Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-05 / 31. szám
3 gyermekifju feje fölött viharzottak el az 1848/49-iki szabadságharcz eseményei. Károlyi István legkorábbi emlékei közé tartozott az a gyászos epizód, hogy anyai nagybátyját Batthány Lajos grófot, Magyarország első felelős miniszterelnökét ebben a palotában elfogták s tiz havi fogság után kivégezték. Halálos ítéletét a Károlyi palotában irta alá Haynau s abban a palotában folytatta a jog és szabadság eltiprására irányuló hóhérmunkáját. Ebben a palotában serdült ifjúvá Károlyi István gróf s itt fejezte be tanulmányait. Tanulmányának befejezése után 1865-ben anyjához ment Firenzébe, ahol a család szalonja gyülhelye volt a magyar emigráczió kiválóbb tagjainak. A magyar szabadságért rajongó édes anyjának vezetése mellett szívta magába a szabadság iránti olthatatlan vágy s a lángoló hazaszeretet kiváló erényeit. Midőn 1866-ban Itália felől kezdett derengeni a magyar szabadság hajnala, midőn a haza hívta fiait, hogy megmentsék a szolgaság jármából, Károlyi István is kardot kötött s Tibor fivérével együtt belépett a Klapka magyar légiójába, ahol Klapka tábornok segédtisztje lett. Mikor a fegyverszünet megköttetett s a magyar légió feloszlott, bátyjával ő vezette a határra azokat, akik hazatérni szándékoztak; a határon azonban elfogták őket, Bécsbe vitték és csak Bismarck erélyes közbelépése mentette meg attól, hogy hadi törvényszék elé ne állítsák. Szabadon bocsáttatása után Párisba ment s onnan 1867-ben hazatérvén, nőül vette Csekonits Margit grófnőt. Azóta állandóan előkelő szerepe volt társadalmi és közéletünkben. Mint minden érzésében, törekvésében soviniszta magyar, kiváló szerepet vitt minden társadalmi mozgalomban, a melynek nemzeti czélja volt. A gróf Széchenyi István által alapított Nemzeti kaszinónak éveken át volt igazgatója s e minőségben a nagyúri magyar gavallér vezetője lett a magyar arisztokracziának, a kaszinó pedig olyan tényező, melylyel a mindenkori kormányoknak s a közvéleménynek is számolnia kellett. Ő tette a kaszinót igazán magyar szelleművé, a magyar arisztokraczia otthonává. És hogy eme pozitiójában sem feledkezett meg városunk polgárságáról, bizonysága az, hogy a kaszinó nagyszabású átalakításait, az abban szükségessé vált iparos munkálatokat legnagyobb részben nagykárolyi iparosokkal készittette el. Nagyúri modorával és gavallérságával a vele egykorú Edvárd angol király barátságát is megnyerte, a kivel még mint Walesi herczeggel sokat volt együtt a vezetése alatt álló budapesti Nemzeti kaszinóban. Edvárd király azóta is élénken érdeklődött a gróf iránt s többször tüntette ki sajátkezüleg irt levelével s nemrég, midőn Szélcsend nevű lova megnyerte a „Szent István“ dijat, Edvárd király sürgönyileg gratulált a grófnak, betegsége idején pedig táviratilag kérdezősködött állapotáról. És hogy a világ legnagyobb, leghatalmasabb nemzetének uralkodója, az angol király, megismerte és megszerette a magyar nemzetet, ez a gróf Károlyi István érdeme. De nemcsak az angol királyhoz, hanem Rudolf trónörököshöz is bizalmas barátság fűzte. A trónörökös magyar érzésének ö volt legbuzgóbb élesztgetöje, ő kedveltette meg Rudolffal a magyar népet s a nemzeti kaszinóban a magyar zenét. És midőn a trónörökös először hozta ifjú nejét Magyar- országba, gróf Károlyi István a gavallér főur, az arisztokraczia tagjaiból fényes lovasbanNAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ dériumot szervez és annak élén a lelkesült fővárosi