Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-09-24 / 39. szám

Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................81— kor. Fél évre.....................................V— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Eg yes szám......................—*20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Az uj ipartörvény tervezete. A debreczeni Kereskedelmi és Ipar­kamara a múlt hétre értekezletre hivta össze a kamara területén lévő ipar­testületeket, illetve azok kiküldötteit azért, hogy az uj ipartörvény terveze­tét megvitassák és a tervezetre vonat­kozó észrevételeket tegyék meg. A helybeli ipartestület már bekül- dötte észrevételeit a kamarához, de azért az értekezleten az ipartestület ügyészével és jegyzőjével képviseltette magát. Az értekezlet egyhangúlag meg­állapította azt, hogy a törvénytervezet jelenlegi alakjában törvénynyé nem lehet, mert eltekintve kisebb hibáitól, le­hetetlenné teszik ezt a pénzügyi szem­pontok. Ugyanis a tervezet az ipartestüle­teket magasabb minősítésű tisztvise­lőkkel akarja ellátni és egy nagy hi­vatalnoki kart akar megteremteni ; ez ugyan helyes dolog, de mert az csak úgy vihető ki, ha a mostaninál na­gyobb költségek összegét az állam fizetné, az állam pedig erre valószinü­leg hajlandó nem lesz, a reform meg nem valósítható. Már pedig az ipartestületek ezen terheket ki nem bírják. Szávay Gyula a kamara kiváló titkára kimutatta azt, hogy a kamara területén most meglevő 32 ipartestület évi fentartási költsége 104,000 korona, mig az uj törvénytervezet szerint a kamara területén 159 ipar- és keres­kedelmi testület léteznék, melyeknek az évi fenntartási költsége 795,000 korona lenne. Ha tehát figyelembe vesszük azt, hogy hazánkban jelenleg 20 kereske­delmi- és iparkamara működik, feltéve hogy a tehernövekedés egyik kamara területén sem lesz nagyobb, mint a debreczeni Kereskedelnli- és iparkama­ránál, 13.820,000 korona lenne az eddiginél magasabb költsége a testüle­teknek, mint eddig volt, ami a kamarai illetékek tizenháromszoros összegének felel meg. Minthogy pedig ezen költségtöbble­tet a kisiparos osztály sem egészében, sem részletében el nem bírja, ez az uj szervezés a jelen alakjában keresz­tül nem vihető. Az értekezlet a sztrájkjog szabá­lyozását nagyjában helyesnek jelentette ki, azonban azt az óhaját fejezte ki, hogy az oly természetű büntetéseknél, melyek kihágásszerüek, ha a büntetés­pénzek akár a munkaadóknál, akár a munkásoknál behajthatok nem lenné­nek, azok fogházbüntetésre legyenek átváltoztathatok. Az értekezlet aggályának adott ki­fejezést a fölött, hogy a tervezet a békéltető, választott bírói és döntő birói eljárás életbeléptetésével igen sok fórumot teremt, mi által az eljárás gyorsasága és olcsósága fog hátrányt szenvedni. Nehézményeztetett az is, hogy a tervezet szerint lehet egy Íté­let, melynek hatálya attól függ, hogy azt az érdekelt felek elfogadják-e vagy sem, miért is a hatósági eljárást egy­szerűsíteni és gyorsítani kell. Valószínű, hogy a törvénytervezet Il-ik része ellen az ország minden ka­marájától hasonló nehézményeket fog­nak a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszteni, minek a következménye TÁR CZ A. Dalok. I. Hullatja a fa a lombját, Eső esik csendesen. Búcsút venni jöttem hozzád, Egyetlenegy kedvesem! El kell mennem messze tájra, Itt maradni nem lehet, Csak a válás úgy ne fájna!... Szegény szivem nagy betey. A fának, ha elhull lombja, Kizöldül majd tavaszszal. Nem feledjük egymást soha! Csak ez az egy vigasztal. Visszajövök én még érted S te is eljösz majd velem: Addig is, mig visszatérek, Isten veled, kedvesem! II. Harangoznak. Temetésre mennek. Meghalt egy szép, szőke 'leány-gyermek. Alig élt még tizenhat esztendőt: Temetőbe viszik szegényt —- Lakodalma előtt. Elmondta a pap a szent beszédet. S megcsendül a bús halotti ének... Apja, anyja siratja a lányát: Boldogtalan vőlegénye Szive s lelke párját! III. Itt üldögélek szobámbem Egyedül S lelkem a nagy olvasásban Elmerül. Olvasom a rózsám rég várt Levelét: Most tudom meg, hogy engemet Szeret még ? Mindhiába!... Vigaszt nem nyújt Ez nekem, Nincsen benne semmi érzés, Szerelem. Hej! mert akit úgy szerettem Igazán: El van tőlem tiltva az a Kis leány! Sallay Lajos. E „Meteor-szálloda 44 BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6. sz. BEST* 120 szobával. A fö- és székváros legújabb és legmodernebbül berendezett szállodája. f e fuf# ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom