Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-26 / 34. szám
XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. augusztus 26. 34. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................................81—- kor. Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Egyes szám.........................—-20 „ A politikai rész szerkesztéséért felelős: Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Dr. Adler Adolf ; Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől A szépirodalmi részt vezeti: Eixnkó Géza fömunkatárs. nein fogadunk el. I.aptulajdonos és kiadó : Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzek és tanítóknak efesz évre 6 kor. a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. , Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A szegedi népgyülés. Vasárnap volt Szegeden az a függetlenségi nagygyűlés, mely a képvi- selöház nyári szünete után hivatva van a függetlenségi és 48-as párt őszi harczának kiinduló pontját képezni. A rekkenö hőség és a nap perzselő forrósága mellett folyt le a Kossulh- szobor előtt a népgyülés, melyen j 5—6000 ember gyűlt össze, hogy tanúbizonyságot tegyen az önálló magyar jegybankhoz való törhetetlen ragaszkodásáról. A bankellenes lopok — természetes dolog — igyekeznek a gyűlés értékét leszállítani; akad olyan is, amely azt állítja, hogy csak néhány száz ember volt jelen a gyűlésen, melylyel a rendezők fiaskót vallottak. Hát tisztelt közösbankos lapok, hiába akarják a gyűlés értékét leszállítani, mert az önöknek sikerülni nem fog. Mert mellékesnek tartjuk azt, hogy hány ember volt a gyűlésen, az mindegy, hogy az egyhangúlag hozott határozati javaslatot hány ember fogadta j el, a födolog az, hogy 31 képviselő volt jelen a gyűlésen, kik lelkesen nyilatkoztak meg az önálló bank mellett s a jelen volt képviselők között volt a balpárt elnöke Szappanos István is, miből következtethető, hogy harcz esetén a balpárt is az úgynevezett bankcsoporttal fog küzdeni. Emellett 19 képviselő jelentette be eddig a hozandó j határozathoz való hozzájárulást, tehát már ezen első alkalommal 63 képviselő tett kötelező Ígéretet, hogy az önálló magyar jegybanknak 1911-re leendő felállításához feltétlenül ragaszkodik. Azt hisszük, hogy ez az első lépésnek elég szép eredmény; ezzel megindul a lavina, az gördülni fog végig az országon s nemioKufa látni fogjuk, hogy az országos közvélemény egyöntetűen az önálló bank mellett fog megnyilatkozni. De ez nem is lehet máskép! Mert — mint Holló Lajos országgyűlési képviselő szép beszédében monda: „Minden nemzetnek büszkesége az önálló bank, nemzeti jogának, szuverenitásának kifolyása; lehetetlen, hogy ép Magyarország legyen az az állam, amelyre veszélyt jelentene ennek az intézménynek a megalkotása“. Ha pedig ez lehetetlen: miért ne alkotnók meg az önálló bankot ? Jogunk van hozzá? Igen! mert ezt biztosítja törvény, királyi szó és megegyezésünk Ausztriával ! Képesek vagyunk azt megteremteni? Igen, mert a szükséges alaptőkét két hét alatt jegyezni fogják, az ércz- készlet beszerzéséről kellő időben lehet gondoskodni. Most már csak az a kérdés, hogy előnyünkre lesz-e az önálló bank vagy hátrányunkra és mily időleges hátrány származhatik belőle? A bankszakértök megállapították, hogy az önálló bank csak előnyünkre fog válni, azonban átmenetileg hátrányunkra lesz az, hogy a pénz drágább lesz. TÁRCZA. Valamikor . . . Valamikor — nem is régen —- Az volt kívánságom: Bár meghalnék!... úgy sincs nékem Senkim e világon! Az is, akit úgy imádtam, Meghalt az- a lányka! Hej, de nem is volt itt nállam Elliagyottabb árva! De mióta a jó Isten Nékem adott téged: Kedves, drága feleségem, Hej, de más az élet!. . . Irigyelik boldogságom Csendes, enyhe fészkét. . . Es most az a kívánságom: Bár örökké élnék!. . . Sallai/ Lajos. A szegénység és annak ápolása.* Egy szép reggel az elmúlt héten arra viradtunk, hogy a sok plakát mellé egy újabb sorakozott — újabb czélzattal — nemesebb czélzattal. A plakáton sok ismert és nálunk még eddig nem, — de ezután a mai estély j sikere után annál inkább ismert neveken í kivül ott szerepel csekélységem megnevezése * Szabadelőadás, tartotta: Pallmann Péter kegyesrendi áldozár, a folyó hó 22-én megtartott műkedvelői előadás alkalmával. is azzal kapcsolatban, hogy szabadelöadást tartok. Mióta a plakát minden nyilvános helyen értésére adta a nagyérdemű közönségnek a mai estelyt, sokan különféle íarka- barka kérdésekkel ostromlottak engem, hogy kik rendezik az estélyt, milyen egylet, milyen körbeli tagok honnan jöttek, kik szerepelnek stb. Ezekre a kérdésekre semmit sem feleltem csak annyit, hogy szíveskedjenek elfáradni, majd meghallják ott. Mi, az estély szereplői nem mini egylet, nem mint kör jelenünk itt meg. Egylettől, köriül, helytől, vallástól eltekintettünk, egy eszme — egy czél hozott minket össze — a szegény szenvedő embertársaink felsegitése. Merem állítani, hogy a legefnbersógesebb — legjótékonyabb czél, a mely arra van hivatva, hogy a legkülönbözőbb társadalmi tereken működő egyéneket is összehozza, sőt kell, hogy összehozza. A szegények nyomorának enyhítése az a szellemi láncz, a mely össze fűzi a műkedvelői estély szereplőit, ez a láncz, a mely a nagyérdemű közönség álHA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatáslt a műtrágyák sohasem pótoljáK. A szárított hizósertéstrágyáva! kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRQYRSZRRirÓG/RR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosányi, Schietrumpf és Társa cégtől Budapest, IX., tírői-U 21 síá.n.