Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-11-26 / 48. szám

HÍREK.

— Személyi hírek. Özv. gróf Károlyi Viktorné f. hó 22-én gróf Károlyi Istvánné látogatására néhány hétre városunkba érkezett. — Árkai Kálmán a kulturegyletek Országos szövetségének alelnöke f. hó 23-án városunkba érkezett s f. hó 25-én utazott vissza a fővárosba.

— Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 19-én délelőtt fél 11 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett. Elnök üdvözölvén a csekély számmal megjelent bizottsági tagokat, kegyeletes szavakkal emlékezett meg az erdődi járás elhunyt főszol- gabirájáról Eötvös Róbertról s indítványára a közgyűlés e szorgalmas tisztviselő emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni s részvétnyil- vanitását az özvegygyei közölni rendelte. A 260 pontból álló tárgysorozat semmi érdekesebb ügyet sem tartalmazott. A vármegyei telefonhálózat létesítése tárgyában kelt belügyminiszteri leirat folytán — mely szerint az 1908. évben a segély megadható nem volt — a törvényhatóság felirt a segélynek a jövő évi költségvetésbe való beállítása iránt. A kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a lápi gazdasági vasút előmunkálati engedélye Domahidy Elemérnek megadatott, tudomásul vétetett. Szabolcs- megye közönségének átirata a tűzoltóság segélyezése tárgyában hasonszellemü felirattal pártoltatott s ugyanennek átirata a Duna és Tisza folyőknak párhuzamosan való hajózhatóvá tétele ügyében — miután ebben már felirt a törvényhatóság — irattárba tétetett. A vágatási biztos díjazásáról alkotott szabályrendeletek jóváhagyása, segélyezési és nyugdíjügyek, költségvetések felülvizsgálata az előadói s állandó választmányi javaslatok értelmében csakhamar letárgyaltattak. Bemulattatott a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1909. évi névjegyzéke, az időközben megüresedett választott bizottsági tagsági helyek betöltésének határnapjául de- czember 18-ika megállapittatott s úgy Gebére, mint Krassó, Középhomoród és Remetemezőre a választásvezetők kiküldettek. Városunk képviselőtestületének határozata a város óvodáinak állami kezelésbe való átadása, óvodatelepek vétele s a telkek vételára s az építési költségek kölcsön utján való fedzése tárgyában jóváhagyatott. Elnöklő főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni István és N. Szabó Antal biz. tagokat felkérvén, a gyűlést berekesztette.

— Vadászat. Károlyi Gyula gróf f. hó 27-én és 28-án a. mérki erdőben fáczánra és nyulra nagy vadászatot rendez, melyen a

sok. Azt mondják fej, akarat, szív, — ezek alkotják a jellemet, ez az egész ember. Erős értelem, aczél akarat, ez a héroszok ereje. De nem érezzük-e, hogy a legkeményebb szellemek mellett szinte megfagyunk s az akarat hőseinek szemléletén úgy érezzük, mintha aczéldorong sújtana ránk, az élet törpe munkásaira ? Ezért kell külön hangsúlyozni, milyen színes és igéző összetevője a szép jellemnek és életnek a szív világa, a jóság ereje.

A gondolat kifelé irányul, — a szív bensőnket építi. Az akarat a cselekvés mezőit keresi, — a szív a tűzhely felett virraszt. A gondolat nem leli honját a hazában, házunkban, szegénységünkben, — szivünk pedig csak otthonában, a ház, a haza, a szülők, a fajrokonok között, megelégedésében boldog. A gondolkodásban elfáradunk, a megfeszített akarat vége idegi roncsolódás, — de érezni, az érzéseket újra kezdeni, az emberekkel rokonszenvezni el nem fáradunk soha, csalódásaink után sem. Az ész ezer- szemíi kritikus : minden hibát kitár, — szivünk vak, minden fogyatkozást jóságosán eltakar. Az akarat vastalp; minden áldozatra kényszerít, — szivünk az ébresztő, az igéző erő, mely minden törekvést megédesít.

Ennyi ellentét az ész és akarat, másfelől a szív világa között s mégis fenséges harmónia együttműködésükben! Hűséges szövetségesek az élet utjain, az ember boldogságának utján. Mert a szív adja meg értelmi

NAGY KÁRÓL Y ÉS VID E K E

fővárosból is többen fognak részt venni. A vadászok reggel külön vonaton fognak Ágerdőre kimenni és onnan estére ugyancsak külön vonaton érkeznek vissza városunkba, ahol a kastélyban lesznek megszállva.

— Közgyűlés. A helyheli Kossuth Lajos asztaltársaság évi rendes közgyűlését deczember 13-án, avagy ha az a tagok csekély száma miatt lehetetlen volna — 20-án délután 5 órakor tartja a törzsasztal helyiségében. Tárgysorozat: 1. Jelentés az asztaltársaság ez évi működéséről. 2. A tisztikar kiegészítése. 3. A közgyűlést megelőzőleg 3 nappal beadott indítványok tárgyalása.

— A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara f. hó 22-ére hirdetett közgyűlése nem lévén határozatképes, az deczember 22-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni s ennek tárgyát ugyancsak az ügyvédi gyám- és nyug- dijintézeti tagok választása fogja képezni.

— Az Oltáregyesület estélye. A helybeli Oltáregyesület ez idei első felolvasóestélye f. hó 22-én délután 6 órakor volt a városi színházban. A közönség zsuffolásig megtöltötte a színház minden részét. Ott láttuk özv. Károlyi Istvánné és Károlyi Viktorné grófnékat, dr. Hámon Róbert pápai praelatus, püspöki titkárt is. A műsort Pall- mann Péter, az egyesület igazgatója vezette be, a cyklust megnyitó beszédével. Ezt egy varázslatos élőkép követte: Jákob álma, melynek elénk tűnésével a sok csillogóan öltöztetett apró gyermek igazi angyaloknak látszottak. Az est fénypontja dr. Wolkenberg Alajos theologiai tanár szentszéki tanácsos ünnepi előadása volt. A nagy conceptióju beszédet sikerült lapunk tárcza-rovata számára megszerezni. Végtelen élvezettel hallgatta a közönség a kiváló szónoki képességgel előadott fejtegetést s a hála jeléül melegen ünnepelte a kiváló és nagytudásu előadót. Dragoner Lajos itteni postatiszt ült azután zongorához, hogy „Művész ábrándja“ czimü darabot, majd a tetszésnyilvánítások folytán pár magyar dalt játszszék szép készültséggel. Sikolya István- „Rákóczy Rodostón“ ez. melodrámát szavalta kellemes hanghordozással, Gáspár Anicza finom zongora- kísérete mellett, majd a tapsok felhangzásával Szabó Sándornak „A gyónás“ czimü költeményét adta elő. Dombai Gyula főgimnáziumi tanár Dragoner Lajos zongorakisé- rete mellett énekelt nehány magyar nótát s müdalt s a programm utolsó számaként „Salamon ítélete“ élőképet mutatták be Csipkés Károlyné, Gsepreghi Antalné, Tóth Ilonka, Csernus Józsefné, Irsik Miczi, Gorzó Erzsiké és nehány férfi közreműködésével ép oly sikeresen, mint az első tableau volt. Ezért különben a szereplőkön kívül a dicséret

1 ——

működéseinknek a szint, a szív ruházza fel jellemmel, a jóság igézetével gondolatainkat, melyek szív nélkül, érzések nélkül ridegek, élettelenek volnának. Egy-egy olyan elvontság alatt, aminők a haza, nemzet, szabadság, egyház, vallásos élet, az érzéseknek egész raja lappang, melylyel azokat ember-' öltőknek világnézete, küzdése, szenvedése megszentelte. Ezeket az érzéseket, emlékeket, hangulatokat csak a szív fogja fel és a szív teremti a Capistránok és Hunyady Jánosok nyomában a Rákóczy Ferenczeket és Széchenyi Istvánokat; a szív teremti az j apostolokat és vértanukat, a szent Cecíliákat épen úgy, mint a Kalazanti Józsefeket.

Az ezerek és ezerek közt az értelem, a szem látja ugyan meg azt az egyet, aki tetszik komolyan és szentül, de a szív érzi meg a jövő boldogságot, a szív érzi meg, hogy most ki kell cserélnie önmagát a másikkal és igy teremteni meg két élet boldogságát.

Akaratunk szuverén tehetség erőink között, áll és indul befolyások ellenére is, de ennek az akaratnak szivünk a rugója. Törekvéseinkben, eltökélésünkben szív nélkül, meleg érzések nélkül nem volna hő, melegség, nem volna fennköltség s a kötelességteljesitésben nem lelnök örömünket.

íme, a szív művész-alkotás mint szerv, a szív kitűnő munkása az érzelmes, áldozatos életnek.

Még csak egy lépést s akkor czélnál vail

Somossy Miklósnót és Kurcz Erzsébet polg. iskolai tanítónőt illeti, kik a képek rendezését nagy fáradsággal végezték. — Műsor után a közönség egy része vacsorára a „Magyar Király“-ba vonult.

