Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-27 / 21. szám

1 ről mindaddig, mig az egyesület az uj házat fel nem építteti, amit a közgyűlés egyhan­gúlag magáévá tett. Ezután megejtették a tisztikar választását. Alelnökké — minden tiltakozása daczára — Drágus Istvánt válasz­tották meg. Egyhangú választással megvá- laszttattak : Pénztárnokká: Irsik Ferencz. I ső titkárrá: Csanálosi József, II od titkárrá: Di- pold Ferencz. Dékánokká: Spilka Ignácz és Kiss János. Könyvtárossá: Kovács Sándor és Dobránszki János. Választmányi tagokká: Széchenyi Lajos, Torna János, Bolemann János és István, Kuuk Jenő, Gindele István, Sallay Lajos, Steib József, Walácsek Lajos, Weiser Dezső, Akkermann Antal, Hancsis Illés, Guífárt Antal, Gyulai János, Kindris József, Brauneisz József, Cziily István, Tempfly Mihály, Torna István és Blum György. Végül Tremba Márton pénzügyi számtisztet az egye­sület szinielőadásánál kifejtett tevékenysé­géért tiszteletbeli választmányi taggá válasz­tották. — Házasság. Dr. Lengyel Endre fővá­rosi ügyvéd, Dr. Vetzák Ede helybeli ügy­véd sógora junius hó elején köt házasságot Budapesten botfái Hűvös Francziskával, bot­fai Hűvös József udvari tanácsosnak, a vá­rosi villamos vasút elnök-vezérigazgatójának leányával. — Közgyűlés. A debreczeni helyi vasút részvénytársaság — melynek városunkban is vannak részvényesei — f. hó 6-án dél­előtt 10 órakor Debreczenben a Kereskedő- társulat dísztermében tartja meg évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság javasolja a köz­gyűlésnek, hogy osztalékul egész részvényen­ként 8 kor., fel részvényenként 4 kor. fizet­tessék, még pedig f. hó 7-ilc napjától kezdő- dőleg. — Keresztjáró-napok. A műit hét hétfőjén, keddjén és szerdáján tartották meg a róni. kath. hívők a keresztjárónapi kör­meneteket, hogy kérjék az Istent, oltalmazza meg a várost mindenféle bajtól, veszedelem­től. Mind a három napon sokan jelentek meg. — Hivatalos hirdetmény. 1251 — 1909. a. ü. sz. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigaz­gatóság 40,018. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagykároly várost illető s az 1909. évi összeállított Ill-ad osztályú keresetadó kivetési lajstrom egy példánya — a javaslatba hozott adóösszegek kitüntetésével — az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében 1909. évi május 28-ik napjától 1909. évi junius hó 4-ik napjáig bezárólag Nagykároly város adóhivatalánál közszemlére kitétetett. Felhivatnak és figyel­meztetik tehát az adófizető közönség, hogy az illetők saját, vagy másokat illető adó­javaslatokra nézve észrevételeiket a fenti határidőben a helybeli m. kir. pénzügyigaz­gatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál szóval vagy Írásban előterjeszthetik. A lajs­trom a városi adóhivatalban a hivatalos órák alatt tekinthető meg, a felebbezések — mint fentebb jelezve volt — a kir. pénzügyigaz­gatóságnál nyújthatók be. Nagykároly, 1909. május 24. Nagy Antal, adóügyi tanácsos. — Pünkösd ünnepét zsidó vallásu polgártársaink tegnap és ma ünnepelték. Az istentiszteletek még mindig nem a templom­ban, hanem a szentegylet helyiségében tárt­tá ttak. — Vizsgatétel. Horváth Jenő plébá­nossegéd f. hó 24-én kiváló szép sikerrel tette le szigorlatát a világ — és magyar egyháztörténetemből és egyházjogból. — Legényegyleti kugliverseny. A kath. legényegylet pünkösd vasárnapján dél­után kezdi meg a kugliversenyt, a melyen a nyertesek között három értékes tárgyat osztanak ki. — Köszönet. Az irgalmas nővérek há­lás köszönetét mondanak Vetzák Ede igaz­gatósága alatt álló Takarékpénztár egyesü­letnek a 15 drb diszkötésü, széptartalmu könyvért, amelyeket a jobb tanulók között vizsgái jutalomként fogják kiosztani. — Körözés. Érendréd község ménese villámütés következtében 1909. évi május 15-én éjjel szétfutott és 21 ló s csikó el­tűnt, köztük volt egy vágott farkú deres kancza és egy anyátlan szopós csikó. Kér­jük, ha a községben volna belőlük befogva, 1 lehetőleg azonnal sürgönyileg értesíteni szí­veskedjék. Érendréd, 1909. május 17. Az elöljáróság. — Talált pénz. A Nagykároly—szat­mári országúton valaki talált 170 korona bankópénzt és átadta a hatóságnak. Az iga­zolt tulajdonos azt egy éven belül átveheti Óvári község elöljáróságánál. — A városi pénztárak reformja. A belügyminisztériumban egy tervezeten dol­goznak, mely egységes alapokra akarja fek- I tetni és egyúttal egyszerűsíteni a városok pénzkezelését és számvitelét. A törvényha- | tósági joggal felruházott városokra vonat­kozólag már el is készítették az egységes j alapelveket magában foglaló szabályokat és ! szakítva az eddigi gyakorlattal, a szabályo­kat előadói tervezet alakjában már megkül- dötték az érdekelt városoknak. — A terve­zet előzetes szétküldésének a czélja az, hogy maguk a városok vegyenek részt annak i a megalkotásában az által, hogy a gyakor- I latban ezélszerünek bizonyult eljárás és mód­szer a miniszteri rendelet utján az összes I városokra kötelezően kiterjesztessék. — Anyakönyvi kinevezés. Várme­gyénk főispánja Bukovinszky István szamos- sályi anyakönyvvezető-helyéltest ezen tiszté­j tői saját kérelmére felmentette s helyébe j Schön János jegyzői gyakornokot korlátolt j hatáskörrel kinevezte. — Árokba fűlt. Folyó hó 22-én reggel a rendőrségen jelentést tettek, hogy a gencsi­i utcza végén, a Nagykároly város tulajdonát ; képező takarmány lerakó Helyen egy emberi hulla van. A rendőrség a helyszínére ment és ott a két méteres árokból a hullát, mely i arczczal a földfelé hevert — kiemelte, abban Netreia György mezőkerülöre ismertek. Kül- eröszak nyomai nem látszottak rajta. Orvosi megállapítás szerint nevezett részeg állapot­ban eszméletlenül arczczal a földfelé az árokba esett, honnan kijönni nem tudott és ott fulladt meg a sakály vízben. — Elveszett gyűrű. Folyó hó 22-én a Kölcsey-, vagy Kálmánd-utczán elveszett egy hét gyémánt kővel kirakott férfigyürü. Megtalálója, ha azt a rendőrséghez beszol­gáltatja, 10 korona jutalomban részesül. — Adóleengedés fagykár miatt. Figyelmeztetjük azon szőlőbirtokosokat és földtulajdonosokat, kiknek nagyobb fagykáruk volt, hogy azt a községi elöljáróságnál ha­ladéktalanul jelentsék be, mivel az elkésett bejelentések figyelembe nem vétetnek. NAGYKÁROLY ÉS VID EKE Hirdetmény az 1909. év folyamán megtartandó időszakos hitelesítésre való jelentkezés tárgyában. 1. Felhívás jelentkezésre. Az 1907. évi V. törvényczikk értelmében a közforgalom­ban használt összes hosszmértékek, folyadé­kok és száraz tárgyak mérésére való ürmér- tékek, sulyok és mérlegek, továbbá a tejes kannák (a tej szállításra használtak kivételé­vel) újra hitelesitendők. Ezen mértékek és mérőeszközök újrahitelesítése az alább fel­sorolt időszakos mértékhitelesitési közpon­tokban a községek által rendelkezésre bo­csátandó helyiségekben, illetőleg a felek kívánságára a felek helyiségeiben fog elvé­geztetni. Az állandóan felállított hídmérlegek és önműködő mérlegek újrahitelesítése szin­tén a mértékhitelesítők körútja alkalmával a helyszínén végezhető el. Felhivatnak mind­azok, akik a fent felsorolt mértékeket és mérőeszközöket a közforgalomban — azaz adás-vétel alkalmával — használják, hogy a községi elöljáróságoknál vagy a polgármes- téri hivatalokban (illetőleg a mértékhitelesítő ! hivatalok állandó székhelyein e hivatalokban) díjmentesen kapható nyomtatványokon az időszakos hitelesítésben való részvételre je­lentkezzenek. Ezen előzetes jelentkezésnek az a czélja, hogy az érdekeltek biztosítsák j maguk részére azt az előnyt, hogy mérté- j keiket , és mérőeszközeiket a II. pont alatt | 5 felsorolt időszakos mértékhitelesitési közpon­tokban nyújthassák be időszakos hitelesítésre. Az időszakos hitelesítési központokban meg­jelenő mértékhitelesítők ugyanis első sorban azon felek mértékeit és mérőeszközeit fog­ják újra hitelesíteni, akik a fent jelzett módon jelentkeztek, a többi mértékhasználó felek mértékei és mérőeszközei csak abban az esetben vizsgáltatnak meg, ha a mértékhi­telesítők előre megállapított s meg nem vál­toztatható útiterve azt megengedi. Akik te­hát az előzetes jelentkezést elmulasztják, azok az alább megjelölt lakóhelyükön levő vagy ahhoz legközelebb fekvő időszakos köz­pontokban esetleg nem fognak sorra ke­rülni s igy kénytelenek lesznek mértékeiket és mérőeszközeiket időszakos hitelesítés czél- jából valamely mértékhitelesítő hivatal állandó székhelyére bevinni, a mi jelentékeny költ­séggel és időveszteséggel fog járni. A jelentkezési nyomtatványon feljegy­zendő a fél (illetőleg czég) neve, az a hely (község, utcza, házszám) ahol a fél üzletét vagy mesterségét folytatja, illetőleg ahol be­jelentendő mértékeit és mérőeszközeit hasz­nálja, a használt mértékek és mérőeszközök száma, valamint az is, hogy kivánja-e a fél a bejelentett mértékeknek és mérőeszközök­nek saját helyiségeiben való megvizsgálását. A jelentkezési lapok folyó évi junius hó l-ig azon hatóságnál nyújtandók be, amely­től azok beszereztettek. 2. Az időszakos mértékhitelesités az alább felsorolt időszakos' központokban később megállapítandó időpontban fog elvégeztetni. Az 1909. évben: Nagykároly r. t. vá­rosban. A nagykárolyi járásban: Csomaköz, Ér­endréd, Érkörtvólyes, Mezőterem, Nagymaj- tény, Portelek, Szaniszló és Vállaj községek­ben. Az időszakos hitelesítési központokul ki nem jelölt községek a hitelesítés szempont­jából azon csoporthoz tartoznak, amely cso­porthoz az. illető járásnak központokul ki­jelölt többi községei tartoznak. Az időszakos hitelesítésre kötelezett felek mértékeik és mérőeszközeik időszakos hitelesítését a fenti csoportokon belül bármely hitelesítési köz­pontban eszközöltethetik, de az időszakos hitelesítésről azon évek folyamán kötelesek gondoskodni, amely években lakóhelyükön illetve mértékeik és mérőeszközeik haszná­lati helyén a fenti csoportosítás értelmében időszakos hitelesítés foganatosittatik. 4. Az időszakos hitelesítés dija. Az I. pontban felsorolt mértékek és mérőeszközök időszakos hitelesítéséért (az állandóan fel­állított hídmérlegek, önműködő mérlegek és tejes kannák kivételével) általánydij fizetendő, tekintet nélkül a hitelesítendő mértékek és mérőeszközök számára; az állandóan fel­állított hídmérlegek és önműködő mérlegek, valamint tejes kannák hitelesítéséért darab­szám szerint fizetendő az időszakos hitele­sítés dija; a helyszínén végzendő hitelesíté­sért a lenti díjtáblázat 3. és 4. alatti különös határozatában megállapított pótdijak és egyéb költségek is fizetendők. Az időszakos hitelesítés dijai a követ­kezők : A) Az állandóan felállított hídmérlegek, önműködő mérlegek és tejes kannák idő­szakos hitelesítésének dijai: a) Állandóan felállított hídmérlegek dija: 3000 kg terhelhetőségig bezárólag 4‘— K. 8000 „ „ , 7-50 „ 15000 „ „ . 15'— . 15000 „ terhelhetőségen felül 30-—- „ b) Önműködő mérleghitelesítésének alap­dija 10 korona, azonkívül terhelhetőségének megfelelően a hídmérlegekre megállapított első hitelesítési díjtétel fele. c) A tej kimérésére és árusítására szol­gáló kannák időszakos hitelesítési dija da­rabonként : 5 liter űrtartalomig bezárólag 20 fillér 10 „ 20 , 30 , 50 , » 30 , » 40 „ » » 50 , » » 60 „ B) Az A) alatt felsorolt mértékek és mérőeszközök kivételével az I. pontban fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom