Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-22 / 29. szám
XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. julius 22. 29. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. •»- - - —* i Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ..................... Fél évre ......................... . . 4-— , Negyedévre ................. • ■ 2— , Egyes szám................. • .--20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Pihenés és munka. A politikai válság a hónapokig tartó nyugtalanság után immár alussza csipkerózsa álmát. Avatatlan emberek hiába kísérlik megbolygatni mámoros szuny- nyadását. Őszig fog az tartani; ennyi időre sikerült álmot hozni nyugtalan, rakonczátlankodó természetére a helyzetet gyógyítóknak. Mert, hogy a bajt végleg sanálták, azt távolról sem reményű senki. Szeptember végén megszűnik a varázs, de nem a mesebeli hercze- gek csókjára, — felébred csipkerózsa a jótékony álomtól megerősödve. S csodák-csodája! Ekkor fog feltűnni egész légiója azoknak, akik megkisérienék radikális eszközökkel — a meglevő körülményekkel nem számolva — gyógyirt hozni a koalitió mérgével fertőzött sebekre. Pedig a legjobb orvos maga a természet. A kuruzslók hangos reklámmal ajánlgatott gyógyfüveikkel csak betegebbé teszik a gyengélkedőt. A természetes folyamatot pedig a világ bölcs berendezésénél fogva megakadályozni senkinek sem áll módjában. S igy vi- j lágos, hogy csak ott állhat be egészséges helyzet, ahoi az orvos tisztában van a beteg s a kór természetével s annak megfelelően jár el. A helyzetet — minden tervezgetés, hasztalan kisérletezés daczára — másként, mint a függetlenségi párt segítségévei s annak reczeptje szerint, hosz- szabb időre megoldani, nyugodt, békés, intenzív munkálkodást teremteni nem lehet. És mégis meg vagyunk róla győződve, hogy a bécsi körök nem egykönnyen fognak engedni. Bár most szünetel a politika a nyílt szilien, annál hevesebben folyik mindenütt az aknamunka, melylyel a talajt a válság feléledésének időpontjára a maguk számára elökésziíd¥i^®reméiik. Hisszük, hogy ez nekik legkevésbbé sem fog sikerülni. De azért a függetlenségi pártnak is munkálkodásra kell felhasználni a nyári pihenőt. Minden magyar ember lelkében amúgy is ott vannak bevésve a függetlenségi párt boldogító nagy elvei, melyeket a többség a koa- litióban való megkötöttsége miatt megvalósítani nem tudott. Most megszűnt a szabadelvüségnek a reaktióval, a 4 8-nak a 67-tel való szövetkezése, elér kezett az idő ez elvek gyakorlatba va\ó átvitelére. Megjött az alkalom kivivői mindazt, amiért régóta csak mint kisebbség folytattunk elvi harczot. Azért dolgozzunk a pihenésre adott időben, ápoljuk rendíthetetlen ragaszkodásunkat elveinkhez, erősítsük magunkat, mert ki tudja, mit hoz a jövő ! Minden eshetőségnek készen kell találni bennünket. Számtalan kisértésnek leszünk kitéve, talán jönni fognak a „nyomor és szenvedés“ ijesztésével is, mint tették ezt csak nemrég is- Vagyis a prognózis: heves, elszánt politikai küzdelem, melyből azonban győztesként más, mint a gazdasági önállóság hívei, k; t,r,m kerülhetnek. Mi állani fogunk szilárdan, elszántan s ekkor a pokol kapui sem vehetnek erőt rajtunk. X. Iskolai értesítők. ii. I. A főgimnázium értesitője. Az értesitö Il-ik része a rendes és rendkívüli tantárgyak tanítói anyagát, továbbá TÁ RCZ A. Munka után . . . Munka után, lia hazatérek, Messziről futva jön elém Göndörhajú, szőke kis lányom: Megérkezésem idején. És köszön szép illedelmesen, Csókra nyújtva piczi száját: Megölelem és megcsókolom Lelkem drága boldogságát! — Ugy-e kedves, édes apukám, Nem voltam soha rósz gyerek? Mindennap én az óvodába Pontosan járni szeretek. Szót fogadok ovónéninek, Ki csak a szépre, jóra int. Akik pedig szót nem fogadtak: „Sarokba11 állottak megint! S kimondhattan lelki gyönyörrel Hallgatom, miket összemond... Genf, julius 6. II. Genf és az ünnepélyek. Genf egyike a világ legszebb fekvésű városainak, a szép kékvizü, tiszta, átlátszó Leman-tó partján, úgyszólván árnyékában a Saléve-hegynek. Más oldalról is köritik hegyek, melyeknek oldalain gyönyörű villák tekintenek alá a Rhone és Arve völgyére. Közel van a franczia határhoz s a 110 ezernyi lakosság nyelve franczia, de sokan vannak, kik németül is értenek. Számtalan régi és újabb megtekintésre méltó épülete van. A régi városrészek ezeréves falaira s féltől — másfél méter széles utczáira büszkén mutogatnak, mig az újabb épületek modern stílje bámulatot keltő. A kántonok egy-egy kis országot képviselnek miniatűr kiadásban, igy a genfi is. Országháza — ha ugyan igy nevezhető — nem sokkal nagyobb, mint a városháza Nagykárolyban s abban elférnek a minisztériumok, rendőrség, tanácskozó termek stb. A falak j művészi s ősrégi freskókkal, vagy olajfest- ! menyekkel és szobrokkal ékesek. Egy teremben jellegzetes a „béke ekéje“, mely kardból van átalakítva, a pengéből az ekevas készült, az üres hüvely pedig összetartja. Reánk, reformátusokra,' Genf, a nagy puritán, tudós reformátor, Kálvin szereplése által lett emlékezetessé, ki a meglazult erkölcsöket vasmarokkal fékezte meg s az egész Genfet reformálván, csaknem 400 év óta hite és szigorú puritánsága ma is uralkodik, de nem békében felforgatással, hanem krisztusi szelíd türelemmel s humánus szeretettel; mint magyarokra pedig szomorú emlékű Genf Erzsébet királynénk tragikus halála folytán, kit a gyilkos kéz orvul a viz partján, a város közepén, egy gyönyörű emlékmű szemlélete közben sértett meg halálosan. Ez az emlékmű Bruns-wick fejedelmi alapítványából létesit- tetett, 2 millió frankba került, ami csak csekély része azon 22 milliónak, melyet a S míg övele elbeszélgetek: Tőlem is messzeszáll — a gond. És feledve szegénységemet, Áldom jóságos Istenem: Hogy énnekem adott, Mariskám, Szép, szőke, kedves gyermekem! Sallay Lajos. *-55-*A genfi Kálvin-ünnepély. Közli: Berey József, esperes.
