a központ tartotta fenn, hanem a vidék. A vidéken voltak azok a góczpontok, I ahol együtt láttuk a nemzet munkásait. Itt nincs valláskülönbség, itt nincs egyéni érdek. Egy czél lebeg mindenki előtt, a magyar kul- j túra tökéletesítése. Ezt szolgálja a Kölcsey- ; egyesület is. — Ezek a gondolatok képezték szépen kidolgozott és szónoki erővel előadott ! megnyitójának gerinezét. Falussy dr. után következett az estély leg- j tartalmasabb száma, Dóczy József felolvasása. Dolgozata czime: „Hogy születik a magyar nóta ?“ Értelmes, sok helyütt kedves tréfával I fűszerezett felolvasását, Dóczyné egy pár dalnak művészi elszavalásával, Rózsa Lajos opera házi baritonista és Hajnal Artur, egy debre- czeni ismerőse dalainak eléneklésével még kedvesebbé tette. Dóczy felolvasása lehetőleg pontos kivonatban igy hangzott: Már gyakran intézték hozzám azt a kérdést, hogy lettem én dalköltő ? Már iskolás gyermek koromban szerettein a zenét. A ver- | selgetést jogász koromban kezdtem. Verseimet a lányok szépeknek találták. A debreczeni lap 1 egy-kettőt ki is adott. Ennyi eredmény láttára azt képzeltem, hogy belőlem legalább is egy I másik Petőfi tesz. Amikor láttám, hogy ideái- ! jáim mind férjhez mennek, a népballadákra tértem át. Magyar nótát 14 évvel ezelőtt csináltam. Egy orvos barátom megkért, hogy ir- I jak szöveget, ő majd megzenósiti. Ekkor írtam a: Sötét erdő sűrűjéből kakukmadár hallik... kezdetű dalt. Mikor megmutattam neki az egyenlőtlen sorokat, igy szólt hozzám : „Tarsd meg a versedet; erre nem lehet dallamot csinálni.“ „Majd csinálok én“ válaszoltam neki. Másnap készen voltunk mindketten; ugyanis mégis költött egy dallamot. Elvittük a nótáinkat Rácz Károly czigányprimáshoz. Először ő adta oda. A czigány nézi, huzza, majd újból kezdi s végül igy bírálja meg: „Ez nem nóta, nincs formája.“ Odaadtam az enyémet, s azt mondtam, hogy Dankó Pista szerzeménye. Kezdi játszani. Eljátsza egyszer, kétszer, háromszor ... s végül igy hangzik a bírálata: „Ez már nóta“, s húzta tovább. Csak ugv sirt kezében a hegedű. A vendégek is figyelmesek Játékszerek és díszműáruk teljes kiárusítása íolytán a raktáron levőket mélyen leszállított árban árusítom. Ezen árak azonban csak december hó 1-tŐI 24-ig érvényesek. JACOBOYICS JÓZSEF uridivat- és müiparáru csarnoka Nagykároly. # Ször-csizmák. 0 Valódi angol hó- és sárcipök. Sarg Calodont 48 fillér.
