Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-27 / 21. szám
6 A két évre szóló általány-összeg 30.— K. 20.- , 10.- , 6— „ 20.— 20 — 20.— 10.— 30.— 10.— 8. 6.4.sorolt összes többi időszakos hitelesítésre kötelezett mértékek és mérőeszközök időszakos hitelesítéséért általányösszeg fizetendő a következő díjosztályok szerint: DiKy Díjosztály. c) községek melyeknek lakosszáma 10.000-50.000 d) községek, melyeknek lakosszáma 3000-10.000 e) községek, melyeknek lakosszáma 1000-3000 f) községek, melyeknek lakosszáma 1000-nél kisebb II. Községek közüzemeikért (vízvezeték, gázvilágitás közvágóhíd stb.) minden egyes 'y közüzemért egyenként III. Postahivatalok, vasúti és hajóállomások IV. Állami, törvényhatósági és egyéb közintézetek V. Gyógyszertárak VI. Nagyiparosok és nagykereskedők VII. Különféle mértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők, gazdálkodók stb.): b) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 10.00050.000 c) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 3000. 10.000 d) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000- 3000 e) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nél kisebb VIII. Csak hosszmértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők stb.): b) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 10.00050.000 1.— , c) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 300010.000 —.80 , d) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 10003000 —.60 , ®e) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nél kisebb —.40 „ IX. Vándoriparosok, házalók, utczai kereskedők és árusok: a) ha súlyokat és mérleget is használnak 1.— „ b) ha csak egyéb mértéket használnak —.40 „ Különös határozatok : 1. Ha valamely fél az I—IX. díjosztályok közül többel tartozik, de hitelesítendő mértékei és mérőeszközei egy helyen vannak, csak azon egy díjosztályba veendő fel, melynek dija a legnagyobb. 2. Azon felek, kik egyetlen foglalkozást különböző helyeken űznek, minden egyes telepük után, ahol hitelesítendő mértékeik, illetve mérőeszközeik vannak, kötelesek az időszakos hitelesítés diját megfizetni. 3. Ha valamely fél a B) alatti I—IX. díjosztályok valamelyikébe tartozik és azonkívül A) alatt felsorolt mértékei és mérőeszközei is vannak, akkor úgy a B) alatti általány-összeget, mint az A) alatti darabszám szerinti dijat megfizetni tartozik. 4. Ha a hitelesítés a fél kérelmére a hivatal székhelyén ugyan, de a hivatali helyiségen kívül, vagy a mértékhitelesítő időszakos körútja alkalmával kijelölt időleges hivatali helyiségeken kívül végeztetik s a hitelesítés színhelye a vámvonalakon kívül, vagy a község belterületén ugyan, de két kilométert meghaladó távolságban fekszik, akkor , a táblázatban felsorolt díjtételeken kívül úgy a hordozható, mint az állandóan felállított mértékek és mérőeszközök hitelesítése alkalmával még 6 korona pótdij fizetendő. Ezenkívül köteles a fél a hitelesítéshez szükséges, de a hitelesítő közeg által magával nem vihető eszközöknek a hivatal helyiségéből a fél telepére való elszállitásáNAGYKÁROLY ES VIDÉKE ' ról gondoskodni avagy a szállítás folytán felmerült és a hivatal által fizetett költsége- I két megtéríteni. Ezek a költségek akkor is megtérítendők, ha a hitelesítés színhelye a vámvonalokon, illetve a község belterületén j belül 2 kilométert meg nem haladó távolságban van. Amennyiben az időszakos hitelesítés a fél kérelmére a hitelesítő rendes avagy körútja alkalmával kijelölt időleges székhelyén kívül történik és egy munkanap alatt elvégezhető, ebben az esetben a hitelesítésre kötelezett fél, a szabályszerű díjtételeken kívül 25 korona pótdijat tartozik fizetni. Ha a hitelesítés egy munkanap alatt be : nem fejezhető, minden megkezdett további munkanapért még 8 korona pótdij fizetendő, mely összeg a hitelesítés helyszínén a további munkanap megkezdése előtt a postatakarékpénztárba befizetendő, miért is a hitelesítő mindenkor tartozik a szükséges nyomtatványokat is magával vinni. A munkanap a mértékhitelesítőnek a helyszínen való megérkezésétől számítva 24 órában állapittatik meg, mely időn belül legfeljebb nyolcz órai munkára van kötelezve. 5. Ha egy és ugyanazon községben lakó több fél együttesen egy beadványban kéri a mértékhitelesítőnek a hivatal székhelyén kívül eső telepekre való kiszállását, akkor minden egyes kérelmező által a pótdijnak fele, vagyis 12 korona 50 fillér fizetendő. Ha a kérelmezők között oly gyártelep is van, a melyen a hitelesítés az első 24 órán belül el nem végezhető, ebben az esetben ezen pótdijon kivül még minden munkanapért 8 korona pótdij is fizetendő. A pótdijak a felek által a hitelesítési eljárást megelőzően a m. kir. postatakarékpénztár utján fizetendők be. IV. A felek különleges kötelességei az időszakos hitelesítés alkalmával. Az 1908. évi 107226. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet az időszakos hitelesítésre kötelezett felekre a következő különleges kötelességeket állápitja meg: a) Az időszakos hitelesítésre hozott mértékeknek és mérőeszközöknek tisztáknak, portól és rozsdától menteseknek — egyszóval jókarban levőknek — kell lenniük, különben hitelesítési eljárás alá nem bocsátj tatnak (45. §). b) Áz időszakos hitelesítés alkalmával tartoznak a felek összes mértékeiket és | mérőeszközeiket bemutatni, tekintet nélkül arra, hogy azok mennyi idő óta vannak használatban (46. §.) c) A 100 kg-ot meghaladó terhelhető- ségü hidmérlegek tulajdonosai, a mennyiben ily mérlegeiknek helyszínén való hitelesítését kívánják, valamint az állandóan felállított hidmérlegek tulajdonosai tartoznak mérlegük terhelhetősége V3-ad részének meg| felelő terhet tarasuly, jól égetett tégla vagy koczkakő alakjában a mértékhitelesítők rendelkezésére bocsátani, valamint a szükséges munkaerőről gondoskodni (42. és 43. §§.) V. Büntető határozatok. Az 1907. évi V. törvényczikk 32. és 33. §-ai a mértékügyi kihágásokra vonatkozólag a következő bünI tetéseket állapítják meg: 32. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt el, 8 napig terjedhető elzárással es 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki a közforgalomban a törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ; b) aki oly mértéket vagy mérőeszközt, a mely a törvény értelmében hitelesítendő, vagy időszakos hitelesítési kötelezettség alá esett, szabályszerű hitelesítés, illetve az időszakos hitelesítés nélkül forgalomba bocsát, vagy a közforgalomban használ, vagy ilyen mértéket, illetőleg mérőeszközt iparüzletében, raktárában, boltjában, habar használatlanul, de az első hitelesítés bélyegével el nem látva, eladásra készen tart; c) aki vendéglőben, korcsmában, kávéházban vagy más nyilvános helyiségben bort, sört vagy egyéb szeszes italokat a törvény 28. §-a rendelkezéseinek meg nem felelő palaczkokban vagy ivóedényekben szolgáltat ki fogyasztásra; d) aki a 24. §-ban meghatározott kivételes eseteken kivül szabályszerű jelzéssel el nem látott hordókban bort, sört vagy ; egyéb szeszes italokat forgalomba hoz. 33. §. Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt le, 4 napig terjedhető elzárárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki bár hitelesített, de oly mértéket I vagy mérőeszközt használ a közforgalomban, J -a melyről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy az a törvéi nyes követelményeknek nem felel meg; (Ezen büntető intézkedés alkalmaztatik azon felekre, akiknek mértékei és mérőeszközei az 1908. évi 107225. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletben megállapított, u. n. büntetendő hibahatárokat meghaladó mértékben hibásaknak találtatnak.) b) aki a törvény 16. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére, az általa javított (módosított vagy igazított) mértéken vagy mérőeszközön levő hitelesitési bélyeget meg nem semmisiti; c) aki oly hordót, _ amelyben bor vagy sör forgalomba kerül, olyan javításnak vet vagy vettet alá, amely a hordó űrtartalmát a rendeletileg megállapított hibahatárokon felül megváltoztatja és rajta az előző jelzés bélyegét meg nem semmisiti vagy meg nem semmisitteti. Szatmárnémeti 1909. május hó. Zoltán Imre s. k. állami mértékhitelesítő. Nyilt-tér.* ÜST 37-ilsitls:ozia,t. Nagymajtény község határozata folytán f. hó 19-én Kerner József községi biró, Hauler Márton községi albirő, Leiz Mihály községi képviselő, Szatlóczki István községi esküdt és alantirt Babos Gyula mészáros — mint szakértő — próbamarha vásárlásra Szatmárra küldettünk, hol is a kijelölt szarvasmarhák közül a bizottság kiválasztása után a marha árát saját pénzemből kifizettem és a régiát saját nevemre átírva átvettem. A próbamarha levágása folyó hó 21-ére volt kitűzve, mikor is alantirt fenti határozat értelmében a megvásárolt szarvasmarhát levágás végett a vágóhidra szállíttattam; azonban Kerner József községi biró ur megmagyarázhatatlan okokból Rist János segédemet ebben megakadályozta és a marhát visszavezettette. Közben én éppen a vágóhidra igyekeztem s értesülve a történtekről, felvilágosítást kértem fentne- vezett biró úrtól, hogy miért akadályoz meg engem a marha levágásában, mikor azt én saját pénzemből vettem és az én tulajdonomat képezi? S amint a marhát vezettem, ki akarta ragadni kezeimből, mit én természetesen nem engedtem, ő erre képes volt tettleges- ségre vetemedni és engem kétszer mellbe lökött. Kerner József községi biró ur ezen eljárását a nagyérdemű közönség elbírálására bízom. Nagymajtény, 1909. május 24. Babos Gyula. * E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősségeta Szerk.
