Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-11-26 / 48. szám
•) NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE egyéb kellékek mellett — országgyűlési képviselővé csak az választható, aki harminczadik életévét betöltötte és legalább hat év óta önálló foglalkozást üz. Az a férfiú, aki — bármily foglalkozású legyen is — de 30 éves és hat év óta önálló, az már igen kevés kivétellel higgadt, komoly gondolkozásu ember lesz, aki hat évi önállósága alatt valószinüleg már családot is alapított és megtanulta küzdeni az élettel, dolgozni a maga és családja fenntartásáért. Az ilyen férfiú már szert tett egy kis névre, egy kis vagyonkára, szeretettel lesz azon ország iránt, melynek ö polgára, amely védelmét kiterjeszti reá és családjára, az ilyen ember ragaszkodni fog ahhoz a földhöz, amely neki és családjának a megélhetést megadja és nem fog azok befolyásénak engedni, kik erőszakoskodással, utczai tüntetésekkel és zavargások utján akarnak jogokat szerezni. Ha az általános választói jog alapján ily korú emberek fognak bejönni a parlamentbe, azok nem lesznek veszélyesek sem a hazára, sem az alkotmányra nézve, mert az ily korú, élet- tapasztalattal és önállósággal biró egyéneknek van mire vigyázniok és nem fognak könnyelmű dolgokba belemenni. A szoczialisták közül is csak olyanok fognak e törvény alapján a parlamentbe bejönni, kik — bármely foglalkozásúak lesznek is — méltók lesznek arra a helyre, ahová őket be fogják választani, mert azok, kiknek megfelelő koruk és önállóságuk nincs, nem fognak a parlamentbe bejöhetni, bármennyire fognak is agitálni. Ha a nép megkapja jogait az általános választói joggal és látni fogja azt, hogy az ö érdekei is kellőleg képviselve vannak a parlamentben, ha a törvényhozás az utolsó évek irányát folytatva, a szocziális téren tovább haladva, az alsóbb néposztályok javát is előmozdító törvényeket fog hozni és a hazafias szocaiálisták belátják azt, hogy elveik lassankint elönyomulnak és átvitetnek a törvényekbe, az életbe, megfognak nyugodni, beáll a béke, a nyugalom, a munka és a rend nagy korszaka s nem fognak tudni boldogulni azok az elemek, amelyek a szocziális eszmék kisajátításával erőszakkal akarják a mostani társadalmi rendet felbontani. A függetlenségi és 48-as pártnak tehát, melynek az általános választói jog programújának egyik sarkalatos pontját képezte, a haza, önmaga és elvei iránti kötelessége az általános választói jogot keresztülvinni és meggyőzni a belügyminisztert, kinek hazafias jószándékához kétség nem fér, hogy a pluralitással nyugalmat, békét teremteni nem lehet és egyedül a választhatóság fentiek szerinti korlátozásával behozandó általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójog az az orvosság, melyiyel hazánkat regenerálni és amint Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter f. hó 16-án a függetlenségi és 48-as párt előtte tisztelgő küldöttsége előtt mint törekvést jelezte „hazánkat gazdaggá, mint gazdag országot boldoggá,, mint gazdag és boldog s ennélfogva hatalmas országot függetlenné tenni“ lehet. Válasz. „A választói jogról“ czim alatt laptársunk a „Szatmárvármegye“ foglalkozik lapunk múlt számában irt, a választójogi reform javaslatára vonatkozó vezérczikkünkkel. Erre vonatkozó reflexióra nézve 4/éhány megjegyzésünk van : Azon megjegyzésre, hogy Kossuth Lajos nem csinált általános, egyenlő, titkos választójogot 1848-ban, az az egyszerű válaszunk, hogy 1848-ban még a népnek semmi joga nem volt s akkor az azon időbeli viszonyokhoz mérten elegendő volt, hogy felszabadította a földet a szolgalom alól és megszüntette a jobbágyságot, azóta nagyot változott a világ s ma minden ember embernek tehát jogalanynak tartja magát s nem akar előjogokat ismerni. Hogy az Andrássy-féle javaslat ellen a nemzetiségek és a hazátlan nemzetköziek küzdenek, az még nem bizonyítja azt, hogy az a javaslat magyar nemzeti szempontból jó. Mert tessék azt bebizonyítani, hogy az a javaslat a magyarság suprematiáját biztosítja, akkor a „salus reipublicae suprema lex esto“ elvénél fogva a javaslat helyes és üdvös voltát el fogjuk ismerni. Végül bizonyára tévedés lehet laptársunk azon állítása, hogy mi a li- beralismussal összeegyeztethetöuek tartjuk azt, hogy az ország polgárságának egyharmad része alkotmányos jogaitól megfosztassék, — amennyiben ez következnék be, ha a választójog föltételéül a magyarul írni és olvasni tudás köttetnék ki. Mert tessék figyelmesen elolvasni vezérczikkünk 15-ik bekezdését amely igy szól: „ Természetes dolog, hogy az átmeneti időszakra megfelelő intézkedések lesznek teendők a tekintetben, hogy az írni és olvasni tudás hiánya egyelőre joghátrány nyal ne járjon. “ Itt tehát ki van zárva az, hogy vdlaki alkotmányos jogaitól azért megfosztassék, mert magyarul írni, olvasni nem tud, vagy egyáltalán írni és olvasni nem tud. Nem vonjuk kétségbe azt, hogy gróf Andrássy Gyulának, a törvényjavaslat megalkotójának az a czél lebegett a szemei előtt, hogy a magyar nemzet élete, fönmaradása biztosittas- sék és azt is constatáljuk, hogy ez a czél csak akkor lesz elérhető, ha a magyarságnak eddigi vezető szerepe, suprematiája a demagógokkal, izgatók- kal, hazátlanokkal szemben a jövőben is biztosittatik. Mi is a legmelegebben óhajtjuk e czél elérését, de nem hisz- szük, hogy ezzel a javaslattal azt a czélt elérni lehessen. Lehet, hogy tévedünk, majd a jövő fogja megmutatni, hogy kinek volt igaza! Vajha mi lennénk a csalódottak, annak csak örvendenénk ! maink, tagjaink fenntartó táplálékát, forró, piros vérünket. Szerveink közül egy sem gazdagabb, mint szivünk. Maga az erő, csupa tömött izom, melyet 7—10 kilogrammnyi vérünk táplál állandóan. Valóságos Krőzus. Termei vannak, pitvarok, kamrák; puha trónuson, a rekeszhártyán nyugszik, tüdőnk kárpitjai között; a mellkas a vára, bordáink a testőrei, ereink, izmaink, idegeink a katonái és munkásai. Munkásabb szervünk sincs egy sem. Jobban örülni senki és semmi sem tud az életnek, mint a szivünk. Ébrenlétünkben és édes álmunkban, izzó munka között és aléltsá- gunkban öntudatlan boldogsággal, hangosan hirdeti: élet, élet, itt az élet. Baj volna, ha csak egy pillanatra is megpróbálna, mint a kezünk, a fejünk, nyugodni; ellenkezőleg percenkint hetvenet-kilenczvenet, egy év alatt 40 milliót üt hangosan, egy emberéletben vagy 2 milliárdot ver, többet, mint amennyi lépést tenni, amennyi szót elolvasni és kimondani, amennyi lélekzetet venni bírunk. A beteg lábnak, gyomornak, fejnek nyugalom kell, a szivet pedig ilyenkor szokás űzni, serkenteni, feszíteni, hadd kiáltsa: élet, élet, még van élet! Az emberek köztudata és beszédje ide, szivünkbe helyezi érzéseinket, hangulatainkat, az indulatokat, jóságunkat épen úgy, mint a gonoszságot. És ezért becsüli, figyeli, neveli minden gonddal az embersziveket. Ezért állítjuk olyan magasra szivünket többi szerveink és erőink felett. Itt a kezem, a karom. Csupa erő, de durva eszköz, akár emel, akár lesújt, akár durva munkát végez, akár ügyeskedik, mindig csak engedelmes szolgája marad eszünknek, érzéseinknek. Az arczunk talán, emberi valóságunknak ez a legremekebb része, nagyszerűbb valami, mint a szivünk! De ki ne látta volna rózsái hullását és ki ne félné redőit, melyeket az életnek durva, csorba ekéje szánt rajta?! Valami nagyobbat mondok hát! Az agyam, amelybe gondolkozásom erejét helyezik, az eszem, ez csak nagyszerűbb valami! Kell, hogy az embert az esze vezesse, de az ész hideg, büszke királyné, arra van legkevesebb gondja, hogy boldogítson engem; mindig uralkodni akar, mindig számit és soha ki nem elégíthető. Hanem a szivünk, az más. Egykor semmink sem volt. Ruhátlanok, tehetetlenek, erőtlenek voltunk, csak a szivünk dobogott, folytonosan dolgozott. Akkor kezdtünk élni, mikor először dobogott fel szivünk, akkor lesz végünk, mikor utolsót dobban a szivünk. Akkor érzünk erőt, kedvet, ha erőteljes a szivünk munkája, akkor lankadunk el, mikor gyengül a szivünk dobogása. Sohasem akar uralkodni bennünk, hanem amilyen tökéletes eszköze életünknek, amilyen hatalmas, épen olyan alázatos is. Egy parányi öröm elég neki, hogy még jobban fusson, szinte tán- czoljon boldogságában, — és mázsás fájdalmak súlya alatt mutatja, hogy milyen erős: mit nem kell egy szívnek szenvednie, énekli lord Byron, mig meg bir szakadni! Az embert bonczolgatják a pszikológuEGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2.50 KORONA* Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva Asvn« Tjyyi ml a Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja Jr ^^* ■ a mirigyeket és az ótvart, biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését, javítja és rendezi az emésztést. “C'cb'l olfn Ál B Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél! “ wAAAtLI u ■ erősítő és mirigyoszlató szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