— A helybeli katholikus legény- egyesület f. hó 22-én tartott házi mulatsága — mely mintegy folytatása volt az Oltáregyesületi felolvasó-estnek — igen jól sikerült. A műsor minden száma megfelelt a várakozásnak s ezután kezdetét vette a táncz, mely reggelig tartott. A mulatság az egylet helyiségében folyt le.

— Gyűjtés a szegény tüdőbetegek szanatóriuma részére. Szép eredroény- nyel záródott le a szegény tüdőbetegek részére városunkban a halottak napján eszközölt gyűjtés, pedig csak egy virágszál árát kérték a szegény tüdőbetegek szanatóriuma részére. Papp Béláné, Jenser Mihályné, Wieser Mik- lósné, ifj. Andrássy Jenőné, Fetser Józsefné, Hetey Giza, Janitzky Irma és Hetey Eta 78 K 73 f-t gyűjtöttek a humánus czél érdekében. A szanatórium-egyesület által gyűjtés végett kiadott gyűjtő-táskák hivatalosan felbontatván : Schell Jolánka 42.—, Karaszka Margitka 35.40, Bartha Kornélia 23.70, Mándy Annuska 15.74, Gorzó Ilonka 14.50, Tóth Annuska 13.70, Péchy Lászlóné 12.48, Med- vey Ernőné 11.27, Janitzky Irmuska 10.89, Makay Erzsiké 10.27, Gáspár Magda 6.37, Friedl Mariska 6.29, Irsik Gizella 6.08, Rooz Samuné 5‘41, Csernus Józsefné 4.44, Dr. Sternberg Zoltánné 4.16, Elbel Ilonka 2.18, Kacsó Erzsiké 2.18, Dr. Sternberg Endréné 1.62 és Vida Erzsiké 1 koronát gyűjtött. —

A humánus czél érdekében eszközölt összes gyűjtés eredménye 309 K 79 fillér.

— A villamos színház a Polgári Olvasókör nagytermében f. hó 22-én tartotta első előadását, miután 21-én alig volt nehány néző. A vasárnap esti előadáson sem voltak nagyon sokan, pedig érdemes megtekinteni a tiszta képeket, melyeket intenzív fénynyel vetítenek s melyek kellemes szórakozást nyújtanak. A legközelebbi előadás ma délután 4 órakor lesz az iskolák ifjúsága számára, este 8 órakor szintén lesz előadás uj programmal. Különben minden alkalommal más műsor van. A héten még csak szombaton lesz előadás, mert vasárnap a nagyteremben bál lesz s igy az akkor elmaradó előadást pótolja a mai. Helyárak: I. hely 80 f, II. hely 60 f, III. hely 40 f.

— Ferencz estély. A Kossuth asztal- társaság elhatározta, hogy mint eddig min- • den évben, úgy az idén is, deczember 3-án

a törzsasztal helyiségében megünnepli Kossuth Ferencz névestélyét. Az estre a tagtársakat ezúttal hívja meg az elnökség.

gyünk szivünk szemléletében. A szív a ma- lasztos élet otthona.

Minden ami jó, természetes és természet- feletti jó van bennünk, szoros viszonyban áll szivünkkel. Ez ösztönöz, lelkesít, jutalmaz nyugosztaló érzésekkel. Szivem az, ami által boldog lehetek, sőt üdvözölhetek, — és érzéseim, szivem az, ami által kárhozatot teremtek magamnak. Bomlott észszel sokan élnek, szív nélkül senki sem élhet. Bénán, csonkán be lehet menni az üdvösségbe, szív nélkül, forró érzések, istenfélelem, bünbánat, állhatatosság nélkül senki sem jut el oda.

Azért rriig az emberiség becsülte, nevelte, szerelte az embersziveket, az Isten — ez merész szó, de igaz szó — áhítozott az emberek szivére. Fiam, — mondja az Ur, — add nekem szivedet! Kezemben tartom sziveteket, azon akarok uralkodni. Né ruhátokat tépjétek meg bünbánattal, hanem sziveteket, ez nekem a legkedvesebb, a legvalódibb áldozat.

És önök tudják, hölgyek és urak, hogy az emberiség legnagyobb konvulziójának, a 16. század vallási konvulziójának nyomában az Isten egyenesen megmutatta egy alázatos apáczának s általa az egész világnak az emberszivnek mintáját, Jézus Krisztusnak a szivét. A halálra sebzett, fájdalmak töviseivel szertetépett, édes, irgalmas, a tisz- taságos, az emberek szeretetétől lobogó szivet. Erre a szívre tekintett egykor Dávid király, mikor azt esdette: uj szivet teremts belém,