Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-09-24 / 39. szám

•» nem lehet egyéb, mint az, hogy a törvénytervezetet egészen át kell dol­gozni s az uj tervezetet ismét közölni kell a kamarákkal és a kamarák utján az érdekelt körökkel, miért is előre­láthatólag még sok viz fog lefolyni a Dunán, inig az uj ipartörvény terve­zetéből törvény lesz. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt igen gyengén látogatott rend­kívüli közgyűlést tartott. A város ügyei iránti érdeklődés a 144 képviselőtestületi tag közül 23 tagot volt képes a városházába vonzani s ez a szám a gyűlés folyamán 28-ra emel­kedett. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a gyűlést megnyitván, üd­vözölte a megjelenteket s jelezte, hogy két korábbi képviselőtestületi határozat alapján az óvodák elhelyezése ügyében a mai napra rendkívüli közgyűlést kellett összehívni s habár most is kevesen jelentek meg, a jelenlevők határozni most már jogosítva vannak. Áttérve a tárgysorozatra, bemutatta- tott az óvodaelhelyezés czéljaira a maj- tényutczai 2. népsorszámu telekből 27 ■ 7 utczavonallal biró 434 □-öles üres telek­részletnek özv. Dr. Serly Gusztávnétól 6000 koronáért, valamint az Árpád- utczai 99. népsorszámu házasteleknek Emészt László és nejétől 5000 koronáért való megvételére szóló vételi szerződés, melyeket a jogügyi, pénzügyi bizottság, valamint a tanács elfogadásra ajánlott. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a ér­telmében e kérdésekben a névszerinti szavazás elrendeltetvén, a tisztviselőkkel együtt 34 igenlő szavazattal — egy­hangúlag — a két szerződés jóváhagya­tott és jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz felterjesz­tetni rendeltetett. A legtöbb adót fizető városi kép­viselőtestületi tagok 1909. évi névjegy­zékének összeállításával megbízott kül­döttség az adólajstromokból és adó­A „Császár katonái." Mit is mondtam a múltkor? Ismétlem és állítom, hogy a nagykárolyi szinházjáró kö­zönség jóizlésü, müveit emberek társasága. A „Császár katonáidnak első károlyi elő­adása nem is az iró tehetségéről s nem az uj színtársulat képességeiről, hanem a kö­zönség fejlett müizléséről tett bizonyságot. Igazi szellemi élvezet volt hallgatni a beható megvitatást, az elmés eszmecserét, mire ez a mélyenjáró darab adott anyagot és al­kalmat. A „Császár katonái“ már csak nálunk ment ujdonságszámba. Meséjét ismertetni immár fölösleges, bírálni késő. Eléggé meg­érett már arra, hogy közvetlenül lehessen hozzáfűzni a felmerülő széljegyzeteket. Földes Imre drámája még nem klasszi­kus, de határozottan osztozik a klasszikusok sorában: benső hatása sokkal nagyobb, mint külső sikere. Mint drámában, sok lényeges hiba akad benne. Eltévesztett a szervezete, mert a néző más eredményt szűr le az egészből, mint a mit a szerző czélpz, sőt erőltet. Hi­bás a szerkezete, mert a legfontosabb ese­mények a színfalak mögött történnek s csak elbeszélni halljuk azokat a mozzanatokat, melyek a drámai cselekvést előre viszik. kimutatásokból a választás alá nem eső legtöbb adót fizető képviselőtestületi ta­gok jegyzékét összeállítván, ezen jelen­tés alapján a jegyzék megállapittatott és közhírré tétetni rendeltetett, felebbe- zések a közhirrététéltől számított 15 nap alatt a polgármesterhez adhatók be. A villamos-müvek kibővítése körül felmerülő kiadások esetleg rövid lejáratú kölcsön felvételét tévén szükségessé, a képviselőtestület felhatalmazta a taná­csot, hogy a bővítés költségei fedezésére — ha a rendelkezésre álló összegekből a kiadások fedezhetők nem lennének — akár a város kezelése alatt álló alapok­ból, akár valamelyik helybeli pénzinté­zettől a szükséges összeget vegye köl­csön, úgy, hogy a felvett összeget még az év folyamán fizesse vissza. A rendezett tanácsú városok polgár- mesterei országos egyesületének meg­keresése folytán a képviselőtestület el­határozta, hogy a város 10 évi időtar­tamra évi 100 korona adománynyal az egyesületbe pártoló tagul belép. A Nagykárolyi Hitelbank r. t. azt a kérelmet terjesztetle elő, hogy a ter­mény- és áruraktárba vasúton érkező és vasúton tovább szállított terményekre és árukra vonatkozólag a kövezetvám alól való felmentés adassék meg. A kép­viselőtestület a jogügyi-, pénzügyi bi­zottság és a tanács véleményével egye- zőleg kimondotta, hogy a kérelmet ezen alakban teljesíthetőnek nem találja ugyan, hanem azon termények és áruk után, melyek városi kövesutat nem érintenek, a vámot vissza fogja utalni, egy próbaév eltelte után pedig hajlandó lesz a város a bankkal egy méltányosan megállapí­tandó általányösszegben kiegyezni. Ivinál József vendéglős kérelmére megengedte a képviselőtestület, hogy a fényutczai 20. népsorszámu telke előtt építendő asphalt-gyalogjáró készítése költségét ez 10 évi időtartam alatt