Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-08 / 49. szám
2 után a nagyváradi és szatmári törvényszékek a legnagyobbak az országban, a nagyváradi törvényszék úgy az administ- ratio, mint az uj perrendtartás életbelépte miatt épugy nem fogja megtűrni a munkát (hozzávéve még az Érmihály- falván feláilitani tervbe vett járásbíróság megvizsgálását), mint a hogy nem bírja majd meg a szatmári törvényszék személy- szaporítás nélkül! Ha tehát a bíráknak és a kezelő személyzetnek számát két ily nagy törvényszéknél még szaporítani kell, nem célszerűbb-e egy kisebb törvényszéket felállítani a két nagy törvényszék mellett akkor, mikor ez kevés költségtöbblettel elérhető ? És vájjon akkor, mikor bizonyos perekben az ügyvédi képviselet különben sem kötelező, nem érdeke-e a tasnádvi- déki, az érmihályfalvavidéki és a járásunkban legmesszebb fekvő penészleki embe- nek, hogy ne két napi időt és tömérdek költséget veszítsen akkor, ha a törvényszéknél valami dolga van, hanem azt egy fél nap alatt és kevesebb költséggel I végezze el, mint a hogy most végzi ? Elvégre a jogkereső közönség érdeke is számit tálán valamit és nemcsak a törvényszék székhelyének a pénzügyi érdeke. Az előbbi pedig abból áll, hogy a jogkereső közönség mennél közelebb, mennél kevesebb költséggel és kevesebb időveszteséggel találja meg igazát. Az a kis költségtöbblet pedig, a menynyibe az uj törvényszék felállítása kerül, bőven fedezetet talál abban az összegben, amil most a sokkal távolabb lakó esküdtbirák fuvarköltsége, valamint a tanuk fuvarköltség többlete címén a bűnvádi átalány elfizet. És tessék elhinni, hogy maguk a törvényszéki bírák, valamint a kezelőszemélyzet tagjai is sokszor nyilvánították abbeli óhajukat, vajha a roppant nagy munka- halmaz egy részétől meg tudnának sza- i badulni, mert túl vannak terhelve a munkával. És ebben nem képez akadályt az sem, hogy a szomszéd törvényhatóságoknak egy-egy járása igazságszolgáltatás tekintetében egy Nagykárolyban felállítandó törvényszékhez csatoltassék, mert hiszen Piskolt község közigazgatásilag ma is Biharvármegyéhez, a halmi-i járás Ugocsamegyéhez, igazságszolgáltatás tekintetében pedig a szatmári törvényszékhez tartozik és annak idején, mikor ez a beosztás megtörtént, eszébe se jutott senkinek ezen iniézkedés ellen felzudutni. Szatmárvárinegve már 1904-ben egy statisztikai adatokkal felszerelt és kellően megindokolt felterjeszté-ében felírt a nagykárolyi törvényszék felállítása iránt: most ez a kérés annál inkább megindokolható, mert az uj perrendtartás életbeléptetése folytán az igazságügyminiszter is szükségesnek tartja 10—12 uj törvényszék felállítását s az uj perrendtartás egész szelleme a közvetlenségen, olcsó-! Ságon és gyorsaságon épülvén fel, az uj törvényszék ennek szolgálatában állana. Ha tehát vármegyénk alispánja az 1904- ben tett vármegyei felterjesztés kedvező elintézését egy küldöttség élén megsürgette és egy törvényszéknek városunkban — ahol ezelőtt évtizedeken át törvényszék volt — újból való felállítását szorgalmazta, a vármegyének egy szabályszerűen hozott, senki által meg nem felebbezett, tehat jogerősjhatározata megvalósításának szorgalmazásával csak kötelességét teljesítette s ez annál inkább indokolt, mert az igazságügyminiszter előtt fekszik a kir. ítélőtáblái elnöknek a törvényszék felállítását véleményező, statisztikai adatokkal igazolt felterjesztése s ha a vármegye és a tábla elnöke ezt szükségesnek tartja s úgy az igazságszolgáltatás, mint a jogkereső közönség érdeke azt megkívánja, a kormány bizonyosan nem fog elzárkózni a kérelem NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ teljesítése elől csak azért, mert ez a szatmáriaknak vagy a „Szamosának nem tetszik. Jótékonyság, nyomorúság/) Az erdő, liget hulló levelei búcsúztatják a nyarat, mire zörgős lesz a ha- raszt beköszönt a nyomorúság is a szegények tanyáin. Amig a természet teljes pompájával eltakarja szemünk előtt a sok ínségtől szenvedőt, nem veszszük észre őket. Mint az ég madarai találnak itt is, ott is csillapítót az éhségtől kihozott életüknek fen tartására. Lakást a szabad ég alatt vagy egy szénaboglya tövében találnak, a jó Isten egy edüli gondozójuk. De a tél nemcsak az erdőt, ligetet teszi kopárrá, hanem a nyomorgók ezrei is szemünk elé kerülnek, m< rt a szabad ég alatt nem hálhatnak, testükről lefosz- lott rongyaik nem védik szerencsétlen gazdájukat a megfagyás ellem A munka és lakásnélküliek ezrei a tél beálltával igyekeznek a jótékony emberek szivéhez férkőzni : egy falat száraz kenyérért, egy- egy elvett ruhadarabért. Szerencse, hogy még vannak, a kiknek nem kőből való a szivök és megkönyörülnek nyomorgó felebarátaikon, adnak, a mit adhatnak. A vendéglők asztalainál találkozó jó barátok és emberbarátok ilyenkor rakják össze adományaikat a szűkölködő segélyezésére, egy-egy szempár könnyeinek felszámítására. A szegény gyermekek, a kiknek élete az állandó küzdelem, az Ínség és nélkülözések egész lanczolata, az asztaltársaságoknak gyámoltjai. Ok még alig kezdték meg az élet ■ t és máris any- nvit kell koplalniok, fázniok és szenvedniük csöpp életükért. És megindul a szegényeknek felruhá*) A Magyar Védő-Egyesület „Iparvédelem“ czimü hivatalos lapjából lettek az uj dalra, s mikor megtudták, hogy ez Dankó Pista szerzeménye, megtanulták ők is. Az orvos barátomat megkértem, hogy két hétig senkinek se szóljon a szerzőségről. A két hét alatt mindenki megtanulta. Mikor két hét múlva kitudódott, hogy ez nem Dankó Pista, hanem az én müvem, lelohadt a tűz, s olyan bírálatot is halottam, hogy: vak tyuk is talál szemet. A czigány sem húzta többé oly kedvvel. — „Majd meglássuk, hogy milyenek lesznek a jövő szerzeményei. ?“ — halottam megint más helyen. Ekkor a: Mandulafa . . , nótáját szerzettem. Néhány hét múlva ezt is megkedvelték. Ezután egymás után Írtam a: Feledn lek . . ., Nádfedeles kis házikóm . . ., Panaszkodik a furulyám . . . kezdetű dalokat. Most mintegy 500 dalom van. Bla- háné először: „Magas a kaszárnya . . .“ kezdetűt énekelte. Személyesen utaztam fel Pestre és megköszöntem a művésznőnek ezt a velem szemben tanúsított kitüntetését. „Sárika lányom hozta, s hívta fel a figyelmemet erre a dalra. Másnap már énekeltem. Akarom, hogy minden dalát nekem küldje először . . 1909. márcziusában a Zeneakadémia nagytermében az aradi vesztőhely megváltása czéljára az egyetemi ifjúság hangversenyt rendezett. Közreműködött Takács Mihály az Operaház kiváló baronistája is. Ez alkalomra irt gyászdalomat énekelte: Az aradi síkot sirva-ríva járom. Ott alussza álmát a hős Tizenhárom . . . Ha rájuk tapadt rég hóhér keze szennye, Hófehérré mosta őket, Félistenné tette őket Magyarország könnye ! Az aradi síkon márvány templom épül. Benne tizenhárom gyászoz oltár készül. Fel a magas égig lángol bent a máglya .. . ■ Úgy száll fel a mennyországba Láncát tépő Magyarország j Szabadság imája. Az aradi síkon vérpiros a harmat, Ott tilinkó nem szól, a dal is elhallgat. Tizenhárom sirból száll a csendes éjben Vértanuknak néma átka . . . Vajh ki tudja, hátha-hátha Meghallják az égben . . . Barabás Béla képviselő az ünnepély után i levelet irt nekem : Igen tisztelt Uram ! Engedje j meg, fölteszem a kalapot azért, hogy Ön előtt leemelhessem. Hallottam Takács Mihály tói azt i A gyönyörű hazafias verset és dalt. A nagy ! közönséget rendkívül meghatotta a költői szép j szöveg s fellelkesitette a daliam gyönyörűsége { s előadása . . . Takács levele igy szólt: Igen tisztelt Uram! Nem I mulaszthatom el, hogy ismételten köszönetét I ne mondjak a gyönyörű aradi nótáért, mely- ' lyel óriási sikerem volt. A közönség a legáhi- 1 tatosabb csendben hallgatta s a vegén elemi erővel tört ki a tapsvihar. Széltében melegen gratuláltak. Boldog vagyok, hogy én lehettem a dal keresztapja. E komaságnak egyik legszebb sikeremet köszönhetem, melyet most ünnepélyesen megosztok Önnel. Remélem, hogy még lesz alkalmam máskor is hasonló sikereket aratni e szinmagyar szerzeménynyel. Éltesse a magyarok Istene sokáig, hogy még sok ilyen lelkesítő és értékes dallal ajándékozhassa meg ezt a szegény nemzetet . . . Pálmai Ilka Temesvárt lépett, fel először egyik dalommal. Ábrányiné : Kit gyászol a fecske madár . . . kezdetűt énekelte először. Krammer T., Soyer J., Rózsa S., Takács M. és a többi művész terjesztette a dalaimat. Wlassics, kultuszminiszter korában kitartó munkára buzdít. 2-30 „BOURBON“ Cigaretta hüvely és papír. Legfinomabb minőség. Hamu és zsír nélküli. Gyári főraktár és el- árusitás Somossy Miklós 0 o h á n y fötözsdéjében