közönség éljenző sorfalai között vezeti be őket a magyar fővárosba s egy csapásra hódítja meg a trónörökös pár sziszivét a magyar nemzet számára. Ismeretes mindnyájunk előtt az a fényes fogadtatás, a melylyel gróf Károlyi István a trónörökös párt 1884. október 10-én a nagykárolyi kastélyban mint vendégeket fogadta. De talán kevésbbé ismeretes az a hazafias szellemű felköszöntő, amit ez alkalommal mondott, amely ragyogóan adta vissza erős nemzeti érzését. Legyen fenséged — mondotta — összekötő kapocs a király és nemzet közt és a nemzet boldogságával fokozódjék fenséged boldogsága is. E boldogság közepette éljen fenségedben folyton egy tántoríthatatlan meggyőződés és ez az legyen, hogy a magyar él a királyi házért és hogy mig karjaink el nem száradnak, mi és utána fiaink, készek leszünk és lesznek megvédeni a dinasztia érdekeit, a trón jogát és az imádott hazát. 1889. január 30-án a gróf éppen Bécs felé utazott, hogy a trónörökös meghívására vele vadászni menjen. Marcheggban már megelőzte a mayerlingi katasztrófa hire. A gyászhir valósággal lesújtotta a nemes grófot. Az ő soviniszta magyar szive, az ő nagy lelke értette meg legjobban, mit vesztett el ekkor a magyar nemzet. A nagykárolyi kastélyban a boldog emlékű Pista gróf dolgozó szobájában két kép kötötte le a látogató figyelmét. Az egyik Erzsébet királyné aczélmetszetü arczképe a királyné sajátkezű aláírásával, a másik Rudolf trónörökös életnagyságu olajfestményü képmása. Az egyiket a királynétól, a másikat a trónörököstől kapta emlékül Pista gróf. Nagybecsű ereklyéi annak, hogy ő benne a királyné és a trónörökös megbecsülte az igaz magyart, az igaz magyar gavallért. Erzsébet királyné! Rudolf trónörökös! Gróf Károlyi Pista! Gyászbaborult nemzet szétfoszlott illúzióit, eltemetett reményeit jelenti e három név. Hiszen ha a kegyetlen sors közbe nem lép s meg nem semmisiti gróf Károlyi István egyéniségének ezt a nagy sikerét, többet ért volna el hazájának és nemzetének, mint az utolsó fél század összes államférfiak A magyar kultúráért is lelkesedett, a magyar kultúra oltárán is hozott áldozatot gróf Károlyi István. Költői lelkületére mély hatást gyakorolt atyjának emléke, aki a nagy Kölcseynek barátja volt. Kölcsey arczképe sokáig volt elhelyezve a Károlyi kastély úgynevezett Kölcsey-szobájában. — Szatmár- vármegye rendei ugyanis még 1838-ban megfesttették a grófi család hü barátjának arczképét, de a pecsovics többség nem engedte elhelyezni a vármegyeházán. Gróf Károlyi György ekkor saját palotájába vitette a képet. Itt fügött a Hymnus halhatatlan szerzőjének arczképe 1861-ig, midőn gróf Károlyi György főispánsága idején nagy ünnepséggel vitték át a vármegyeház dísztermébe. Talán ez az emlékezés is közre hatott arra, hogy kezdeményező lépéseket tegyen oly irányban, hogy a nagy költőnek maradandó érczszobor emeltessék. Az ő ismert erélyének, áldozatkészségének eredménye az a sikerült szobor, mely a kastély melletti parkban hirdeti a nagy költő dicső emlékét. Ugyancsak az ő áldozatkészsége tette lehetővé, hogy városunkban Kossuth Lajos érczszobra felállittassék. Háromezer koronával nyitotta meg az önkéntes adományok sorát s hazafias felhívása, buzdító példája után önkéntes adományokból összegyűlt az az összeg, melyből a Deáktéren felállított, nemrég leleplezett érczszobor hirdeti hazánk legnagyobb fiának, a nemzet megváltójának soha el nem múló halhatatlan érdemeit. Rajongó lelkesedéssel viseltetett a szabadságharcz lánglelkü költője Petőfi Sándor iránt. Költeményeit betéve tudta s beszédeiben, felszólalásaiban többször idézte. Az ő gyöngéd figyelme örökítette meg az erdődi vár omladozó kápolnájának falán azt a márványtáblát, mely a vándort arra figyelmezteti, hogy szent ez a hely, a hol Petőfi Sándor és Szendrey Julia megesküdött s a vár melletti tó partján kőbe vésett emlék a nagy költő egyik költeményének kezdő sorait: „Álldogálok a tó partján szomorú fűz mellett“. Az 1885. évi őszi vármegyei közgyűlés az ő indítványára szavazott meg 1 °/0 kultur adót a Széchenyi-társulat czéljaira és ezzel lett megvetve alapja annak a kultúrintézménynek, mely a magyar állameszme érvényesülését, a magyar kultúra terjesztését tűzte ki feladatául. Ez az indítvány is egyik bizonyítéka a nemes gróf erős magyar érzésének és fajszeretetének. A politika későn kezdte érdekelni. Túl volt már a negyven éven, midőn Tisza Kálmán aerájának vége felé, 1887. évben választotta meg a nagykárolyi választókerület pártonkivüli programmal képviselővé. Az 1892-iki választáson ismét megválaszttatott s ekkor a szabadelvüpárt tagja lett, utóbb ismét pártonkivüli, majd nemzeti párti lett. Csatlakozott Apponyi Albert gróf pártjához, kinek lelkes hive volt, akivel az 1904. november 18-iki alkotmánycsiny után a függetlenségi pártba lépett be. Nem volt szónok, fölszólalásainak azonban mindig volt súlya, mert mindig a magyarság érdekében beszélt s akárhova ment, nyereségnek vették csatlakozását, mert tekintélyt és befolyást vitt magával. Nagyobb politikai szereplése a Fehérváry aera alatt a nemzeti ellenállás időszakában kezdődött. Ebben az időszakban az alkotmányos jogoknak merészebb, elszántabb és áldozatra készebb harczosa nem volt nála s magánál az udvarnál legnagyobb jelentőséget a nemzeti küzdelemnek az a tudat adott, hogy Károlyi István is oda tartozik. Az országos vezérlő bizottságban szava döntő sulylyal birt. Vármegyénkben pedig elnöke és lelke volt a küzdelmes mozgalomnak. Igazi vezérünk volt, a kinek hazafiságából, buzdításából és példájából merítettünk erőt és bátorságot a küzdelemre. Áldozatkészségét jellemzi az, hogy a szorongattatások időszakában önként elvállalta, hogy a vármegye összes tisztviselőinek fizetését félévig sajátjából fogja fizetni. S azután, midőn megszűnt a küzdelem s a koalicziós kormány elfoglalta helyét, Károlyi István megmaradt annak, amivé a küzdelem előtt lett, a legintranzingensebb függetlenséginek. Az 1905. évi képviselőválasztáson, midőn programmbeszédjét mondotta, az ő szokott modorában azt a kijelentést tette: „Én megmaradok függetlenséginek, mig csak élek, úgy éljek, úgy haljak*. Pedig e kijelentés nélkül is elhittük volna, mert tudtuk azt, hogy a Pista gróf szava szent és megmásíthatatlan. Alig egy évig kisérhette figyelemmel a koalicziós kormány működését, de már is kifejezést adott elégületlenségének: „Tudja — mondta nekem is —■ mindig mondom azoknak oda fenn, hogy ne csak beszéljenek, de tegyenek is már valamit“. 1907. évi julius hó 31-én kiesett a megKoczka Antal Barum-féle világhírű nagy állatkertje, mely jelenleg Szatyron tart nehány előadást, f. hó 12-én 30 kocsiból álló külön vonatával néhány előadásra városunkba érkezik, hol is bemutattatni fognak az eddig itt még nem látható oroszlán mint bicziklista, oroszlán mint műlovar, oroszlán mint birkózó, medve mint bohócz, azonkívül púpostevék, satlandi lovak, melyek a világon a legkisebbek s még sok más különféle vadállatok. 5 világhirü állatszeliditő és állatszeliditőnő. Tisztelettel flz igazgatóság.