tör- leszthesse, egyúttal elrendelte a kép­viselőtestület a fényiutczai 18., 20., 22., 24., 26., 28. és 30. népsorszámu telkek előtt az asphalt-gyalogjárónak a ház- tulajdonosok költségén leendő elkészít­tetését és felhatalmazta polgármestert, NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE De ha Földes müve drámának hibás, annál tökéletesebb életképnek. Tartalom és igazság van benne.. Az értelmes főnek be­szél, nem a szeszélyes képzelgésnek s bi­zony czélt ér! Mig az ostoba operetterői, a léha színműről és a többi divatos lim-lomról ideges urhölgyek fecsegnek üresfejü zsur- ifjakkal, erről a »darabról komoly férfiak be­szélnek gondolkodó asszonyokkal. A kaszárnya fojtó levegője bántja a költő lelkét. Olyan híven és oly ritka tárgyilagos­sággal rajzolja meg a társadalomba ékelő­dött idegen test mivoltát, mint egy tökéle­tes kodak. Nem festőművész, hanem fény­képész. És ezt itten dicséretére mondom, j nem kisebbítésére. A művész eszményit, vagy torzít, ecsetét a szeretet vagy ellen­szenv önkénytelenül is befolyásolja: a fény- képező-gép lencséje öntudatlan hűséggel adja vissza nem azt, amit ő lát a képen, hanem j azt, ami valósággal ott van rajta, semmit el nem titkol, de semmit hozzá nem tesz. Igv dolgozik Földes Imre. Müve olyan, mint egy irányregény. A tendentia túlsúlya szinte elnyomja benne a drámát. Azt a paradoxont szeretném kocz- káztatni, hogy személyei annyira egyéniek, hogy megszűnnek egyéneknek lenni: típu­sokká válnak. Az iró művészi gonddal óva­kodik levonni a tanulságot. Megteszi azt az hogy a Magyar Asphalt Részvénytársa­sággal a szerződést az eddigi feltételek mellett kösse meg. Bemutattatott ezután a néhai Kauf­mann Márton által egy főgimnáziumi ösztöndíjra vonatkozólag tett alapítvány­ról szerkesztett alapitó okirat. A kép­viselőtestület a jogügyi-, pénzügyi bi­zottság és a tanács véleményével egye- zőleg elhatározta, hogy az 1000 korona alapítványt elfogadja, annak az alapitó okiratát jóváhagyja és az összegnek az alapítvány szerinti kezeléséért felelőssé­get vállal. Ezek szerint a pénznek min­denkori kamatja az évi vizsgálatok al­kalmával fog egy a főgimnáziumot látogató, a tanártestület által kijelölt, akármily vallásu, jó magaviseletii, sze­gény, jó elömenetelü tanulónak nyilvá­nosan kiadatni. A hegyközség 1909. évi költségvetése bemutattatván, miután az számvevőiig megvizsgáltatott és helyesnek találtatott, jóváhagyatott. A gyűlés tárgysorozata ezzel ki lé­vén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Bunda Miklós, Fürth Fe- rencz, Kun István, Papp Lajos és Reök Gyula képviselőtestületi tagokat felkér­vén, a közgyűlést befejezettnek nyilvá­nította és berekesztette. Színészet. (§.) Benépesültek a múzsák berkei. Lük­tető élet vonult a színházba. Oda, ahol egy héttel ezelőtt még a festők, kárpitosok és más iparosok munkája folyt, hogy méltóan fogadtassanak a „nemzet napszámosai“, hogy teljes díszében várja a művészet hajléka közönséget és színtársulatot egyaránt, f. hó 16-án költözött be mindkettő. A függöny, mely a színművészet e két főtényezőjét egy­mástól elválasztja, felgördült és megnyílt az előadások sorozata. Ezzel pedig kezdetét vette a harmadik tényező — a kritikus — mun­kája, aki ime felvette a tollat, hogy jóindu­latú szigorúsággal, a legnagyobb tárgyilagos­sággal mondjon birálatot. Heves Béla uj igazgató társulatát, annak tagjait az első három előadás után — me­lyekben a drámai, operette és vigjátékszemély- zet mutatkozott be —jobbára ismerjük s igy az egyesek, valamint a társulat értékét hozzá­ő közönsége önmagától is. Még csak nem is antimilitaris. De azzá teszi a hallgatóját. De még annál többet is tesz! Hiszen antimilitáris dolgokat Írtak már Tolstoj, Hervé, Suttner Berta, keményebb eszközökkel és élesebb színekkel is. Elmé­letben ‘czélt is értek. A müveit népek nem tartják többé a militarizmust egyébnek egy szörnyeteg bálványnál, mely az anyák köny- nyéből, az apák verítékéből, a fiák véréből táplálkozik. De az elmélet józanságát össze­töri a gyakorlat őrültsége. Amig dinasztiák lesznek, amelyek uralkodni kívánnak, addig hadseregek is lesznek, amelyek szolgálni készek. A baj irtózatos, de magában hordja eny­hítőjét. Németország hadserege a német néperő legszilárdabb szegletköve, a britt tengerészet az angol világhatalom legbüszkébb szerve, még a szegény, agyonsajnált Törökország is a tisztikarában találta meg a nemzeti újjá­születés eszközét. Hanem aztán van egy szerencsétlen or­szág ........oh mi drága, gyászfátyolos ha­zá nk ! .. .. amely odaadja fiát és odaadja pénzét, hogy alkosson egy hadsereget, amely nem az ő hadserege, védelmezzen egy or­szágot, amely nem az ő hazája, terjeszszen egy nyelvet, amely nem az ő beszéde, tisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom